Babalátogatás (beszélgetés)
Kedves Naiv!
Te nagyon kíváncsi vagy/leszel a babára, kíváncsi leszel, meg lesz-e mindene, 10 ujja, 20 ujja, ahogyan kell, lesz-e haja, és majd keresni, kutatni fogod, hogy az újszülöttön minden oké-e!!!
De ezek szerint nem leszel kíváncsi az anyukára, pedig szerinted a barátnőd. Mégsem vagy rá tekintettel, hogy akkor bizony őneki is szüksége lesz egy kis pihenésre, nyugalomra, hiszen egy olyan új csodát hozott e világra! ismétlem: csodát hozott erre a világra, mint egy kisgyermek!! De őrá nem vagy tekintettel!
És persze az sem fordul meg a fejedben, hogy ők együtt!!! a baba és a mama!!! kíváncsiak-e rád!!! ??
Nem történt semmi! Bejelentkeztél vendégségbe, és a háziak közölték, hogy bocsi, akkor éppen mással leszünk elfoglalva! Hát ennyi joga talán csak van bárkinek is anélkül, hogy a leendő vendég megsértődne!! Ha pedig mégsem, az legyen a vendég baja.
Nem a stílus a baj, ahogyan beszélsz róla, hanem amit mondasz. Ez az ő életének nagy pillanata, és te nem hagyod, hogy úgy csinálja, ahogy neki jó. Csak az a lényeg, hogy a babaruhákkal te már megvetted magadnak a jogot, hogy akkor állíts be, amikor >neked< kényelmes. Egy igazi barátnő az élet más területén is tiszteletben tartja a másik döntéseit, igényeit. Főleg, ha ilyen nagy dolgokról van szó.
Szerintem sértődj meg, kérd vissza az ajándékokat, és soha többé nem állj szóba vele. Így lesz a legjobb mindenkinek. Ő talál majd megértőbb barátokat.
Pont ez az. Az egy dolog, hogy mindenki jobban tudja, de hogy még meg is sértődnek (mint a topik indító). Pedig ők osztogatják a kéretlen tanácsokat.
Anyósommal nagyon jó volt a kapcsolatunk, míg nem lettem terhes. Azóta úgy kezel, mint egy gyereket, akinek semmibe sincs beleszólása. Ő ezzel meg sem várta a baba érkezését. Csakhogy ő nem csak elméletben tud mindent jobban, hanem kéretlenül "segít" is, amit csak "szeretetből" tesz, és így már meg is formálta magának a jogalapot mindenbe beleszólni, hiszen annyi mindent tesz értünk...
Nem azt írtam, hogy egy évesen menjetek.:)
Azt írtam, hogy mi történik akkor, ha nem most látogatjátok meg, hanem jövőre, mikor újból haza látogattok? Még családtagoknak is elnézhető ha ennyit késlekedik a távolság, a külföldi munka miatt.
Szóval semmi nem történik akkor sem. Max. kicsit türelmesebb leszel.:)
Ezt írtad: a babaruhát persze simán elfogadta.
Tehát ezek szerint nem önzetlenül adtad, mert akkor nem hánytorgatnád fel. Ez undorító szerintem.
Mondjuk ott hogy a kisruhákat bezzeg elfogadta....
Hát nem is tudom mit irjak Ìgy hogy neked is van gyermeked. Tudnod kellene hogy mi zajlik ilyenkor az emberben.
Hozzánk a babám 6 hetes koráig csak a nagyszülők ès a testvéreim jöhettek. Barátnőimet sem engedtem. Ők is csak 8 hetes kora után jöttek. Szerintem ilyenkor el kellene fogadni azt amit az anyuka kèr.
Hogy beszélek rólla?
Kíváncsi vagyok mások véleményére ennyi!
Mindjárt visszaolvasok azért,h hol is írtam bántót?!
Én is leszögeztem 6 hétig senki...anyos ugyan jött párszor,amit nem dijaztam,de a babát nem foghatta meg!
Ennyi..
Érthető ha 1 hónapos babát nem engedi,vagy nem tudja,hogy láthatod e...gondolkozik...türelem
Épp egy nappal a szülés előtt ilyet mondott?:D
Na de mégis mit vártál? Hogy belenéz a naptárába?
Van szegénynek elég gondja most.
Ne nyaggasd olyan butaságokkal, ami most csak neked fontos! És mi történik, ha majd csak jövőre láthatod élőben a barátnőd babáját?
Egyébként nem tudom honnan veszem, de valahol hallottam, hogy kisbabák 3 hónapos korukig csak a vele együtt élőkkel érintkezhetnek.
Előbb bejelentkezni látogatásra illetlenség.
Nem, a te hozzászólásoddal értettem egyet, ahogy felsoroltad, miféle jó tanácsokat fognak osztogatni. És még ezt toldottam meg az anyóstól várható tanácsokkal. És hogy talán őt lesz a legnehezebb leszerelni úgy, hogy abból harag ne legyen.
Egyébként én is úgy szereltem le anyósomat, amikor osztogatta tanácsait. Megcsináltam amit mondott 1x, és nem többször úgy ahogy mondta, majd visszatértem a saját módszeremhez. Mondtam neki, jó úgy is, ahogy mondta, de jó úgy is, ahogy én csinálom. :))
Gondolom, Pankától akartad kérdezni :D
Én mindig az egyenes beszédhez tartottam magam, mert szóból ért az ember, megkértem anyósomat, hogy engedje nekem eldönteni, én vagyok a gyermek anyukája, köszönöm a tanácsokat, majd megfontolom őket.
Értett a szóból :)
Valahogy így lesz, igen, mindenki tudni fogja a tutit, sőt még esetleg meg is sértődik, ha valamiről más lesz a véleményed.
Egyébként állítólag az anyós-tanácsokra kell nagyon odafigyelni, és ha abból van túl sok, vagy túl rámenős, erőszakos, no azt lesz a legnehezebb olyan szinten tartani, hogy abból baj ne legyen. Hogyan állsz vele, milyen a kapcsolat köztetek?
Ó, hát ez egészen biztosan így lesz, ezért kár előre félned.
Mindenki (rokon barát szomszéd sarki zöldséges) meg fogja mondani ,mit egyél, mit igyál, mikor vidd sétálni a kislányodat és mikor ne, mitől lesz tejed és mitől nem, milyen fejlesztésre vidd, ha jobbra hajlított fejjel alszik és milyenre, ha balra billen a kis feje ... ( :D ) mi legyen az oltásokkal, ... stb.
Derűsen nyugisan állíts le mindenkit és lassan majd leszoknak róla :)
Ez most úgy hangzik, mintha azt mondanád: ha tudod, hogy így reagál, oda sem adom a ruhákat.
Ugyan már, nézd el neki, különösen, ha első baba, most mindennel tele a feje: símán fog e szülni, egészséges lesz-e a pici, lesz-e étvágya, lesz-e tej, ... hogy mi lesz egy hónap múlva, őszintén, te mit válaszoltál volna egy ilyen helyzetben??