Előfordult már veletek, hogy egy színházi előadás annyira nem tetszett, hogy első felvonás után hazamentetek? (beszélgetés)

Velem olyan fordult elő, hogy átaludtam egy 3 órás darabot még általános hetedik osztályában. Osztállyal mentünk, beültünk, elkezdtük nézni és 10 perc után már ragadt le a szemem. Még a szünetet is átaludtam szerintem. Úgy keltem fel, hogy valaki felébresztett:"D

17 évesen pedig csoporttal elmentünk egy operettet megnézni, de valami borzalom volt, senkinek nem tetszett. Az egészből nem emlékszem semmire, mert próbáltam valahogy ébren tartani magam. Ráadásul végig állni kellett...

igen

egyszer egy orosz nyelvű Csárdáskirálynő előadást hagytunk ott

Most ia kiütött, meg amikor azt írtam. Annyira álmosító.

---

Kedvenc nem otthoni szórakozás jellegű időtöltésem? A színházba járás.

Nem, de mint a később olvasott ismert kritikus is, én is szószerint egy adott darabon elaludtam, és az egyik kíváló színészünk játékán, de egy pocsék, altató volt a darab. A Protokoll, a Radnótiban. - De inkább pokoli kín.

Kedvenc nem otthoni szórakozás jellegű időtöltésed?

Hát ha szégyen, ha nem...meg se vártam a szünetet. Közel ültem a bejárathoz.

Másik darabra mentem, valószínűleg az utolsó pillanatban változtatták meg az előadást valami miatt, és nem volt próba...

Udvariasságból végigszenvedtem az összeset.

Vidéki lévén a választható lehetőségeim: elmegyek vagy nem megyek.

Hát van az úgy, hogy még az opera rajongó sem tud végig ülni egy operát, mert napközben annyi problémája jött össze, hogy nem tud kikapcsolni.

Az Operaházban volt, hogy egy norvég turista csoport bevágódott...kockás ing...farmer... és egy másfél éves kislány. Azt is behozták. Be is engedte a jegyszedő. Aztán a nagyáriánál szegény felébredt. Azonnal le is engedték a függönyt, mert az énekesnő nem tudott tovább énekelni. Jó hosszú szünetet csináltak, mire szegény visszakapta a hangját.

Ugyanez a társaság olyan laza volt, hogy egyszer csak azt vettem észre, hogy a mellettem lévő ülés háttámláján valami mozog. Hát a bunkója feltette a bakancsos lábát!

Az, hogy végig röhögtek, azt már nem is említem. :(

Ez egy olyan szörnyű emlék, pedig nem olcsó egy jegy, de nagyon haza tudták vágni nekem és többünknek is az élményt.

óó én sose hagynék ott egy don giovannit :)

a zuram meg menyen haza, ha nem tetszik neki, vagy várjon meg a büfében.