Dengizik, Gyécsa, Écska, Eső és a többiek... (beszélgetés)

:))

Akkor lehetna akár Pityóka is... Azt még nem tudom, hogy fiú vagy lánynéknek..:)

Biztos, így írják, mert különben Simon lenne.:))

Magyarul a Jennifer is csak Dszennifer lehet. Csak reménykedni lehet, hogy szegény gyerek harmadikas korára legalább a saját nevét le tudja majd hibátlanul írni.:)

Egyik ismerősöm gyerekének ovistársa SZájmon.

No, azt nem tudom, így írják-e, de így ejtik...

Ezt most olvastam: Örkönd.

Az Árpád szerintem elég átlagos név, de mit szóltok az Árpádinához? Mintha az árpa és a hajdina keresztezéséből született volna.

Úgy sajnálom azokat, akiknek ilyen nevet adtak, biztos nehéz gyerekkoruk volt-van-lesz. Bár ki tudja?

Ne má'! komolyan nem tudom, hogy ezen inkább sírni, vagy nevetni kéne már...

Radiátor?? Halálra szivatnák... mire elérné az iskoláskort legyilkolja a szüleit.;)

Nem, nem volt szándékos.:)

A családi örökséget arra értettem, hogy a felmenőim közül sokakat hívtak így.

De akkor talán nem is volt szándékos. Lehet, hogy csak elfelejtették, és mire észbe kaptak, már késő volt.

(Rossz védőügyvéd lennék! Ugyan sokat keresnék, de megúsznák a bűnözők, mert mindet tisztára mosnám:-))

Ez is elképesztő. Nem értem, miért csinálják... Jóérzésű embernek eszébe nem jutha ilyen.:(

Annyi mindent szabályoznak, fura, hogy erre nem találtak ki még valamit, nem?

"Családi örökség" révén nekem ugyanaz a keresztnevem, mint Apukám nővérének, vagyis a vezetéknevünk is megegyezik.

Apukám sem ismerte Őt, mert a születésekor már nem élt, vagyis biztos eszükbe sem jutott, ammikor a nevemet választották, mindenesetre a mai napig futkos a hátamon a hideg, amikor temetőben meglátom a nevét (nevem) a sírján...

Juj, ez nagyon durva!

Nálunk csak olyan fordult elő, hogy a halva született első gyerek nevét adták a következőnek. A sors fintora, hogy ő meg súlyos fogyatékos lett...

Milyen érdekes, hogy névadásban is a két "véglet" a jellemző. Vagy mindenképp valamelyik szülő keresztnevét viszi tovább a családi hagyományoknak megfelelőn, vagy semmiképp nem akarnak olyan nevet, ami már előfordult a családban. Nálunk is az utóbbi volt, mint ahogy Te is írtad.

A nevekről eszembe jutott egy számomra nagyon hátborzongató történet: Korábbi munkahelyemen az egyik kliensnek volt két kislánya. Az elsőszülöttet gyermekotthonba adta, a néhány évvel később születettet viszont Ő nevelte. Mindkét kislányt ugyanúgy hívták, megegyezett a vezetéknevük -ami az anya vezetékneve is volt- és a keresztnevük is...

Ebben igazad van, ezért nem értem a sok okostojást, hogy miért adnak minél eszementebb neveket a gyerekeknek. Ezek, amiket itt felsoroltam, mind szabadon adható nevek.

A gyerek meg, jó esetben csak a nevét fogja gyűlölni, mire felnő.

Nekem is fontos volt, hogy milyen nevet adjak a gyerekeimnek, szempont volt, hogy ne legyen ilyen nevű közeli családtagunk, de azért ne is legyen kirívó.

Érdekes, hogy Rita lányom már elmúlt 2 éves, mire megtudtuk, hogy ez az olasz Margarita rövidítése, ami magyarul annyit tesz: Margit. Vagyis szegről-végről az egyik nagymama nevét kapta a tudtunk nélkül:-))

Jaj, dehogy.:)

Blanka Fanni lett.

Így is volt már, aki rákérdezett, hogy szándékosan kapott-e olyan keresztnevet, aminek a jelentése megegyezik a vezetéknévvel... Természetesen tudtuk a jelentését, de a hangzása mellett döntöttünk, mivel mindkettőnknek tetszett és hangtanilag is illik a vezetéknévhez.

Olyan sok mindenre kell figyleni egy névválasztás esetén...

Sziasztok!

A Szirkát nekem kifejezetten kedves hangzású név, bár az is lehet, hogy csak azért, mert beleolvastam egy blogba, ahol a főszereplő down-kóros kislányt így híjvák.

Ami nálam dobogós: Kandida (így, k-val). Amikor a lányomat vártuk, ezen sokat vigyorogtunk, mivel a vezetékneve Fehér, így aztán egy teljes orvosi kórképet is összehozhattunk volna ezzel a keresztnévvel.:)