Babát tervezni és várni, 2. rész

Előző cikkem

2006. júniusban abbahagytam a gyógyszer szedését és vártam egy pár hónapot, hátha addigra kiürül a szervezetemből és akkor nekiláttunk.

Az orvosom azt mondta, nem kellett volna eddig várni, hisz a mai tabletták egy nap alatt kiürülnek a szervezetből. No nem baj.

Eljött az október és nekiláttunk a feladatnak. Sajnos nekem valami okból kifolyólag kiütéseim lettek és antibiotikumot kellett szednem, ezáltal nem lehetett akciózni. Azonban a kiütések elmúltak és újból belefogtunk a családtervezésbe. Amikor a keresztfiam skarlátos lett és persze én is elkaptam, újból jött a leállás.

4 hét múlva ismét nekiláttunk a feladatnak, csak sajna elmentünk egy Wellness Hotelbe és elkaptunk az uszodában valamilyen gombás fertőzést, így ismét kudarcot vallottunk.

Mikor már minden rendeződött, vettünk egy lakást és a nagy felfordulásban költözködésben, felújításban nem volt időnk szer...ni, de még gondolatban sem jutottunk el odáig. Igaz azon a bizonyos 2-3 napon a párom mindig fáradt volt, pedig nem is tudott róla, így hát nem jött össze a baba.

Mikor úgy nézett ki, hogy elkezdett rendeződni az életünk, áprilistól belevágtunk ismét, bár nem gondoltunk rá konkrétan, hisz akkor tuti nem kopogtat a kicsi gólya.

A siker továbbra is elmaradt. Orvostól orvosig jártam, de semmi. Aztán május környékén, amikor megjött, minden hónapban a mensi 4. napján rendszeresen 40 fokos lázam lett és még négykézláb se tudtam menni, annyira fájtak az ízületeim. Olyankor 3-4 napig csak sírtam, mert a wc-re se jutottam ki. Minden hónapban ilyenkor elmentem dokihoz, de az csak azt mondta, semmi gond, csak egy kis vírus. Mondtam, kösz. Ilyen pontosan érkező vírust én még nem láttam. Ez így ment szeptemberig, amikor megtalálták a bűnöst. Nem mást, mint a mandulámat. Ez okozott minden bajt, a kiütésektől az ödémáktól az ízületekig mindent. 2007 októberben kivették a mandulámat, és most 4 hónap elteltével, amikor végre helyreállt a szervezetem, anyuka leszek.

Mindenkinek, akinek nem jön egyhamar össze a baba, ajánlom, hogy menjen el egy teljes kivizsgálásra, mert amire az ember a legkevésbé számít, amiatt nem lesz baba. Lásd esetemben a mandula. Ki gondolta volna. Pedig a torkom sose fájt....

2007. február 27-én szerdán a mensim 27. napján tartottam, de valahogy éreztem, hogy baba lesz a dologban. Semmi jele nem volt annak, hogy terhes vagyok, de a szívem mélyén éreztem. Kimentem és vettem egy tesztet. A munkahelyemen megcsináltam. Vártam 2-3 percet és nem jelent meg rajta semmi. Hát kidobtam a kukába, mondván ez tényleg túl korai még, még meg se kellett volna jönnie. Visszamentem az irodába. Kb. 10 perc múlva megint a wc felé volt dolgom és gondoltam azért meglesem a dolgot. Amikor kivettem a kukából, majd elájultam. Ott volt egy második csík is. Nem hittem a szememnek. Annyira halványka volt, hogy kétszer kellett megnéznem, hogy egyszer lássam. Szinte csak egy halvány árnyék volt. Bevittem az irodába és megkértem a kolléganőmet, hogy nézze meg ő is, ha nem lát rajta semmit, akkor csak én képzelődök. Hát ő is látta. Nem akartam elhinni, így másnap a 28. napon a reggeli első vizeletből csináltam még egyet. Azon is ugyanez volt. A 29. napon vettem még egyet és megcsináltam, azon már egy fokkal erősebben látszott a dolog. Ekkor már elhittem a dolgot. Ha 3 teszt is mutatja akkor tuti a baba. A biztonság kedvéért a 32. napon is csináltam egy tesztet és ott már erőteljesen látszik, hogy nem vagyok egyedül.

Ez a boldogság mindennél többet ér.

Március 13-án megyek orvoshoz, és ha minden igaz akkor már a kicsi szíve dobogását is hallani fogom.

Alig várom már.

Lányok, ne csüggedjetek, mindenkinek eljön a maga ideje és végre mindenki a karjaiban fogja tartani a legédesebb kincsét!