Debreceniek ide, vagy azok akik Budapesten élenek, de Debreceniek (beszélgetés)

Örülök, hogy ilyen jó dolgok történtek veled. :) Hátha elindul most valami, és pár hét múlva már barátokkal, és jó hangulatban élsz itt. :)

Jó szórakozást holnapra! Majd meséld el mi volt!

szia!

pont ma ért egy pozitiv dolog: párom barátjának a felesége felhívott,holnap vacsira vagyunk hivatalosak, és azt mondta, hogy ha a párom nem végez időben, egyedül is mehetek! :) jól esett!

én egyébként barátságosnak tartom az embereket itt, legalábbis akikkel eddig találkoztam. meg is lepődtem, hogy a boltban, postán és más hivatalos helyeken milyen kedvesek az emberek, nálunk mufurc és depis emberek élnek bács-kiskunban

Ja, és még annyit, hogy ha már azt kérdezett az a lány, amit, a válaszod után tényleg hívhatott volna valahová. De én úgy vettem észre a hajdúsági emberek nem túl barátkozóak az "idegenekkel". Bocsi a kivételektől! Senkit nem akartam megbántani.

Nálunk most volt a kisfiam keresztelője és a férjem rokonai 2 szó erejééig nem mentek oda az én szüleimhez. Pedig nincs harag, vagy ilyesmi.

Tudom, hogy nem könnyű, de próbálj meg te kezdeményezni. Lehet nem jön össze, de egy kísérletet megér. És ki tudja, még jól is elsülhet.:)

Én emlékszem az első lagzira a férjem rokonságánál. Senkit nem ismertem Zoli szülein kívül. Zoli meg vőfély volt, dolgozott, tehát velem nemigen tudott foglalkozni.:( Ebéddel kezdődött a buli, ahol halál rosszul érezem magam, a kutya nem szólt hozzám. Aztán este a templomból az étterembe tartva azt mondta, ebből elég. Kinéztem egy szimpatikusnak tűnő lányt és odamentem hozzá. Ennek 12 éve, és mai napig a legjobb barátnőim közé tartozik.:)

SZia!

Nem debreceni, szoboszlói. Igen, sok barátja van és azoknak a barátnői is, de ők nem úgy gondolkodnak, mint én. Ha összeülünk társaságban, neszélgetünk, de nincs olyan hogy egy-egy ember összejárna. Egyikük pl megkérdezte, hogy vannak-e Debrecenben barátaim.... Érdekes, nem azt mondta hogy szervezzünk közös programok..

Én egy kis faluból jövök Záhony környékéről. Mi a fősulin ismerkedtünk meg és utána Debrecenben vettünk hitellel lakást. Én tanító néni vagyok és mivel a párom mag tanító bácsi mi azért elég sokat vagyunk együtt. Bár meg kell jegyeznem, az a legenda, hogy a tanár bemegy reggel dolgozni és délben már otthon van + a sok szünet, az nem igaz.

Szerintem meg nyugodtan barátkozhatsz anyukákkal is. Nekem 3 nagyon közeli barátnőm is a tanítványaim anyukáiból került ki. Persze, amíg tanítottam a gyerkőcöt nem jártunk úgy össze az osztálytársak miatt. Nehogy azt gondolhassa bárki, hogy kivételezek a barátság miatt. De téged ilyen veszély nem fenyeget.

Szia!

Ha párod debreceni, akkor neki vannak barátai is, nem? Nem szoktatok néha társaságba menni? Szórakozni?

a csapókertben dolgozom. nem jó magányosnak lenni, de fogalmam sincs, hol ismerkedhetnék. barátnőt nem talál csak úgy az ember, hirdetés által...

nekem otthon és a főiskolán sok barátnőm volt, de neten és telefonon már nem olyan a kapcsolat tartás.

Melyik körzetben vagy?

Abban igazad van, hogy a családokkal nem barátkozhatsz, de senkinek nem jó, ha egyedül van és magányos.

Szia!

23 éves vagyok, idén júniusban végeztem Szegeden a főiskolán. Július 1-től dolgozom védőnőként. Bár ugy érzem, az anyukák elfogadnak, és többségükkel nagyon jó a viszonyom, velük mégsem barátkozhatom... Egyedül dolgozom, igy a mmunkahelyemen nem tudok barátságot kötni. Családom még nincs, vőlegényemmel élek együtt albérletben július óta, egyébként márciusban lesz 8 éve, hogy együtt vagyunk, ebbőé 7,5 évet távkapcsolatban, egymástól 260 km-re éltünk. Miatta költöztem Debrecenben, itt kerestem munkát is. Nem tudtam,(vagy nem gondoltam bele) hogy ennyit leszek egyedül. Sokszor éjfél után ér haza, én meg már 4kor itthon vagyok. A tv és a számitogépezés nem pótolja az együtt töltött időt...

Tudom milyen nehéz lehet neked. Az én szüleim is 200km-re laknak és csak havonta egy hétvégén találkozunk. :(Pedig de sokszor szükségem lenne rájuk.

Persze a 15 év alatt én már sokmindenkit ismerek. Hidd el, ahogy telik az idő, majd változnak a dolgok. :)Én már nagyon szeretek itt lakni.

Nagyon kedves vagy. :)

Nyugodtan írhatsz bármikor, csak örülök neki. :)

A lelkiállapotom meg, hát elég hullámzó. Nagyon nagyon boldog vagyok, de néha főleg amikor rám tör a fáradság és ezer dolgom lenne, amivel nem haladok; na akkor a lelkem is hullámvölgybe kerül és előjön ez az emlék. Aztán ha kipihenem magam, minden szebb lesz és már nem is fáj annyira. Remélem egyszer túl leszek ezen is.:)

Szia Kata!

Üdv itt. Mesélj magadról. Merre laksz, merre dolgozol? Van családod? Háátha találsz valakivel egyformaságot Te is....

Sziasztok, jó reggelt!

Misz! Rendszeresen olvasom a naplódat, bent van a kedvenceim között. Valamelyik nap akartam is írni neked privit, de aztán úgy gondoltam nem zavargatlak ismeretlenül. Remélem azóta már megnyugodott a lelked....

SZiasztok!

Én júliusban költöztem ide, 260 km-ről, a párom miatt. Egyre inkább utálok itt lenni, távol a családomtól, ugyanis nagyon magányos vagyok. A párom késő éjjel jön haza, nem ismerek itt senkit. Valaki van még hasonlo cipőben? Nem is tudom, hogy lehetne ismerkedni, a munkahelyemen egyedül vagyok, nincs kolleganőm, illetve a gyermekorvos és az asszisztens akik 40 évesek elmúltak...

Sziasztok!

Én is debreceni vagyok már lassan 15 éve. Gyorsan végigfutottam a fórumon. Az én párom mellékállásban vőfély és ismer videósokat, zenészeket, jó helyeket a lagzira. Sőt egy jófej református lelkész barátunk is van. Ha kell szívesen segít.

Az esküvőt én szerveztem. 60 fő meghívott vendég volt. Mi keresztelkedtünk és konfirmáltunk "rendesen" így ezzel nem kellett külön foglalkozni.

Az esküvőn inkább szervező mint főszereplő voltam. Magam öltöztem magam csináltam mindent. Fáj is kicsit, hogy nem beleültem a készbe. De hát ez így alakult.

Na, ja!!!

Pestre a tanulás miatt mentetek? A párod is tanul vagy melózik?