Családon belüli erőszak ellen (beszélgetés)

Ott igen lehet,hogy nem,bár talán mégis. Ha nem annyira "előrehaladott" a terror ha nem valami ostoba aki teszi ezt és esetleg belátná,hogy segitségre lenne szügsége. Bár nem a mesében vagyunk ez tény.

De azért az elhanyagolt gyerekeknél hasznos lehet mert tudná a tanár,hogy miért olyan a gyerek amilyen és mondjuk miért nem megy neki a tanulás.

Meg mindent kicsiben kell elkezdeni,ha senki nem csinál semmit nem tesz semmit , nem lesz változás és akkor lehet szidni mindent,de minek .

A családlátogatás lelki és érzelmi terror esetén semmit nem ér.

Ugyanis ezek az emberek, mindenki más előtt, teljesen normálisan, kedvesen udvariasan, stb stb viselkednek. Kizárólag a sajátjaikkal, ( feleség, gyerek ) bánnak terrorista módon.

Azt lehetne tenni hogy a gyerekeket önbizalomra , öntiszteletre es a sajat jogait minnel elöbb megismertetni.

Többek köszt azt a ugynevezett szocialis öröklödesi mintakat egyszeruen egyszer es mindenkora elvagni.

Hosszu proces ezt nem ketlem de valahol el kell kezdeni. Senkinek siincs jogaba valakit bantalmazni se fyzikailag sem testileg. Föleg soha se fogadjuk el azt a osdi magyarazatot ; hogy az en anyam igy nevelt engem es öt az ö anyka szinte dett ugyanugy....

Itt egy egesszseges progreszre van szukseg.

Szerintem egyfajta "megoldás" lehetne ha újra lennének családlátogatások. Amikor a tanár kimegy a családokhoz és körbenéz,tájékozódik ha gyanus az apa,ha esetleg isznak a szülük vagy csak az egyik vagy bármi olyat lát ami nem megfelelő egy gyereknek jelenteni kellene az iskolának és a megfelelő helyre/helyekre. Ez még nem jelentheti azt,hogy elviszik a gyereket stb,de legalább lenne némi fogalma a tanárnak és iskolának a problémásabb,szomroúbb,piszkos vagy nem megfelőlen táplált gyerek körülményeiről. Ez nem megoldás a családon belüli erőszakra,de kezdésnek nem lenne rossz. A veszélyeztetett gyerekekkel,és anyákkal közvetlenebb kapcsolatot kellen a tanárnak kialakitani,h ha baj van merjenek segitséget kérni legalább tőle.

A másik a lelki terror. Én ezt is úgy gondolom,hogy mindent gyerekkorban kell elkezdeni. Az iskolákban folyamatosan kellene magyarázni és példát mutatni,hogy hogyan kell egymással viselkedni,a nőkkel a férfiaknak hogyan kell viselkedni a konfliktusokat hogyan kell kezelni. Akár pszihológusokat is bevonva és szerepjátékokkal előadni. Stb. De sajnos senki nem tesz semmit.

Azért ez nagyon érdekes, minden limonádé fórumhoz sokan hozzászólnak.. de ami egy kicsit komolyabb, ahhoz nem...

Nem tudom egyébként mit lehetne tenni a családon belüli erőszak ellen. A fizikai látható jeleket hagy..bár az érintett, a bántalmazott ezt titkolja..de van a lelki terror..az ami aztán nem látható.. és a bántalmazott titkolja. Külső szemlélő nem látja, nem tud róla, példás családnak látja az érintetteket.

A rendőrség semmit nem tesz. A 3 napos távolságtartás semmit nem jelent, sőt..még rosszabb is lehet utána.. Nem tudom a megoldást.

Én a másodikból szabadultam. Nagyon nehezen, saját tapasztalataim vannak.

Hidd el, sokan segítenénk, de rossz tapasztalatok vannak.

Több éve egy éjjel szomszéd nőt vert a barátja, az utcán. ( nem élettársa) A csaj kiabált; hívjunk rendőrt. Hívtunk. A rendőrök majd egy órát kérdezgettek minket róluk, ( akkor, éjjel)a pasit elvitték, másnap már itt volt. Mi pedig a gyerekemmel 2x voltunk tanuskodni a rendőrségen, az eset után 1-2 hónappal, a férfi meg már rég Németországban volt. /német, csak itt üzletelt./ Na, még jó, hogy csak tényleges életveszély esetén avatkozok be, ha sor kerülne rá.

Nagyon sokszor keveredtem már bajba ilyesmi miatt. Mármint azért, mert beleavatkoztam olyanba ami nem az én dolgom.

Az utolsó eset amire emlékszem még tisztán, az az volt amikor egy fiatal srác a házunk előtt kezdte el verni a kb 40 kilós barátnőjét és kimentem, hogy fejezze be és a tetű meg nekem akart támadni, de szerencsére ott volt az én örző és védelmező kutyusom ami megmutatta a gyönyörű fogacskáit és vicsorított a szemétre az meg elhúzta a belét.

Soha nem hagynám szó nélkül, hogy valakit bántsanak, legyen arra bármi oka a bántalmazónak.

Elég az általános iskolákban már látni, hogy mi megy... kész horror.

De ez még csak a jéghegy csúcsa.

Sajnos sokszor azokhoz nem jut el, akik leginkább érintettek vagy kiszolgáltatottak!

Akár tanítani sem ártana mondjuk a középiskolákban az ezek elleni küzdést, felismerést, a megoldási lehetôségeket.

Az erôszak, a durvaság - akár fizikai, akár lelki - árad mindenhonnan.

Ismétlés a tudás anyja.

Kedves Fórumindító!

Valóban nem ismerlek, de ez alapján az egy hsz-od alapján nekem nem az jött le, amit később írtál, hanem pont a félrenézős hozzáállás. Ezek szerint (szerencsére) tévedtem és őszintén sajnálom, hogy ha Neked ilyet át is kellett élned!:(

Viszont, mivel veszélyes dolog virtuális lélekápolgatásokba belemenni láthatatlan vadidegenekkel, és közben a saját dolgainkat elhanyagolni, ezért lépek is.

Remélem, egyre több fórumon lesz ez téma és egyre több ember fogja cselekedni is, nem csak leírni, amit helyesnek tart!