Betegesen féltékeny!Segítsetek! (beszélgetés)
megbeszéltük:)
vagyis megmondtam neki h csak akkor beszélek vele ha nem mond rolam undoritó dolgokat,és nem a problémáról beszélünk hanem hogy hogyan oldjuk meg.
megígértettem vele h nem hozza fel ezeket ujra.és h higgyen nekem,megbízhat bennem.
ja és megmondtam azt is hogy ez nagy részben rajta is múlik,nem csak rajtam.
ugyhogy kibékülünk:)köszi a segítsékeket!
aztán majd meglátjuk menni fog e a gyakorlatban is!
Tudom, könnyű mondani, hogy mindent meg kell beszélni, ne feküdjetek le haraggal stb.., de ehhez nekem is és a páromnak is több kapcsolat, tönkrement házasság kellett. Így a mi kapcsolatunkat már jobban meg tudjuk becsülni. Tanultunk a hibáinkból és talán ettől működik most minden olyan jól és gördülékenyen. Ha előbb találkozunk lehet mi sem így élnénk a napjainkat, ahogy azt most tesszük.
Fiatalok vagytok még! Bőven van időtök mindenre. Az újrakezdésre is együtt vagy egymás nélkül is. Csak próbáljatok meg nem problémázni hülyeségeken.
hát köszi a tanácsokat:)remélem majd tudom alkalmazni őket.most megyek mert nemsokára itt lesz.
amúgy szinte nincsenek is barátaim pont miatta
aki van azok szigorúan lányok és inkább haverok:S
Akkor valószínűleg nem jött még el az ideje. Vagy tényleg meg tudjátok oldani, vagy előbb utóbb véglegesen kicsordul az a bizonyos pohár és onnantól kezdve könnyebb lesz egyedül.
Az a baj, hogy egymástól várjátok a megoldást és így valószínűleg el is beszéltek egymás mellett. Talán könnyebb lenne, ha ismerné, haverkodna az egyetemi barátaiddal.
azt hitttem jobb volt mostanában a helyzet..de ugylátszik csak ideiglenes volt
azért is nehéz mert most hogy szakitott velem mégis találkozni akar,annak ellenére hogy aztmondja nincs erre megoldás
tehát ha véget akarok vetni ennek akkor nekem kellene szakitanom mert ő ezek ellenére velem marad de kínoz tovább
én meg nemtudom kidobni mert nem akarom mert szeretem ezek ellenére
Igen, tudom, de mérlegelni kell. Egy dolgot megtanultam: Soha, senki nem fog tudni rám úgy vigyázni, mint én saját magamra! Lehet évekig gyötrődni, lehet évekig hallgatni másnak a hülyeségét, csak semmi értelme. Mikor végre vége szakad, akkor azt fogod érezni, hogy Jézusom, hány évet pazaroltam el erre a marhára!?
Ha úgy gondolod, hogy helyrepofozható a párod, akkor tedd meg, ellenkező esetben én dobnám. A szerelem elmúlik. Méghozzá villám gyorsan!
szitaszivárvány teljesen igazad van!!
pont erről van szó nálunk
és most ha feljön félek h megint veszekedni fogunk..annyira nincs már hozzá erőm:(meg megint undoritokat mond rolam
attól is félek h csapdába fogok esni és ha vele maradok amit most szeretnék akkor később megbánom mert én nem egy ilyen emberrek akarok örökre együtt lenni
Az ilyen férfiakkal az a legnagyobb gond, hogy tetszik nekik, hogy rosszkislány vagy, majd elvárják, hogy minél hamarabb lefeküdj velük, aztán meg siránkoznak, hogy nem szűzlányt vesznek el.
De mindenkinek van múltja, kinek ilyen, kinek olyan. Semmi szégyellnivaló nincs ebben. Egymás múltjára pedig féltékenynek lenne a legnagyobb marhaság a világon és ha ezen valaki nem tud felülkerekedni, akkor az egész életeteket meg fogja keseríteni.
talán azota iylen.Meg hát szerinte én adok neki okot h ne bizhasson meg bennem.szerintem meg egy átlag féltékeny ember azt mondaná rám h teljesen normlisan viselkedek
amugy nemsokára feljön hozzánk,beszéltünk telefonon.ahhoz képest h 1órakor szakitott:D
tölem várja a megoldást erre
egyszer odáig fajult a dolog h én elkeseredésemben azt mondtam neki feküdjön le valakivel és akkor fifty-fifty
hát nem tette meg szerencsére jo nagy hülyeség is volt..asszem ha megtette volna akkor én dobtam volna őt
nem hiszem h erről lenne szó..amugy semmi téren nem lenne oka rá.max az h neki nincs érettségije én meg egyetemre járok de szerintem erre magas ivben szarik.
