Betegség alatti aggódó e-mailek a cégtől őszinték? Szerintem nem (beszélgetés)

Ha te eldöntötted, hogy mindenki gonosz és valójában nem érdekled őket, akkor miért tőlünk, akik ráadásul nem is ismerik a kollégáidat, kérsz megerősítést?

Lehet, hogy valamelyik tényleg aggódik, míg egy másik csak formaiságból kérdez.

Én tudom, hogy van olyan munkatársam, a főnököm, aki kedvel és aggódna értem, ahogyan azt is, hogy egy másikat csak az izgatná, hogy mikor megyek vissza levenni a plusz terheket a vállakról.

Voltam kórházban, még a családom is terhemre volt, na a kollégákat pont látni sem szerettem volna, pedig szeretem őket.

Cseppet hisztis vagy, a kórházba gyógyulni kell, nem partizni.

Lehet, hogy őszinték.

Lehet, hogy minden rosszhiszeműséged ellenére van olyan munkatársad, aki tényleg sajnálja, hogy beteg vagy, van benne emberi érzés.

Tehát.

Az utolsó munkahelyemet, a nyomozó ügyészseget egyetlen mukk nélkül hagytam ott. Olyan szinten mérgező a hely, vágni lehet az aljassagot, a sunyisagot. A rendes, normalis ügyészek vagy maguktól hagyják ott, vagy kiutáljak őket.

Egy kollégának nem feladat tégen semmilyen szinten ellátni, bőven elég az, amit tesznek, érdeklődnek...

Az nem az ő hibájuk, hanem a tied, ha nincsenek barátaid/családod, akik melletted álljanak, ha szükséged van valakire.

Igaza van Andinak, minden mondatodban benne van az elkeseredett rosszindulat...

Nem az ápolóid vagy a családod.

Mondjuk amilyen pokróc a stílusod, csodálom, hogy érdeklődnek...

Nem.

Azt, hogy miért érzed mégis így, magadban keresd.

Ezek szerint elvárnád tőlük...

Nekem baromi jól esnek a napi több üzenetek ès hìvások a kollégáktól.

Annak nem is örülnèk ha bármelyik ilyen állapotban látna.

Pl. nekik külön szeretőjük van.

[link]

Mit vársz?

Ők munkatársak, nem barátok és nem család!