Egészséges ember nincs

Az egészség a WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint a teljes testi, lelki, szellemi és szociális jólét állapota, nem csak a betegség vagy nyomorékság hiánya. Sem a munkámban sem a magánéletemben nem találkoztam olyan emberrel, akinél ez a négy pillér együtt lett volna. Ezen kritériumok alapján szerintem egészséges ember nincs. Az emberek nagy része még korunkban is csak a szomatikus (testi) betegséget tekinti valójában betegségnek. Tapasztalataim alapján ezek kialakulásában nagyrészt a genetikai örökségünk a felelős. Például: hyperkoleszterinaemia, hypertonia (magas vérnyomás), bizonyos rosszindulatú betegségek (vastagbél rák, emlő rák, méhnyak rák), diabetes (cukorbetegség). Ezek ellen a betegségek ellen valójában nem sokat tehetünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy természetesnek vesszük és hátra dőlve várjuk a kialakulását, majd végigszenvedjük a kezelést. Amit tehetünk ellene azt kötelességünk meg is tenni. Elsősorban a szűrővizsgálatok rendszeres elvégzése lenne a legfontosabb. Sajnos hazánkban ennek még nincs hagyománya. Minden betegséget a kezdeti stádiumban legkönyebb kezelni. Ennek érdekében sokkal nagyobb propagandára lenne szükség. Amíg minden létező fórumon az zúdul ránk, hogy szedjük a különböző gyógyszereket és egyéb gyógyhatású készítményeket (akár orvosi vizsgálat, javaslat nélkül) addíg nem látok reményt a változásra. A betegségek jönnek, egyre több és egyre fiatalabb korban.

A betegségek másik – véleményem szerint – legfőbb oka a „lelki jólét” hiánya. Tapasztalataim azt mutatják, hogy minden esetben pszichés probléma előzi meg a betegséget. Ápolónői pályafutásom 17 éve alatt sokat beszélgettem-beszélgetek a betegekkel. Ki merem jelenteni, hogy minden esetben a pszichés betegség volt az első és csak utána jött a szomatikus probléma. Ez alól nem láttam kivételt sohasem. Természetesen ez nagyban függ a személyiségtípustól is. Az érzékeny, félénk, szorongó, aggódó típusú ember sokkal nagyobb valószínűséggel megbetegszik, mint a kemény, rideg, rossz indulatú, érzéketlen típus. Ezzel persze nem azt mondom, hogy minél szívtelenebbek vagyunk annál egészségesebben és tovább fogunk élni. Itt megint vissza kell térjek a megelőzésre. Ma már nem „kell” szégyellni ha pszichologushoz fordulunk a problémáinkkal. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy felismerjük és merjünk segítséget kérni.

A „szociális jólét” is nagyban befolyásolja egészségi állapotunkat. 2011-ben ezt látom a legnagyobb problémának. Az emberek nagy része nem a minőség, hanem az ár alapján vásárol. Részben ez felelős a túlsúly kialakulásáért, másrészt pedig a rendszertelen táplálkozás. Nagyon sokszor hallom, hogy: ”annyi problémám van, erre már nem tudok odafigyelni” vagy „a szüleim is kövérek”. Az elhízásra való hajlam valóban genetikai „örökség” de ez nem jelenti azt, hogy bele kell törődni. Az elhízással újabb betegségek előszobájába jutottunk.

Az eddigiek alapján ismét azt kell mondjam, hogy egészséges ember nincs. Nagyon szomorú a helyzet de nem kilátástalan. Amennyiben képesek vagyunk felismerni és van erőnk változtatni néhány rossz szokásunkon, komolyan venni a szűrővizsgálatok fontosságát jelentős életminőség javulást hozhatunk létre.

„Felelős vagy azért akit megszelidítettél”. Mindannyiunknak van felelőssége saját magával, a családjával, a szüleivel, a gyermekével szemben és ezért kötelességünk megtenni minden tőlünk telhetőt.