Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Első nagy szakítás, hogyan tovább? fórum

Első nagy szakítás, hogyan tovább? (beszélgetés)


30. 1abbb5d144 (válaszként erre: 29. - D41005143d)
2015. dec. 7. 16:01
Magyarul is van ilyen szólás...
2015. dec. 6. 23:44
plenty fish in the ocean/boven van hal az oceanban-ahogy az ausztralok mondjak.ne keseregj.menj emberek koze/igy konnyebb felejteni/
2015. nov. 19. 21:10
simán
2015. nov. 17. 21:26

Idő.

Jaa, és tereld el a figyelmedet. Pár napig azért depizhetsz még intenzíven, aztán ne nagyon.

Csavarogj barátnőkkel, haverokkal, családdal,akármi. Ha kell, keress új hobbit, elfoglaltságot, iratkozz be tanfolyamra: nyelv, valami sport...

Tanulj, koncentrálj arra olyankor.

Én mondjuk, ha tévét nézek, és duruzsol a fülembe, nem jut eszembe másra gondolni nagyon. De lehet ez zene vagy egy izgalmas játék is. Próbálj ne egyedül lenni.


Aztán könyveld el tapasztalatként: túl lehet élni. Nem lehangolni akarlak, de ez egy tiniszakítás volt, kell, hogy legyen ennyi élmény benned, mert lesz vége felnőtt kapcsolatodnak, de akár házasságnak is gyerekkel. Úgyis talál az ember jobbat később általában.

26. Mézes-Krémes (válaszként erre: 1. - Milly11)
2015. nov. 17. 16:04
Igazából teljesen természetes amit most érzel, és sajnos valószínűleg nem utoljára. Hogyan lehet kiheverni? Idő idő idő, és időőő. Sajnos közhely, de ezeket a sebeket csak az idő gyógyítja.
25. csikil4ny (válaszként erre: 18. - Milly11)
2015. nov. 17. 14:19
Idővel elmúlik, 10-en évesen azért még korai hosszútávra tervezni, ez még a tapasztalás időszaka. Inkább önmagad építsd fel, ne támaszkodj másra, mint egy mankóra, mert ha elveszíted a "mankót" akkor nagyon nehezen állsz talpra!
24. 1e53ba4657 (válaszként erre: 23. - Milly11)
2015. nov. 17. 14:17
Lesz masik.:) Fel a fejjel.
2015. nov. 17. 14:12
Köszönöm a tanácsokat!
22. 1e53ba4657 (válaszként erre: 11. - Milly11)
2015. nov. 17. 14:11

Vagyis ezert a kapcsolatert inkabb te voltal oda ,te valtoztattal volna az eleteden erte.

Figyelj arra,hogy ez kolcsonos legyen.

21. 388b941089 (válaszként erre: 18. - Milly11)
2015. nov. 17. 14:10
Mi se fogunk tudni:) Majd elmúlik:)
20. 3b097083af (válaszként erre: 18. - Milly11)
2015. nov. 17. 14:10

Egy ev mulva, az erettsegi utan terj vissza a temara. Tanulj, gyaszold meg a platoi szerelmedet.

Van elet a szakitason tul is!

19. 1e53ba4657 (válaszként erre: 1. - Milly11)
2015. nov. 17. 14:08

Ha vege akkor vege.

Nem kell olyanert sirni,akinek nincs mar mit megbeszelni veled.Illetve sirhatsz,csak minek?!

Azert gondolj bele mar,hogy miert mondja ezt.

Probald ezen a vonalon megkozeliteni.

Ne sajnald magad sokaig,lepj ki ebbol.Kapcsolodj ki,baratokkal,vagy akar egyedul is.

Sirasd meg,de aztan ennyi.Amugy sem kell latnia,hogy mennyire megtort.Ha visszaszeretned kapni az a legfontosabb,hogy ne csussz elotte.

