Elegem van a fiam munkakerüléséből. (beszélgetés)

Én csak azért kérdeztem, mert ismerem az AA-t, és ott lelki vezetőkre, vagy pszichológusra, lelki segítőre nincs szükség, mert önsegítő, önismereti kör.

Nem kötözködni akartam, csak megkérdeztem :)

Több mint 20 éve történt, fiatal csaj voltam, interjuztattak, hogy pontosan mi volt a vágyott pozició titulusa, arra már nem is emlékeztem 100 %-ig, de A alkoholistákkal szerettem volna foglalkozni ( nem kell minden szóba belekötni ! ) de jobb is hogy igy történt, nem az én világom.

Különben ott is utánam szóltak, hogy mégis megfeleltem, felvesznek, de ha elsőre nem, az is én voltam, tehettek egy szivességet.

AA vezetőnek? Ez nekem furcsa. Az egy civil szerveződés, nem hivatalos szervezet, önsegítő kör, vagy hogy is mondjam. Kizártnak tartom hogy segítőnek vagy vezetőnek oda felvesznek valakit.

Valami más irodai állás lehetett, könyvelés vagy adminisztráció, de vezető? Kizárt

Egy sikertelen interjú nagyon el tudja venni az ember munkakedvét. Fiamnak egy ilyen esete volt, nagyon negviselte, megsértette, és pár hét mulva ugyanonnan megkeresték, hogy mégis alkalmazták volna de páros lábbal hajtotta el őket,

NEKEm is volt egy ilyen esetem,én alkoholisták mellé segitő, quasi AA vezetőnek jelentkeztem volna, mellékállásban. Nem vettek fel, mert túlságosan pörgősNEK cinikusnak találtak, nem tudtam az alkoholistÁkkal azonosulni, azonos hullámhosszat teremteni, de a mai napig kisért , annyira rosszul esett, hogy kevésbé iskolázott, lényegesen rosszabb megjelenésű kevesebb szókincsű jelentkezőket részesitették eklőnyben.

Sajnos én nézem őket eleget..

Nagyon sok helyen olyan elvárásokat támasztanak egy egyszerű feladatkör esetében is, hogy tényleg nehéz mindenkinek. Persze az se mindegy az ország melyik részén vagyunk.

Hirdetéseket nem néztem, de a környezetemben lévő srácokat látom, hogy kínlódnak.

A lányok is, bár én úgy látom, hogy ők azért kelendőbbek.

Mivel a fiam és a barátai mind ebbe a korosztályba tartoznak, én teljesen mást tapasztalok, simán találtak mind munkát, akár fizikai, akár szellemi téren.

És ha szekálják, akkor mi van, akkor inkább otthon döglik? Nem tudok ezzel azonosulni, az emberek jelentős része nem ott és azt csinálja, amit igazán szeretne, de felülírja az élet...

Szerintem az nagyon a másik véglet, amiről írsz, és persze biztos van ilyen is, de az alap felvetés szempontjából tök mindegy, nincs az a fiatal fiú, aki ha AKAR nem tud dolgozni.

Még lányként is lesült volna a képemről a bőr, ha anno anyám tart el, nem hogy fiúként, ahol még a fizikai korlát sem korlát...

Ne hagyd.

Azt hogy milyen módot választassz ,mivel motiválhatod,,neked kell tudni ,illetve kitalálni.

Nem csak a pénz miatt,,de egyre jobban begubózik.Mindenképp a megbeszélés párti vagyok,,meg kell értenie akármilyen lusta vagy "depis " hogy ez nem megy.

Ha ennyire net függő én elgondolkodnék ,,igaz nem értek hozzá hogy mit lehet,,levetetném a net-telefon csomagot a minimumra.

Nem mondom, hogy normális, de sajnos ez Magyarország.

Sok cég már azért sem veszi fel a 25 év alattiakat, mert adómentesek az átlagjövedelemig, ami az idősebbek szemében azt jelenti, hogy többet keresnek, holott többet nem keresnek, csak nem fizetnek annyi adót.

A bérfeszültség elkerülése miatt, inkább nem is alkalmaznak 25 év alattit.

Erről a fiatalok nem tehetnek.

A másik meg az, hogy átvágják őket. Sokszor felveszik és a próbaidő alatt elküldik őket. Van olyan autómosó, aki a próbanapokból tartja a cégét. Természetesen a próbanapra nem fizetnek, így ingyen dolgoztatják a fiatal fiúkat. És ez sok munkahelyre igaz.

A fiatalokkal úgy vannak, min a nyugdíjasokkal.

Egy aktív dolgozó takarítóként megkapja talán a minimálbért, de ha ugyan ezt a munkát nyugdíjas végzi, akkor a felét kapja, mert neki van nyugdíja, amihez persze senkinek nincs köze, de ők úgy gondolják, hogy van.

Sokszor hallottam a kis srácoktól, hogy pl. tescóban árufeltöltőkén dolgoztak és az ott dolgozó idősebbek kiszekálták őket. Hogy miért? Fogalmam sincs, hiszen nem lett a fizetésük magasabb akkor sem, ha a fiatal kirúgták miattuk, ellenben dolgozhattak többet.

Roppan undorítóak az emberek és a munkáltatók is. A tapasztalatlan fiatalokat kicsinálják, amivel azt érik el, hogy nem fognak szeretni dolgozni, és rettegnek majd mindentől...

Én azt gondolom, hogy munkát mindig lehet találni. Persze nem feltétlen amit szeretne, és kedvére való, de főleg egy fiú fizikai munkát bármikor talál.

Az hogy egy ekkora fiú az anyjától várja el, hogy eltartsa nagyon nem normális, főleg ennyi hónapon keresztül...

Nehéz ez a időszak!

A munkáltatók nem veszik fel szívesen a 25 év alattiakat, főleg ha fiú.

Nem tudom, hogy mit gondolnak, de még esélyt sem adnak neki.

Lehet, hogy elege lett a fiadnak abból, hogy visszajelzést sem kap, illetve abból, hogy a próbaidő alatt kivágják minden indok nélkül vagy olyannal, ami hazugság.

Tehát, azt gondolom, hogy szinte az összes fiú átmegy ezen.

Erősítsd az önbizalmát, segíts neki állást keresni és reménykedjünk abba, hogy hamarosan talál egy olyat, ahol sikerei vannak és elfogadják.

Drukkolok nektek!

Akkor a genetika adott. Ez a depresszió nálam is megfoghatatlan.

Csináld amit Bichi írt, szerintem az a megoldás. Aztán meglátod. Engem is kikészítene ha a gyerekem csinálná a semmit. Egyébként miből tankol és miből tartja fenn az autót?

Még amin gondolkozz el: küld el pár hónapra az apjához és mondd azt visszamehet hozzád ha van munkája.

Mi mondjuk nem jutottunk idáig, de mikor azt láttam, hogy a fiam nem erőlteti a munkakeresést, akkor megmondtam neki, hogy 2 hónapot adok neki, hogy találjon valamit, utána én fogok, és tőlem pakolhat rekeszeket a Tescoban, szóval abban nem biztos hogy lesz köszönet. Szóval ha ennél jobbat akar, akkor álljon neki valamit keresni, mert mi nem vagyunk hajlandó eltartani.

Egyébként amit írsz, a saját autóját miből tankolja? Azt is te fizeted? Mi pl. sosem adtunk neki benzinre sem pénzt, még akkor sem, mikor iskolába járt, mondván rengeteg diákmunka van, keresse meg a rávalót, ahogy a biztosításra is. Tőlünk megkapta a kocsit, de azt is neki kellett eltartania...