Biztosításokról

1. Befektetéses vagy unitlink biztosítások

Színtisztán csak befektetési szándékból senki ne kössön biztosítást. Bármilyen jónak mondják az ajánlatot, bárki is keresett meg vele. Ugyanis akárki akármit ígér, attól ez még egy biztosítás, aminek költsége van, különösen az első két évben. Azért az első két évben, mert a biztosító társaságok akkor viszik el a saját költségeik túlnyomó hányadát. Ha elmondják, ha nem, ha mást mondanak helyette ez akkor is így van.

A biztosítási termékek ebben a kategóriában, önmagukban ugyan azt tudják, azaz x féle eszközalapba fektetik be az ügyfelek által befizetett pénzt. Az összes többi már csak körítés. De ahogy bármilyen szerződésnél fontos az apró betű, úgy itt is fontos a körítés, mert az a lényeg.

Nem mindegy, hogy milyen költsége van egy terméknek a tartam alatt. Ahogy az sem, hogy milyen tranzakciós költségekkel (átváltás, átirányítás) dolgozik egy biztosító társaság. Nem mindegy, hogy meddig kell fizetni és mi történik ha megváltozik az ügyfél pénzügyi helyzete és nem tud fizetni. Valamint az is fontos szempont, hogy mennyi idő alatt és milyen költséggel juthat az ügyfél a pénzéhez egy részleges visszavásárlás alkalmával. Ez utóbbira akkor kerül sor, ha a befektetési részből szeretne valaki pénzt kivenni, a szerződés megszüntetése nélkül.

Hogy mennyi lesz a befektetés hozama, az függ attól, hogy ki és hogyan kezeli a befektetett pénzt és ami sajnos random, hogy egy-egy társaság miként kezeli az eszközalapjait. Egy dolgot azonban ne felejtsen el senki: Az, hogy egy eszközalap miként teljesített a múltban, semmilyen garanciát nem jelent a jövőbeni teljesítésére.

Ritka esetben fordul elő, hogy létezik garantált hozamú eszközalap, de csak arról az eszközalapról higgyük el, hogy garantált hozamú, amelyikről ezt az ÁSZF-ben rögzítve látjuk.

Minden más biztosítási szerződésnél fontosabb, hogy ezeknek a szerződésnek az értékesítője tudja, hogy mit csinál és az is, hogy vállalja a folyamatos kontaktot a szerződés tartama alatt.

2. Díjtartalékos vagy klasszikus vagy hagyományos életbiztosítások

Itt kamatra senki ne számítson. Jó esetben az ügyfél azt kapja vissza amit befizetett. Érdemes tájékozódni a konkrét szerződést érintő mentesülésekről és kizárásokról. Hiszen nincs annál dühítőbb mint amikor x éves díjfizetést követően, baj esetén azzal szembesül az ügyfél, hogy a hibás szerződéskötés miatt nem kap egy fillért sem. Soha ne felejtkezzünk el a biztosításba kötött kiegészítők szerződési feltételeiről is meggyőződni, sok kellemetlenséget spórolhatunk meg vele hosszútávon. Hiszen nem mindegy, hogy a műtéti térítés csak baleset esetén fizet vagy betegség esetén is. Ahogy az sem, hogy a kórházban töltött első naptól jár térítés vagy csak pl. a negyediktől. Különösen nem mindegy ez a mai egy napos sebészet preferálásakor. És mivel az utóbbi olcsóbb, így ez egy jó trükk arra, hogy az üzletkötő úgy adja el a terméket, hogy kórházi napi térítést tartalmaz, erre fog is emlékezni az ügyfél. Csak akkor jön a probléma, amikor kiderül, hogy azért lett olcsóbb a termék tárgyalás közben, mert nem az első, hanem csak a negyedik naptól jár a térítés.

3. Kockázati életbiztosítások, balesetbiztosítások, egészségbiztosítások

Ez az a verzió amikor semmilyen pénzt nem fogunk vissza kapni a tartam végén. Gyakorlatilag azt is mondhatnánk, hogy ez az autók kapcsán ismert casco biztosítás emberi megfelelője. Fokozottan igaz rá amit a második pontban már leírtam. Az számít, hogy mi van az ÁSZF-ben és nem az, hogy mit mond az üzletkötő.

4. Lakásbiztosítások

Szinte mindenkinek vagy egy története a ..... (a pontok vérmérséklettől függően behelyettesíthetőek) biztosítóról, amiért az nem fizetett, vagy nem annyit amire és amennyit várt az ügyfél. Ahogy arról is lehet hallani, hogy a kárszakértő telefonon elfogadja a bediktált összeget és fizetnek, vagy pl. az ablakos cégek biztosításra cserélik ki nem csak a törött, hanem a nem tetsző üveget is.

A vagyonbiztosítások esetében is fontos az ÁSZF, mert mint már hangsúlyoztam, nem az számít, hogy mit mond az üzletkötő, hanem az, hogy mi van leírva. Az ÁSZF ingyenes és ha az üzletkötő nem is tud adni belőle egy példányt (mert például a vagyonbiztosítások esetében a szigorú számadású szerződéskötésű nyomtatvánnyal van összefűzve), azt mindig meg kellene tudnia mondani, hogy miként érhető el elektronikusan, illetve ha az ügyfélnek erre nincs lehetősége, akkor biztosítania kell számára papír alapú példányt még a szerződéskötés előtt.

