Egyházi esküvőt lehet-e érvényteleníteni? (tudásbázis)

Igen úgy lehet ha olyasmire hivatkoznak amivel megszegte az ígéretét. Vagy pl elhallgatta az egyik fél esküvő előtt, hogy terméketlen.

Utóbbi eset megtörtént férj családjában.

Neki nem kell orvoshoz mennie, mert Ő sosem téved :)

Akiket meghív, azoknak kell fülészetre menniük, ha nem hallgatnak Rá. De Ő nem fogja a fülüknél fogva cibálni őket, mert szabad akaratot tadott mindannyiunknak - nekik is...

Nem tudom, megoldódott-e a gond, de ne haragudjatok, annyi olyat hordtatok össze, ami vagy nem úgy van, vagy értelme nincsen.

Fanni, téged sem akarlak bántani, de az alapvető hittani tudásod sincs meg. Ezt hittanon biztos nem tanulhattad, mert nem így van. Gondolom, akkor a szemétdombon kakaskodó papokból is egyet vagy kettőt ismersz és általánosítasz...

Visszatérve a fórumnyitóhoz: akinek ilyen komoly gondjai vannak, keressen egy rendes papot és kérdezze meg tőle, mi az egyházi előírás, ami MINDEN papot kötelez. Csak megértem, hogy aki nem feltétlenül vallásos, nem biztos, hogy jó helyre kopogtat be. És az is szomorú, hogy vannak olyan papok, akik olyat is kérnek, ami nem kellene. Egyébként itt a hoxán épp ezért inkább azt érdemes megkérdezni, hol tudnának olyan papot ajánlani, aki biztos, hogy megértéssel és a megfelelő előírások betartásával fog segíteni.

Katolikus házasságot először is senki nem bonthat fel, még maga a pápa sem. Azt lehet kimondani róla, hogy érvénytelen, tehát a házasság sem jött létre, hiába, hogy rendben megtörtént a szertartás. Ezért ilyenkor a házasságkötés körülményeit, indítékait szokták megvizsgálni, mert az érvényességnek vannak kritériumai.

A házasságon kívül megkeresztelt gyerekeken sokáig nem volt egyetértés a papok között, de ez érthető is. Kereszteléskor a szülő és a keresztszülő megígéri, hogy a hit szerint neveli a gyereket és példát is mutat neki az életével. És ha a pap ezt nem látja biztosítottnak, akkor lehetnek kétségei. Mert a keresztelés nem jár, nem szolgáltatás, hanem az egyházba kapcsolja be a gyereket. És ha a család nem akarja őt bekapcsolni oda, akkor tulajdonképpen mi értelme van? Úgyhogy ezért nem megy mindig simán a dolog, mert igenis lehetnek elvárások a család felé. De az azért túlzás, hogy egyházi házasságot kér feltételként, miközben tudja, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy érvénytelen házasságot áld meg, mert a szülők nem biztos, hogy teljességében megértették, mit is jelent ez.

Amit paplics a 20. hozzászólásban ír, az nagyon-nagyon szomorú. Sőt, elég nehezen hihető. Nem lehet, hogy csak nagy volt a szájuk az illetőknek? Mert nehezen tudom elképzelni, hogy a szemináriumban a hatéves képzés alatt az elöljárók ne szúrnák ki az ilyen embereket, akik a minimumot sem értik sem a papi hivatásból, sem az egész kereszténységből. Nem nagyon tudom elhinni, hogy az ilyeneket felszentelik. A papok legnagyobb része (kb. 99%-a) nagyon is komolyan gondolja a hitét, a hivatását, a cölibátust. A maradék max. 1% persze sokkal feltűnőbb, jobban rájuk is harapnak, akik ismerik őket, miközben egyáltalán nem ez a jellemző rájuk. Tudom, mert nagyon sok papot ismerek. Viszont azt is szoktam mondani, hogy az ilyen eltévelyedettekből, akik botrányosan viselkednek, egyetlen példány is sok.

A papok sajnos nagykirályok a saját kis szemétdombjukon, és ezt úgy mondom, hogy vallásos vagyok... de sajnos legtöbbször ez az igazság.

Amúgy én hittanból úgy tanultam, hogy az egyházi esküvőt nyomós indokkal csak a pápa bonthatja fel.

