Az életmentő zebra
Két kisfiammal egy eléggé forgalmas helyen élünk. A mindennapi rutin feladatokat már nagyon nehézkesen oldjuk meg. Körülbelül másfél kilométert gyalogolunk egy nap, babakocsi, olykor testvér fellépő rajta, de erről leszoktunk, mert az úttestről felmenni a járdára nem egyszerű vele.
Persze így is rohanni kell, hogy el ne üssenek, ha valaki volt oly kedves megállni.
Aztán a tipikus példa: integet, dudál a másik sávban az autós, hogy ő átenged, ugyan lépjek ki a babakocsival, mikor a közelebbi sávban még csak nem is lassítanak.
Csak az a kérdés vetődött fel bennem, hogy miért nem szülnek a mai fiatalok gyermeket?? Hát egyszerű a válasz, nem ez az érték, hanem, hogy milyen autóval és milyen színvonalon éli valaki az életét.
Na és persze annyi ideje nincs, hogy megálljon a zebránál, úgy gondolja, ráér a kismama ott álldogálni.
Mélyen elszomorít, mikor látom, hogy megint babakocsist gázoltak, kérdem én, így kell vigyázni a gyermekekre?!
Mindenkivel előfordulhat, hogy a gyermeke, nagyija, keresztlánya, unokatesója, vagy csak egy ismerőse, akiről szól a híradó.
A napokban történt velünk, egy hölgy vezető megállt a zebránál és átengedett minket. Közben az utána érkező nem olcsó, nyugati autóval rendelkező, és persze mobiltelefonnal a fülén vezető úr, satufékkel ugyan, de sikeresen keresztbe fordult az úton, így kerülte el az ütközést.
Persze felháborítóan elkezdett dudálni, vagy a hölgy autósra, hogy miért állt meg vagy ránk, amiért át szerettünk volna menni egyik oldalról a másikra.
Persze az ő figyelmetlensége szóba sem jöhetett.
Írta: zsuzsanna83, 2010. november 19. 17:55
Fórumozz a témáról: Az életmentő zebra fórum (eddig 23 hozzászólás)