A lakásbiztosítások esetén is célszerű a kötelezőhöz hasonlóan évente átnézni a szerződést. Hiszen lehet, hogy vásárolunk valamit, vagy éppen eladunk egy értékesebb dolgot, ami befolyásolja a biztosítási díjat. Befolyásolhatja a díjat pl. egy nagyobb felújítás is. A társaságok egymás közötti versenye a kötelezők után itt a legélesebb. Itt is igaz ami a kötelezőknél, hogy ami nagyon olcsó, az gyanús, de ezreket lehet évről évre spórolni a váltással.

Tömbházban lakók, nézzenek utána a tömbházbiztosításnak, mert duplán nem fizet a biztosító, hiába fizetünk dupla díjat.

5. Kötelező biztosítás

Érdemes megnézni az árat, jó ha tudjuk, hogy működik a kárügyintézés. Egyes társaságok magukra vállalják az ügyintézést akkor is ha ügyfelük nem a károkozó, hanem a kár elszenvedője. Több helyen jár casco együttkötési kedvezmény is. Minden esetben nézzünk utána annak, hogy különösen a kampány időszakban beígért extráknak milyen feltétele van, illetve mennyi ideig díjmentesek. Sajnos ezek a plusznak hirdetett szolgáltatások általában ugyan úgy nem sokat érnek mint a különböző bankkártyák mellé kínált utasbiztosítások.

Sokan nem értik, hogy miért veszteséges a KGFB minden biztosítónál. Borzasztóan egyszerű dologról van szó, amiről kevesen tudnak. A kötelezők maximális térítési kategóriája dologi károk esetén: 500.000.000Ft, míg személyi sérüléses károk estén: 1.500.000.000Ft körül alakul. A konkrét összegek szintén megtalálhatóak az ÁSZF-ben. Ha valaki belegondol, hogy az átlag kötelező díja nem éri el a 20.000Ft-ot adó nélkül (ami a jövő évtől nem csak a KGFB szerződéseket érinti), akkor már nem is olyan hihetetlen, hogy veszteséges ez az ág. Persze nem kell sajnálni a biztosítókat, hiszen számtalan más ágon jutnak bevételhez.

6. Utasbiztosítások

Az egyik legösszetettebb ha nem a legösszetettebb termék. Éppen ezért számtalan pici bukta lehetőségét is magában hordozza. Sokan gondolják például, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya (kékkártya) biztonságot ad Európában és minek mellé bztosítás. Igen, valóban jár az ellátás az EEK-ra Európában. DE csak akkor ha itthon rendesen fizetted a TB-t, alap vagy sürgősségi ellátásra szorulsz és az adott országban érvényes önrészt kifizeted. Ugyanis sok európai országban önköltséges része is van az ellátásnak. Az utasbiztosítások kötésénél az egyik leggyakoribb hiba, hogy elfelejtik megemlíteni, hogy a gyermek után fizetendő 50%-os díj, 50%-os szolgáltatási díjat is jelent. És így megint vissza jutunk az ÁSZF-hez.

Írás közben volt olyan érzésem, hogy szinte semmi másra nincs kihegyezve a dolog, mint hogy mindenki, mindig nézze meg az Általános Szerződési Feltételeket. Azután rájöttem, hogy nincs ezzel semmi baj, hiszen valóban ez a kulcsa mindennek. És persze még valaki, az az ember, aki üzletkötőként megjelenik. Itt jegyezném meg, hogy bár minden szerződéskötés alapja a bizalom, de nem biztos, hogy egy baráttól kapja meg az ember a maximális szakértelmet.

Minden hivatalosan ténykedő üzletkötőt a PSZÁF regisztrál és regisztrációs számmal lát el. Ez alapján bárki meggyőződhet róla, hogy legálisan tevékenykedik-e az illető aki a szerződéskötésénél közreműködik. Sajnos Magyarországon a képzés meg sem közelíti a nyugat-európait, ahol egyetemeken tanítják és nem pár hetes gyorstalpaló után részinformációk ismeretében "dobnak piacra" egy üzletkötőt.

Klasszikus hiba az értékesítésnél, hogy egy-egy társaság képviselője úgy próbálja feltüntetni a cégét, hogy az mindenben a legjobb termékkel van jelen a piacon. Ez persze szinte lehetetlen és ha vannak is olyan pillanatok amikor igaz, azok hamar elmúlnak.

Ma már a piac gyorsan változik, viszont az első két pontban tárgyalt szerződések hosszú távú elkötelezettséget jelentenek. És mint ilyenek felvetik, hogy hol kaphat valaki hosszú távú segítséget ehhez. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy az általa választott módozatot az adott cég üzletkötője tudja jobban kezelni vagy egy nem társaság függő üzletkötő (alkusz, bróker). Míg az előzőek esetében kevés az esély rá, hogy munkahelyváltás esetén továbbra is szerződésünk kezelője maradhat, utóbbinál ez kevesebb gondot okozhat. Viszont ha nem vagyunk elégedettek az üzletkötőnkkel, akkor kérhetünk helyette másikat.

Végezetül mindenkiben tudatosuljon, hogy bár direktben nem fizet az üzletkötőnek, de az ő szerződése után az üzletkötő jutalékot kap és ennek a jutaléknak az összege, főként életbiztosítás esetében könnyen lehet magasabb mint a minimálbér. Szolgáltatást vásárolunk a pénzünkért, mégpedig sok pénzért és ezért joggal várjuk el, hogy megfelelő szolgáltatást kapjunk. Igenis tessék reklamálni ha valami nem úgy van ahogy megbeszéltük, vagy nem azt látjuk leírva amit megbeszéltünk. Reklamáció nélkül ugyanis nincs nyoma a problémának és így úszhatják meg alakalmatlan emberek a számonkérést és tevékenykedhetnek évekig, ezáltal másoknak is kárt okozva.