Csak Anya? (beszélgetés)
Vegigolvastam a hozzaszolasokat, es szerintem kicsit felreertelmeztetek Kata "problemajat". Legalabbis, ahogy en latom, ha nem is a kozvetlen kornyezetemben, de sokaknal, forumhozzaszolasok alapjan, stb.
Nem az a lenyeg, hogy a no terhes lesz, megszuli, es utana NEM CSINAL SEMMIT. Dehogynem csinal. Visszamegy dolgozni, vezeti a haztartast, anya mellett feleseg, testver, akarmi. De! A gond ott van szerintem, hogy ezek utan mas semmi nem erdekli. Folyamatosan a gyerek a tema, keptelen barmi massal foglalkozni, gyerektelenek vagy karrieristak velemenyet elfogadni (vagy egyaltalan meghallgatni), mert o most ANYA, minden egyeb masodlagos. Igy erthette Kata, hogy megall az elet.
Megmondom oszinten, nekem is az idegeimre mennek azok az emberek, akik ennyire beszukulnek. Annyi minden erdekes dolog van a vilagban, amivel foglalkozni lehet, beszelgetni lehet rola, stb. Ez persze nem zarja ki a gyereknevelest sem. Ezen kivul szerintem a gyereknek is jot tesz, ha a szuloket tobb minden erdekli, mert szamukra ok ketten elsosorban az ablak a vilagra, a minta. Befogado hozzaallassal a gyereket is tobb inger eri, gyorsabban fejlodik, magasabb lesz az IQ-ja, (hogy csak a legalapabb dolgokat emlitsem), mint azoke a gyerekeke, akik szuleinek az elete a munka-hazimunka-esetleg alkalmankenti jatszoter haromszogben mozog.
Hogy ez eddig nem jutott eszembe... ;)
De viccen kívül, vannak olyan helyzetek, amik azért nem értek teljesen váratlanul, mert akkor azon a "tanfolyamon" beszélgettünk, közösen gondolkoztunk róla... pl. nem lepett meg amikor a gyerekem érdeklődni kezdett a múltja iránt, mert valamelyest fel voltam rá készülve. Nyilván mindenre nem lehet, de azért nem árt egy kicsit tudni arról, hogy mire számíthat az ember...
Persze nem... gyereket sem úgy kellene vállalni, hogy fogalma sincs róla, mi fán terem a gyereknevelés... én is ezt mondom ;) De az biztos, hogy a javát az autóvezetésnek, a zongorázásnak és a gyereknevelésnek is menet közben tanulja meg az ember...
Egyébként mondom, én azon kevés kivétel vagyok, akinek tanfolyamhoz kötötték a gyerekvállalást ;)
Mielőtt beülsz az autóba, általában levizsgáztatnak belőle, tudod-e, hogy működik egyáltalán. Melyik pedál mit csinál, mi történik, ha ezt vagy azt a kapcsolót benyomod. Nem teljesen "vakon" ültetnek be.
És a zongorához se üljön le senki, aki előtt nem járt szofézsra. Már ha élvezhető produkcióra törekszik :D
Kaptam kisebb koromba,neha.De akor mar szegyeltek ram utni. Nem orulok, sot mondtam is nekik, hogy kelet volna.
Mondjuk igaz en sem utok ezert a gyerekre, de elleg kicsi ahoz, hogy elkapjam a csuklojat"sehova nem mesz mig nincs papucs a labadon","...nincs kalap a fejeden". Sapkaval nincs baj.
Elég nagy butaság... részben senki nem lesz attól és csak attól súlyos beteg felnőtt korára, hogy gyerekkorában nem veszi fel a papucsát, vagy nincs rajta sapka... a legtöbb gyerek nem hord, nálunk is állandó téma volt amikor én voltam gyerek, és most én is ugyanígy csatázom a kislányommal papucsért, sapkáért stb. Nem ettől lesz valaki reumás.
Inkább örülnöd kellene, hogy nem ütöttek...
A dr. Hirschler könyvéről már nem is beszélve.
Bár, ha még élne és olvashatná az egyes oldalakat, szegénynek nyilván leesne az álla a megdöbbenéstől.
Pedig anno a legtöbb tájékozódó anyuka B. S. könyvén nőtt föl... :)
Volt benne sok hasznos, gyakorlatias tanács.
Hat tudod...mielot vallaki letamadja azt aki a fenekere ut a gyereknek, eloszor nezzemeg mit szenvedek en, mert enm kapttam a fenekemre.Hiaba ott volt az apam akinek szenvedeset lattam, hiaba mondtak , hogy en is ugy jarok..." na persz mert neked faj , az meg nem jellenti , hogy nekem is fog".Reuma.Az ejjel fajdalom csilapitoval is allig tudtam elaludni.Az ocsem kapot papucsert es most megkoszoni.
A masik amiert nem kapttam es szenvedek-sapka a telbe-az eredmeny homlok ureg gyuladas- hiaba volt az apamnak is.:( Nezd meg eloszor milyen amikor nem vagyok kepes megemelni a fejem nem hogy felulni, vagy leszalni az agyrol. Ma nyaron is ha megliben a szel bekotom a fejem, de mar keso.:(
Az ember nem úgy ül be egy autóba, hogy nem tud semmit róla...
Nem úgy ül le a zongorához, hogy nem ismeri a kottát-szolfézst. Ha mégis, az pont olyan is...
Ahogy főzni is tudunk, ha tudjuk mi micsoda, hogy kell megcsinálni. Ezek ugyan sarkított példák, csak át kell fogalmazni az adott helyzetre.
Nem, de én sem vagyok az! :D:D:D
Ennek ellenére a gugli elsőnek ajánlja fel lehetőségnek, mint a "Szakirodalom Csimborasszóját"!:D
Annak idején, én akkor hagytam abba Benjamin Spock könyvér olvasni a gyereknevelésről, amikor azzal a mondattal találkoztam:
" A gyereket sohase üssük meg haragból!"
Nehéz kérdés ez a "megüssem, ne üssem" amúgy is.
Én nem vagyok híve az ütésnek, még a kutyáimat sem ütöttem meg soha, de ha levertem volna a gyerekemnek egy taslit, azt csak haragból tettem volna.
Higgadt fejjel az ember más eszközökhöz nyúl.
A gyereknevelés valóban nem munka, szerintem sem!
24 órás elfoglaltság, odafigyelés és nem utolsó sorban PÉLDAMUTATÁS !!!
Hiába magyaráz valaki a gyerekének, ha a gyerek pont az ellenkezőjét látja a szülőtől.
Tehát a gyerek megtanulja a hazugságot és a képmutatást.
Ezeket a kényes a folyamatokat, igazán nem lehet munkának tekinteni.
Magánvéleményem: a szülővé válást, nem ártana sokaknál vizsgához kötni, mint az autóvezetést.
(ez persze "vicc" (?)...nem kell felháborodni!)