Be nem teljesedett szerelem (beszélgetés)

Igen, mindent meg kell beszélni egy kapcsolatban ! De ha ilyen finoman hiába beszélsz, mondd neki, hogy eddig nem változott semmi, és ezért úgy érzed, elkezdődött egy elhidegülés, aminek könnyen válás lehet a vége. Ő érez-e ilyesmit ? Szeret-e még Téged ? Szeret-e annyira, hogy nem akarja, hogy elhidegülj tőle ? Fontos-e neki a házasságotok ?( Legalább annyira, mint Neked ?) Ha igen, miért nem tesz érte ? Mondd meg neki, hogy mostanában nem érzed magad nőnek mellette ! Mindent mondj el, ami a szívedet nyomja !

A férfiak általában nem szeretik a lelkizést, de ez egy lényeges beszélgetés lenne. Ha valami Neked fontos, de neki nem jelent sokat az, hogy Neked fontos, akkor nem sok időt jósolok nektek együtt.

Tegyél meg mindent, hogy visszatérjenek a régebbi szép idők, hogy érezd azt, Te mindent megtettél a házasságodért !

Nem minden férfi működik úgy,hogy leülteted és időnként elmondogatod neki a dolgokat amik bántanak.

Egyik fülén be másikon ki,,,ugyan ez vonatkozik a durcizásra,vagy folyamatos lamentálásra.

Nem egyszerű rájönni ki mire reagál jól,vagy reagál egyáltalán.

Attól,hogy most meginogtál,korántsem biztos,hogy a házassàg nem működik.

Amit most érzel a sráccal szemben,az lángolás.Nincs arra biztosíték,hogy harmonikus közös élet lenne belőle.

A házasság szövetség.Persze,egy idő után nem röpködnek a pillangók a hasadban,ha a férjedre gondolsz,és a mindennapok sem romantikus filmbe illő nagyjelenetekkel vannak tele-de ha harmónia és közös célok vannak,akkor működik.

Ha a srác meg kész lenne arra,hogy együtt éljetek,akkor kerek-perec elmondaná,hogy így érez,és lépjetek.

Amit eddig írtál róla az nem azt sejteti,hogy érdemes lenne miatta mindent borítani.

Jobb,ha eltávolodsz tőle,mert így csak kínlódsz,kattog az agyad rajta.

Persze szeretőnek biztosan örömmel fogadna.Az házas nő még preferált is ebben a szerepben,ha tényleg csak szexet akar a férfi,mert kisebb eséllyel “akaszkodik rá” a férjes nő,mint egy szingli,aki beszerelmesedik és többet akar.

Mi nők annyira túl tudjuk bonyolítani ezeket a dolgokat…

Huszonéves korom napló bejegyzéseit idézte,amiket írtál:agyalások,tipródások,tengermély hit abban,hogy ez a kapcsolat (barátság,akármi) mennyire különleges és értékes…

A férfi meg vagy csak haverkodni akar,vagy dugni és haverkodni,remélve,hogy a nő nem szerelmesedik bele és nem akar többet,vagy -az esetek jóval

kisebb részében-társat akar,de akkor ezt egyből nyilvánvalóvá teszi ködösítés,játszmázás,titokzatoskodás nélkül.

Döntsd el,az a te embered melyik a három közül,aztán döntsd el azt is,neked ez OK-e.

Lehet,ha egyszer lefeküdnél vele,megtörne a varázs,amit ez a konstans be nem teljesületlen vágy életben tart.

Valahogy tegyél pontot a dolog végére,mert így évekig elhúzódhat.

Voltak hasonló kínlódásaim:12-től 22-3 éves koromig vágyakoztam valaki után,akivel tiniként haverok voltunk,leveleztünk (még a digitális korszak előtt voltam tini:-)),de soha semmilyen fizikai kontaktusunk nem volt.Elmúlt az érzés,ledig drámaian azt hittem,a halálos ágyamon majd az ő nevét suttogva távozok az árnyékvilágból.Verseket írtam hozzá,iszonyatosan szerelmes voltam.Ma gyerekes apa,és szerintem semmit nem mozgatna meg,ha szembe jönne az utcán.

Szintén évekig epekedtem valaki után,aki nagyon jó barátom volt-de mint kiderült,meleg.Nekem coming outolt először,és utána lefeküdtünk egymással és rövid ideig együtt voltunk.Utána elindult a saját nemét felfedezni,és nekem évekig tartott,mire a lelkem a romhaiból újra építettem.Évek múlva beszéltünk,és akkor mondta,hogy neki annak idején nem esett le,hogy én szerelmes vagyok belé.Azt hitte,amolyan barátság extrákkal.