Elore kell nezni,termeszetes hogy mindig emlekekezni fogsz ra.

Az eleted meg majd massal ujratervezed.

Mert lesz meg par ilyen eset, valoszinu.

18. milly11 (válaszként erre: 17. - 388b941089)
2015. nov. 17. 13:59
Tudunk, meg is ki fogunk mozdulni, de szegények se tudnak olyat mondani, amitől elmúlna az érzés. Nem tudom mikor lesz jobb
17. 388b941089 (válaszként erre: 16. - Milly11)
2015. nov. 17. 13:57
Barátnőiddel nem tudsz beszélni?
16. milly11 (válaszként erre: 15. - Nimol)
2015. nov. 17. 13:55

A szak amit néztem az tulajdonképp lenne sok helyen.

Ésszerűen belegondolva, tényleg jobb hogy most derült ki, de ettől függetlenül sem érzem magam jobban egy szállal sem.

15. nimol (válaszként erre: 11. - Milly11)
2015. nov. 17. 13:50

Akkor orulj, hogy ez most derult ki, es tiszta aggyal donthetsz, hogy hova mesz suliba.

Valaki mas miatt sose aldozz semmit, plane a jovodet!


Bocsi, ha alapbol oda szerettel volna menni.

14. 388b941089 (válaszként erre: 13. - Milly11)
2015. nov. 17. 13:48

:(

Fiatalság :))

13. milly11 (válaszként erre: 12. - 388b941089)
2015. nov. 17. 13:46
Igen, jövőre ballagok.
12. 388b941089 (válaszként erre: 11. - Milly11)
2015. nov. 17. 13:45
középiskolás vagy?
11. milly11 (válaszként erre: 10. - 388b941089)
2015. nov. 17. 13:42
Iskola után akartam oda menni tanulni, ahol ő él.
10. 388b941089 (válaszként erre: 9. - Milly11)
2015. nov. 17. 13:41
Hogy terveztél vele, ha távkapcsolat volt?
9. milly11 (válaszként erre: 8. - 388b941089)
2015. nov. 17. 13:39
Remélem. Köszönöm. :)
8. 388b941089 (válaszként erre: 7. - Milly11)
2015. nov. 17. 13:38
Persze, persze. Csak egy távkapcsolat nem az igazi, majd meglátod, ha lesz egy igazi, hogy az milyen.:)
7. milly11 (válaszként erre: 6. - 388b941089)
2015. nov. 17. 13:37
Igazi volt, akkor is, ha nem találkoztunk minden nap. Attól még szerethettem, és attól még fájhat.
6. 388b941089 (válaszként erre: 1. - Milly11)
2015. nov. 17. 13:36
A távkapcsolat milyen kapcsolat??
5. andi6020 (válaszként erre: 1. - Milly11)
2015. nov. 17. 13:35
Majd összeáll újra minden. :)
2015. nov. 17. 13:34
Te még fiatal vagy az ilyen nagy tervezésekhez, élj még! Most esett le, hogy ki vagy.
2015. nov. 17. 13:31

Idővel jobb lesz. :)

És jön más. :)

2015. nov. 17. 13:30

szia, egy kapcsolatot is érdemes meggyászolni. A gyásznak különböző szakaszai vannak amin át kell menni: 1. elutasítás (nem fogadom el, hogy ez történt) 2. düh, harag (miért velem? Miért így? stb) 3. Alkudozás (Mi lett volna ha..) 4. Beletörődés, 5. Elfogadás, tovább lépés.


Fáj, de ez van! Kitartást!

2015. nov. 17. 13:23

Tegnap szakítottunk a barátommal, és azóta kb kiestek a szemeim a sírástól. Távkapcsolat volt, 1,5 év után lett vége.

Veszekedés miatt mentünk szét, amit már nem lehet megbeszélni, illetve részéről.

Hogy lehet ezt túlélni, kiheverni? Vele terveztem, és most széthullott minden.

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook