Belefásulás a mindennapokba - hogyan küzdjünk ellene? (beszélgetés)
fél órát/órát a picike is kibír nélküled.szoptatás után rá kell bízni a mamára vagy az apjára és te addig keres más elfoglaltságot magadnak, ami nem a gyerekeidről szól. 2hetente , 3hetente belefér az ilyesmi. nekem is minden napom egyforma itthon a két kicsivel, de időnként az apjukra bízom őket és rögtön jobban érzem magam
Munkába járni sem éppen vigasz, mert akkor meg utána nyargalás haza és kezdődik az otthoni műszak. Én is ettől szenvedek, pedig nekem nagyon sokat segít a férjem, csak hát mi sem tudjuk megoldani, hogy legalább néha kettesben menjünk valahova, bár a férjem sem szeret a gyerekek nélkül kimozdulni. Az embernek meg az állandó hajszos napoktól elkopik a baráti köre, legalábbis az enyém, mert arra meg nem telik, hogy a távolabbi barátokat meglátogassam.
Szia!
Nekem is 4 hónapos a legkissebbem:)
Ő is szopizik.
Én úgy szoktam megoldani a kikapcsolódást,hogy viszem neki a lefejet anyatejet cumisüvegbe, és anyu vagy a nővérem odaadja neki amíg én elugrok bevásárolni,vagy ügyet intézni.Nekem már ez is kikapcsolódás.
Néha el tudunk menni együtt is valahova,2 hete sikerült eljutnuk a veszprémi állatkertbe(évente egyszer megyünk),vagy egy kisebb kirándulásra.
Néha muszáj kimozdulnom itthonról,nem vagyok az az otthon ülő típus
A tennivalók monotóniája bizonyos szempontból nem rossz dolog. Van, aki szereti az állandóságot, én pl. a váratlan történésektől, eseményektől, akadályozó tényezőktől megőrülök :)
Inkább az rossz, hogy pont akkor kell munkába állni, amikor a legédesebb a bébi, 3 éves korára.
hát ez most ilyen időszak...a társaság feldobja a hangulatom, ha van kivel beszélgetni, és főleg ha még humor is van benne, nem csak a hányszor büfizett a bébi szöveg!
A gyerekek nélkül? A nagy nélkül még úgy ahogy, de a picit nem tudnám fél órára sem másra bízni, mert ha sír kizárólag én tudom megvígasztalni. Nem eszélve a szoptatásról:)!
sziasztok!
Nekem is elkelne néhány jó tanács,nekem három,három éves manom van.
Igaz nem unatkozom melletük.
szia, irj naplot, sokat segit, kiadni magadbol a depit, a banatot, az oromot, es ugy alltalaban mindent, es olyan jo atolvasni neha, felderit hidd el.
setalj sokat, csinalj olyan dolgokat, ami jol esik, amihez kedved van.
az en fiam 17 a masik fiam a kicsi meg 12 eves, akkor en mint mondjak, mennyire van sokszor elegem mindenbol,es 10 eve egyedul nevelek 2 fiut, es egyedul teremtek be nekik mindent.
nincs is idom ra, hogy belefasuljak barmibe is, mert 1001 gondom bajom van,es megoldasra varakozo feladataim.
meg midig kodos?? :)
gondold at az en helyzetem,es rajossz, neked nem is olyan rossz.
udv
hello. sajnos én is igy élem a napjaimat. semmi másrol nem szól az életünk csak a hajtás a pénz után meg a gyerek. hiába mondom hogy menjünk el kicsit kettesbe a párom nwem akarja senkire hagyni a kisfiunkat, pedig lenne aki vigyázzon rá.. én is igy érzem hogy teljesen befásulunk igy de nem tudok mit tenni. hiába vágyok kicsit kimozdulni amindennapokbol.. nincs rá lehetöségem...
egy két öltet engem is érdekelne...
nem ismerem a környezeted milyen helyen laktok...mi lakótelepen de sok zöld van körülöttünk, sétálunk, keressük más anyukák társaságát. de néha én is unom minden nap egyforma...alig várom a hétvégét sokszor...de Apa akkor is dolgozik néha:(
Nem a munka hiányzik, mert imádom őket, hanem sokszor az, hogy történjen valami, vagyis ne mindig ugyanaz. Értitek ugye?
nem tudsz neha kimozdulni a gyerekek nelkul?
Egy kis seta,vagy csevej a baratnokkel a gyerekek nelkul biztos jot tenne
Hm... Az az igazság, hogy sokszor én is hosszúnak éreztem a napokat, de most visszamentem dolgozni, a férjem azt mondta, nem ismer rám! De mivel neked még a második picike, ezt hiába írom.
A kicsi 4 hónapos, a ngy pedig 2 éves.
ezzel en is igy vagyok neha,jol jonne par tanacs
Szia! Mennyi idős a gyereked?
Vannak napok, amikor nagyon nehéz a gyerekekkel, kedvtelen vagyok, minden olyan ködös. Amúgy optimita vagyok. Hogyan előzzük meg a belefásulást a hétköznapokba?
További ajánlott fórumok: