Egyenrangúság - alárendeltség a párkapcsolatban (beszélgetés)
17. efike
2009. márc. 30. 11:59
Egyébként szívesen olvasnék bárkitől konfliktushelyzeteket és megoldásokat, hátha több tapasztalatot szerezhetnék ezen a téren!
16. efike
2009. márc. 30. 11:58
Köszke!
15. Dite (válaszként erre: 14. - Efike)
2009. márc. 30. 10:55
Örülök hogy rendeződött. További boldog szép napokat kívánok.
14. efike
2009. márc. 30. 07:21
Sikerült megbeszélnünk az ügyet. Nem értettünk ugyan egyet, de azt sikerült elérnem, hogy legközelebb visszafogja magát és inkább nem osztja meg velem a véleményét. Tudom, hogy úgysem tudja magát visszafogni, de eldöntöttem, hogy ha ilyen szitu lesz, akkor lelépek egy pár órára, amíg lehiggad...
13. Dite (válaszként erre: 12. - Efike)
2009. márc. 27. 16:51
Remélem hogy sikerül megbeszélnetek. Sajnos én is voltam már ilyen helyzetben. Nagyon rossz érzés az biztos.
Nem, nem veszi észre, hogy megbánt, szerinte csak én vagyok túl érzékeny, és fáj az igazság.
11. efike
2009. márc. 27. 07:31
Sziasztok!
Köszönöm, hogy ilyen sokan hozzászóltatok! Nagyon szeretjük egymást, lassan 10 éve, korábban is voltak ilyen szituk, de szerencsére ritkán. Ilyenkor viszont teljesen földbe döngölve érzem magam, az önbizalmam egy ideig egyenlő lesz a nullával. Próbáltam neki mondani, hogy mit érzek, és inkább támogasson, hogy a következő állásinterjúm jobban sikerüljön, de amikor elönti az egoizmus, akkor egyáltalán nem lehet vele beszélni. Ma ismét próbálkozom délután, ha mind a ketten nyugodtabbak leszünk...
10. 89b99f816e
2009. márc. 26. 20:01
Régebben is így viselkedett?
9. Dite (válaszként erre: 3. - Efike)
2009. márc. 26. 19:35
Ez nagyon rossz, hogy így elnyom és nem hagy érvényesülni. Igaz hogy ő keres még jó, hogy van mit. De ő sem tökéletes kár fölényeskednie. Ilyenkor észreveszi,hogy megbánt?
8. 89b99f816e (válaszként erre: 5. - Efike)
2009. márc. 26. 19:21
Olyan, mintha ebben a kapcsolatban ő vmiért téged versenytársnak nézne, és ez nagyon nem jó. Ezt valahogy meg kellene vele beszélni, mert egy kapcsolatban ez a viselkedés nem megengedett.
7. vénboszi (válaszként erre: 1. - Efike)
2009. márc. 26. 19:17
Azt gondolom,hogy ez egyáltalán nem üdvös dolog egy kapcsolatban,főleg ha a másik fél folyton fitogtatja felsőbbrendüségét"ami persze nem létezik,mert ilyen nincs_nem lehet egy kapcsolatban.Az más dolog,hogy 1-2 dolgot feladunk a másikért,vagy néhányszor a békesség kedvéért halgatunk még akkor is ha úgy érezzük nekünk van igazunk.Egy igazi kapcsolatban egyenlő felekként vagyunk jelen,kivétel persze az erőfölény amivel a férfiak rendelkeznek,na de ha ezt kezdik el fitogtatni,ott már gondok vannak.Más egyébbel pedig úgy vagyunk,hogy szépen finoman csiszoljuk egymást,van amiben az egyik jobb,van amiben a másik,s kiegészítjük egymást,de senkinek sem szabad visszaélnie azzal ha valamiben jobb,ez elronthatja a legszebb szerelmeket is.Személy szerint én nem tudnám elviselni,ha folyton kisebbségi érzésekkel kellene küszködnöm.Valahogy vezesd rá a párodat,hogy nem veszed jónéven amikor fitogtatja magát.
6. 9242a6388c (válaszként erre: 5. - Efike)
2009. márc. 26. 19:07
Szerintem ez nem valami szép tőle ha ilyeneket mond!Én elhagytam azt a férfit, aki így viselkedett velem. Igaz csak jó későn. Szereted?
5. efike
2009. márc. 26. 18:58
Nagyon szép életünk van és tény, hogy fizikailag és anyagilag is ez nagyban az ő érdeme, ezt a legkisebb nézeteltérésben is kifejti. Ma pl. visszautasítottak egy munkahelyről. Egyből megkaptam, hogy biztosan az én hozzáállásommal volt baj az állásinterjún, és ő biztos másképp csinálta volna. Ellenkeztem vele, nem biztos hogy az ő módszere a legjobb. Mire elkezdte hajtogatni, hogy azért ilyen az életünk, mert az ő módszere szerint történik minden. És ha rajtam múlna, sehol nem tartanánk....
4. 89b99f816e (válaszként erre: 3. - Efike)
2009. márc. 26. 18:50
Az viszont nem szép dolog, ha érezteti...
Hogyan?
3. efike
2009. márc. 26. 18:49
Teljesen igazad van, de nekem néha mégis rosszul esik, amikor a párom érezteti velem a fölényét. Szerencsére nem sűrűn fordul elő, de olyankor magam alatt vagyok.... ma pont volt egy "csúnya" beszélgetésünk, azért tettem fel a körkérdést, hátha mond valaki valami okosat...
2. 89b99f816e (válaszként erre: 1. - Efike)
2009. márc. 26. 18:40
Nyilván az élet egyik területén sem lehet teljesen egyenrangúnak lennünk, van, aki mindig erősebb, van, aki gyengébb, alárendeli magát. Persze törekedni kell az egyensúlyra, de sokszor vmelyik félnek kicsit "irányítania", egyengetnie kell a kapcsolatot, az ilyen fajta alá-fölé rendeltséggel sztem semmi probléma nincs, ha azt nem a saját érdekünk miatt tesszük, hanem kettőnkért, a kapcsolatért.
Egy kapcsolatba ez pláne belefér, hiszen a felek nem versenytársak, hanem egy pár, közös érdekkel.
1. efike
2009. márc. 26. 18:37
Mi a véleményetek arról, ha valaki időnként alárendeltnek, gyengébbnek érzi magát a párjával szemben?
További ajánlott fórumok:
- Huszonévesek! Beszélgessünk a párkapcsolatunkról, a pasinkról/pasikról és az élet nagy dolgairól!
- Szellemi játszótér. Ha van kedved beszélgetni vallásról, anyósról, gyerekről, párkapcsolati válságról
- Mennyire tudja tönkre tenni egy előházaságból hozott gyerek az új párkapcsolatot?
- Nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő férfi a párkapcsolatban
- Lefeküdtem egy párkapcsolatban élő férfival. Hogy kerüljem el a lebukást?
- Te mióta vagy együtt a jelenlegi pároddal?Mi a tartós párkapcsolat titka?