No ez az a kategória,ami számomra nem létezik.Akivel én lefekszem,abba szerelmes vagyok/leszek.(Egy fiú volt csak,akivel viszonyunk volt,de sosem tudtam volna beleszeretni.Mindenki másba beleestem,ha volt köztünk testiség)

Valószínű, szerelmes vagy. Szerintem, ez egyoldalú, a barátod csak barátként tekint Rád, esetleg mint a filmben, jó lenne neki a " Barátság extrákkal" . Láttad a filmet ? Csak ott mindketten egyedülállóak voltak. Te pedig férjnél vagy !

Voltam én is reménytelenül szerelmes, tudom, mennyire szenvedsz ! Ilyenkor az a legjobb a lelkednek, ha többé nem írsz, nem várod, hogy ő jelentkezzen, nem álmodozol róla ! Zárd le magadban a történetet ! Sokkal hamarabb kigyógyulsz így belőle, mintha folyamatosan reménykedsz.

Vagy vallj neki szerelmet, mondd meg neki, ha ő is szeret, mondja meg ő is, elválsz, és éljetek boldogan ! De csak az érzéseid miatt ne tedd tönkre a házasságodat ! Hidd el, el fognak múlni !

Egyébként gondolkoztam azon is, miért lehet, hogy nálam ez annyira beakadt... mert ugye ez egy 7 éves történet, nem tegnap ismertük meg egymást. Jól elvoltam úgy, hogy csak havi egyszer, kétszer beszéltünk, de amint találkoztunk, újra kezdődött bennem minden. A házasságomról... természetesen jó kapcsolatból lett ez a házasság, amiben én nem mászkáltam el máshoz, és mint mondtam, nem is nagyon sűrűn tartottuk a kapcsolatot egymással. Akkor, amikor összeházasodtunk egyáltalán nem voltak bennem ezek az érzések. Igazából azt gondoltam, hogy ezt egyszer lezártuk, és csak néha jó tudni a másikról, kivel mi van? Hogy megy az életünk... Én őt barátomnak is tekintettem, attól függetlenül, hogy vonzódtunk is egymáshoz, tényleg 2 éven át egymásban bíztunk, egymásnak mondtunk el mindent, és arra gondoltam, hogy ez a része úgymond, ami megmaradt. A beszélgetésekben sem volt semmi több, tényleg egy célzás sem esett arról, hogy köztünk bármi is lehetne.

Na de visszatérve a házassághoz. Tavaly óta eléggé elhidegültünk egymástól, aminek több oka is van, de legfőképp a sok munka, ami miatt esténként csak beestünk az ágyba, esetleg néztük egymás mellett a tévét... Én annak a híve vagyok, hogy mindent meg kell beszélni egy kapcsolatban, és rengetegszer ültünk le beszélni erről, sokszor elmondtam a férjemnek, hogy úgy érzem, már nem olyan mint azelőtt, és javítsunk rajta, próbáljunk meg kicsit többet figyelni egymásra. Ő úgy tűnik, nem igényel ennél többet, mert hiába valónak bizonyultak ezek a beszélgetések. Így aztán amikor újra sűrűbben kezdett keresni a régi barát, igazából nekem nagyon jól esett az a figyelem, törődés, amit már régóta nem éreztem. Rengeteget gondolkozok rajta, hogy alapvetően nagyon fontosak számomra a régi értékek, és nagyon nem értek egyet a megcsalással, mégis akkor hogy történhetett ez meg velem... hát úgy, hogy ha őszintén magamba nézek, már rég nem működik jól ez a kapcsolat.

Őt nem kell mentegetni.

Folyamatosan úgy viselkedsz vele, mint egy szűzqrva. Húzd meg ereszd meget játszol vele. A legjobb neki, ha távol tartja magát tőled. Egyébként neked is ez lenne a legjobb. Vagy akkor merülj el a dologban rendesen.

Számomra sosem a szex volt a megcsalás, hanem hogy téged idézzelek "érzelmileg nyitni más felé".

Szerintem utóbbi sokkal nagyobb gáz mint egy-egy kóbor numera. Te most épp mindenkit szivatsz, magadat, a beugrós pasit, meg a férjedet is.

Gondolkozz el, hogy ha jól értem viszonylag friss házasként így meg tudtak forgatni érzelmileg akkor vajon pár év, gyerek után mi lesz?

Csórikámmal össze-vissza játszottál végig. Mindig volt egy fix párod, csak akkor kerested, amikor ő csak másodhegedűs lehetett, hogy az egódat fényezze.

Gondolom lemondott rólad már, mert nem számíthat rád, nem tudod mit akarsz, nem kell ő neked eléggé.

Szépen átvertél éveken keresztül mindenkit: párodat, férjedet, őt, és saját magadat is.

Ezek után még vársz bármit tőle??? Ne tedd tönkre, kerüld el nagy ívben!

Ez már nem is fog beteljesülni.

Szívesen! :D

Úgy lehet kiheverni, hogy belátod, nem kellesz neki. Én sosem akartam olyat akinek én nem kellenek. Én igenis kelljek, degeljenek meg utánam, aki nem, az menjen a francba:)

Ennyit tudok tanácsolni halkan és csendben:)