Privilegium paulinum (lat. 'páli kiváltság, szentpáli kiváltság'): Az elnevezés az 1Kor 7,12-15: leírt házassági helyzetből ered. Eszerint 2 meg nem keresztelt házassága automatikusan fölbomlik, ha: egyikük megkeresztelkedik és új házasságot köt (ezzel bomlik föl a régi), feltéve, hogy előzőleg a nem ker. fél különválik tőle (1143.k. 1.§). Itt a →különválás azt jelenti, hogy a nem ker. fél már nem akar együtt élni ker. házastársával, v. nem akar vele - mint a kánon mondja - a Teremtő gyalázása nélkül, békésen élni, pl. ker. hite miatt őt zaklatná. - Nem alkalmazható a ~ akkor, ha a különválásra megkeresztelkedése után a ker. fél szolgáltatott megfelelő okot (1143.k. 2.§), pl. házasságtöréssel (vö. 1152.k.). Ha azonban a nem ker. fél vált külön az említett módon, ahhoz, hogy a megkeresztelkedett fél új házasságkötésével az előbbi házasság valóban felbomoljék s így az új kötés érvényes legyen, a meg nem keresztelt felet mindig meg kell kérdezni, nem akar-e maga is megkeresztelkedni, v. nem akar-e a ker. féllel békében együttélni (1144.k. 1.§). Ennek a megkérdezésnek (interpellatio) a keresztelés után kell történnie, de a →helyi ordinárius súlyos okból megengedheti, hogy a keresztelés előtt végezzék. A megkérdezés alól a helyi ordinárius felmentést is adhat, ha (rövidített és nem bírói eljárással) bebizonyosodik, hogy ez lehetetlen v. haszontalan volna (uo. 2.§), pl. azért, mert a felek polgárilag már elváltak. A megkérdezést általában a megtért fél helyi ordináriusának tekintélyével kell végezni. Az ordinárius a másik házasfélnek, ha az kéri, köteles időt adni a válaszolásra, de azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha a határidőn belül nem felel, ez negatív válasznak számít (1145.k. 1.§). A megkérdezés érvényes akkor is, ha a megtért fél magánúton hajtja végre. Ha a megkérdezés hatósági (ordináriusi) formája nem tartható meg, a megtért fél részéről végzett magán-megkérdezés nem csupán érvényes, de megengedett is (1145.k. 2.§). A megkérdezés tényéről és eredményéről mindig külső fórumon törvényes bizonyítéknak kell rendelkezésre állnia (1145.k. 3.§). - A megkeresztelt félnek akkor van új házasság kötésére joga kat. személlyel, ha: a kérdésre a másik fél negatív választ adott; v. a megkérdezés törvényesen elmaradt; v. a meg nem keresztelt fél, akár megkérdezték már, akár nem, előbb békésen folytatja az együttélést, a Teremtő gyalázása nélkül, később viszont megfelelő ok nélkül különválik. Ilyenkor újra szükség van a megkérdezésre akkor is, ha már erre egyszer a másik fél keresztelkedése kapcsán már sor került (1146.k.). - ~mal a megkeresztelt fél nem csupán kat-sal köthet újabb házasságot, hanem a helyi ordinárius engedélyével nem kat. ker-nyel v. nem ker-nyel is. Az engedélyt az ordinárius súlyos okból adhatja meg. Ilyenkor is meg kell tartani a vegyes házasságokra (sőt, ahol a másik fél nem ker., a valláskülönbség akadályára) vonatkozó előírásokat (1147.k.). Sz.Sz.A.

Erdő Péter - Egyházjog 2003:586.

A házasság érvénytelenítéséhez ez nem ok.Tanúk kellenek az eljáráshoz.Általában 6 hónaptól több évig terjed egy ilyen érvénytelenítés.Inkább utóbbi.Persze egyik politikusunknak ezt 2 hónap alatt lebonyolították.No comment.

Meg kellett volna keresztelnie a gyermeketeket házasság nélkül is.A keresztség mindenkinek jár.

Csak akkor nem gyónhatsz és áldozhatsz,ha másik férfival fogsz élni szentségi házasság nélkül.

Attól,hogy elválsz,még gyónhatsz,áldozhatsz.

Igen,ahogy sokan írták,vannak papok,akik saját törvényeket hoznak a plébániájukon :( jogtalanul.

A házvezetőnős sztorikat ne is említsük :( Nem lenne baj,végülis egészséges férfiak (bár ők vállalták a cölibátust).Csak mikor a papnak szeretője van,és ő,mint felsőbbrendű hatalom pl. a barátnőmet kizavarta a gyóntatószékből 2 héttel az esküvője előtt,hogy mit képzel,hogy összeköltözött a barátjával,nem adja össze őket.

Na,de ez már egy másik fórum témája lehetne.

Bocsánat! A jó Isten is elmehetne néhanapján a fülészetre, szemészetre.

Sajnos sok "csökönyös" szolgát vett maga mellé, akik istennek képzelik magukat.

Ez tényleg így van, aki elvált, illetve vadházasságban él az nem áldozhat, illetve nem is gyónhat.

A másik, hogy a pap jó nagy hülyeséget mondott azzal, hogy csak úgy keresztel, ha össze vagytok házasodva. A keresztség mindenkinek jár, attól függetlenül, hogy a szülei egyházilag házasok e vagy sem. Ez vonatkozik a keresztszülőkre is..

Ha nem kereszteli meg ő, megkereszteli más.

Egyházi esküvőt, elég körülményes érvényteleníteni.

A keresztszülő csak házaspár lehet? ??

ez diszkrimináció, nem teheti meg

néhány pap nem kicsit van szereptévesztésben, külön kis törvényeket alkot a saját körzetében