16 éves korában szerelmes volt egy csajsziba aki megcsalta,a barátjának adott szájrapuszit
szerintem nem csináltam semmi rosszat de ő mindig talál valamit (vagy a régieket felemlegeti)
pl véletlenül bementem mikor anyáék szaunáztak és megláttam apát meztelenül-ezért is kiakadt
szerintem ez viccc
Ismerős a helyzet:)
Nehéz ezt elhinni, de tényleg van ilyen, ez csak rajta múlik h megeméssze. Utána lehet hinni, 2 év elég kellett volna legyen,h lássa h vele jó vagy...
kívülálloként énis azt tanácsolnám magamnak amit ti:(de igy nehéz
pedig nagyon ocsmányan szokott néha beszélni velem,és oylankor gyülölni is tudom
oylanokat mond hogy ki tudja mit csinálok az egyetemen biztos szétkur mindenki:(annyira szar érzés h igy beszél rolam
néha rájön és akkor iylen kényszerképzeteket gyárt és nem tud tölük szabadulni,teljesen elhiszi amiket kitalált.
de néha tök normális
ezt énis mondtam már neki sokszor h ez csak kifogás.de aztmondja nem,mert akkor miért lenne velem ha nem szeretne.meg már az elején kérte h ha nem szeretem mondjam meg szakitsunk csak nem csaljam meg,és őis elmondja ha igy lenne.
amugy teljesen megcsalás-ellenes
én az előző barátaimat megcsaltam ezt ő is tudja,de elmondtam neki azt is hogy vele teljesen más a helyzet mert őt igazán szeretem és nem csalnám meg
de nem hisz nekem
Ne szomorkodj, szerintem nem érdemel meg téged.
Hidd el így jobban jársz, ez a kapcsolat idővel csak rosszabb lenne. De az is lehet csak ürügy a szakításra.
A földön mindenkinek megvan a párja,te a tiéddel még ezután fogsz találkozni, és az lesz az igazi.
Az mondjuk rohadt szar érzés, mikor nem tudod vkinek megmagyarázni, h semmit nem csinálsz, ami rossz rá nézve. Mondjuk én személy szerint elmondom vagy 3x, ha nem érti megvonom a vállam és azt mondom végülis én tudom, h nem tettem semmi rosszat. csak mondjuk ha szakításra kerül egy ilyen miatt a sor... hát sajnálom, de lehet tényleg jobb így. hosszú távon biztosan.
Nem lehet h már nem szerelmes és ez egy kifogás?
pont mos hívott fel..hogy kitaláltam e valamit hogy mi legyen.mert hogy ő is alsóbbrendűnek érzi magát hogy én megbántottam sokszor ő meg a csicska
pedig egyáltalán nem
mondtam neki h ő már eldöntötte h mi legyen hiszem szakitott
erre aztmondta h akkor nem hivott volna el ha szakitott volna velem és el lenne döntve a dolog
amikor összeveszünk sokszor gondolok rá hogy a legjobb lenne ha szakítanánk de most h megtörtént nem jó sajnos:(pedig én azt hittem magamról h ezt nem bírnám elviselni mivel az ellenkezője vagyok.nem vagyok féltékeny szinte egyátalán.ha kicsit is féltékeny vagyok azt is tudom csak azért van mert eltanultam tőle hogy igy kell
Egyébként az elején nem volt iylen.ezért becsapva érzem magam mert én nem ezt kaptam..nem belé szerettem belé csak átalakult..
És nem értem hogyha mindent tudott rólam előtte is akkor miért jött velem össze???miért most mondja h neki igy nem kellek??
Ráadásul szerintem az egyéniségemhez hozzá tartozik ez is sajnos.Azért is tetszem neki mert "rosszkislány"vagyok.de ezt tudta régen is
Én nem tudnám elviselni a féltékenységet, valamikor régen nekem is volt egy féltékeny természetű barátom, de engem annyira zavart, hogy ez miatt szakítottam vele, pedig nagyon oda voltam érte. Ennyi év után már örülök neki mert ö is megházasodott azóta és látom a felesége sokat szenved miatta, jól ismerem és tudom soha nem adott okot rá.
Szerintem örülj, hogy megszabadultál tőle.
A tanácsotokat szeretném kérni.21 éves vagyok,a barátom fél évvel fiatalabb nálam.Amikor megismertük egymást én 18 voltam.Elkezdtünk msnen beszélgetni,persze rögtön a szexről is szó esett...Imponálni akartam neki,mert láttam, hogy tetszik neki,hogy merek iylenekről is beszélgetni,bevállalós vagyok.Szóval mindent elmeséltem neki.Sajnos:(nem kellett volna.Aztán később egyre többet voltunk együtt...alakulgatott a dolog de nem jártunk nem volt szó egyáltalán szerelemről.2szer is nagyon megbántottam mert úgymond elhagytam(másik fiuért:( )de ekkor még nem jártunk.Aztán később összejöttünk megint és elkezdtünk járni szerelmesek lettünk.nemsokára lennénk együtt 2 éve.Ma szakított velem.Egyrészt a régi dolgok miatt amiket nem tud kiverni a fejéből pedig már 20szor átbeszélük a dolgokat,másrészt mert betegesen féltékeny,nem bízik bennem.Történtek olyan dolgok amin más ember csak nevetne de neki az már hatalmas bűn,de sosem csaltam meg vagy iylesmi,nagyon szeretem.
Sokszor összevesztnk már ezek miatt,de nem jutunk soha semmire.Szerinte én rossz vagyok szerintem meg egyáltalán nem.Ha logikusan tudnék gondolkodni akkor azt mondanám hagynom kéne a francba mert ez nem normális dolog,de szeretem.
Mi a véleményetek??köszi a segítséget előre is!