Az életem részei: anime, manga (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Az életem részei: anime, manga
Azért találni olyan animét, aminek van mondanivalója - nem is kevés -, és megmutatja a helyes irányt. Tudni kell jól (és megfelelő életkorban) választani.:-)
A túlzásba vitt imádat persze káros, mint szinte mindenben.
További szép napot!:-)
Amire emlékszem, hogy előte a Juharfalva lakói ment, amit nagyon szerettem.
Amúgy tényleg nem tévedtem, wikin utánaolvastam 7-8 éves lehettem mikor vetítették ('90 végi vagyok, '98-'99ben adták le)
De azt hiszem a téma szempontjából ezek lényegtelenek.
Mindenki annyit enged a gyerekének, amennyit és amit jónak lát.
Én szeretem őket, mostanában a Naruto mangát olvasom.
Férjem is néz animét rendszeresen,mangát nem olvas.Engem egyik sem érdekel,viszont szépnek találom a rajzokat,tetszenek a figurák.
Shongoku-t én is szerettem,felsős voltam amikor délutánonként ment a tévében szóval 13 éves.
Miramira nem tudom te hány éves vagy,de ugyanakkor ment a "Szélamun" is.23 vagyok,10 éve néztem ezeket,akkor is kerültek le képernyőről,még aláírásokat is gyűjtöttünk a suliba.Ha te 10 éve voltál 7 éves,akkor most 17nek kéne lenned.
Én kifejezetten szerettem ezt a 2 mesét,semmi gondom nem volt vele,a baj ott kezdődik ha valaki nem tud különbséget tenni valóság és álomvilág között.
Okok. 13 évesen. Én kifejezetten a z 5-10 év közötti gyerekekre gondolok. Akkor még nem kell az indokolatlan erőszakot látni.
Sajnálom, hogy ilyen gyerekkorod volt. Engem sem féltettek a szüleim, de hét éves voltam, mikor a "Szelámúnt" levetitették. Szerettem meg minden, de éjjel bevonultam anyukámék közé, úgy féltem.
A HTF nem anime. De amúgy szeretem, főleg ha nehéz napjaim vannak.
Én egy időben rá voltam kattanva a meleg szerelmi mangákra (yaoi) de csak a soft verzióban.
A dragonballal és a Sailor moonnal az volt anno a baj, hogy bevágták főműsoridőbe, pedig nem éppen annak a korosztálynak volt való, aki akkor nézte a tévét.
Akkor küldöm.
Mangát mondjuk nem rajzolok de hasznosítható a technika más stílusnál is :)
ja alkotni csak úgy tudok én is ha van ihlet, van hogy hónapokig leállok egy egy képpel :D
Talán azért mert az animék hiába rajzolva vannak, nem gyerekeknek valók. Van kifejezetten kicsiknek, pl Kukucska kalandjai, Moomin, a Miyazaki filmek. De inkább tinédzserek és felnőtteknek szóló, ami az animaxon megy.
A homoszexuális elemeknél valószínűleg a Gravitation animére gondolsz. Tipikus shoujo(fiatal lány) alkotás. Tény, hogy nem 5-10 éves gyerekeknek van.
Én felnőttként (34) lassan két gyermek apjaként is ha nem is napi szinten, de mindig találok magamnak egy kis időt, egy-egy órát, félórát, amikor megnézek egy-egy animét. mangát nem szeretek annyira olvasni gépen, de az anime az más. A feleségem sem szereti őket, de tudja, hogy ez nekem fontos, életem része, és elfogadta, elnézi, ha DVD-re írogatom őket, ha gyűjtöm, ha minden kedd este Bleach (volt eddig ugye), de nem létkérdés számomra.
ha kell, szó nélkül otthagyom, és foglalkozok azzal, ami a dolgom éppen, tehát nem baj, ha nem kedd este néztem meg kedvenc sorozatomat...
Felnőttként teljesen más, mint gyerekként... Én sem engedném/engedem a fiamnak, hogy ilyeneket nézzen, előtte sose nézek én se. Majd ha felnő, eldönti. És tudatosuljon mindenkiben, hogy igenis általában felnőtteknek készülnek, és nem a Songokutól lesz valaki degenerált és gyilkos...
(sokkal inkább a népbutító Mónika-show, való világ
és hasonló förmedvényektől.. :-) )
Én például ki nem állhatom az Animaxot és társaikat, mert néha ugyan lehet rajtuk jó mese, de az igazi, értelmes mesék valóban hiányoznak a palettáról. Meg amúgy sincs tévénk...
Szia
Akkor (ha még nem találkoztál vele) lehet hogy téged érdekelne Mark Crilley munkássága. Youtube-on néztem a rajz oktató videóit meg a "time-lapse" dolgait és imádom. :) tanultam is pár rajz trükköt tőle. ha netán érdekel elküldöm privibe :)
és Japánt én is imádom, egyszer szeretnék elmenni egy cseresznyefa ligetbe mikor virágzik.. hajj :)))
Szíved joga, hogy olyan dolgoknak hódolj, mint pl. az anime és a manga.
Én személy szerint ki nem állom őket. Teljesen meghülyíti a gyerekeket. Az ilyen jellegű "mesék" legtöbbször erőszakot tartalmaznak, sőt, az Animax-re betekintve nem egyszer fedeztem már fel ezen "alkotások" tartalmában homoszexuális elemeket.
Láttam már tizenévesek profiloldalain, hogy manga-lányokkal photoshoppolják össze magukat, ez szerintem nagyon beteges, akárcsak a hentai, ami persze már egy másik "műfaj".
Kár, hogy ez a sok semmitmondó mese kiszorítja a régi meséket, amiknek még volt mondanivalója is a gyerekek számára!
Természetesen nem bántásképpen írtam ezeket a sorokat. További jó szórakozást kívánok neked, de a magam részéről maradok a régi jó meséknél. :)
Ugrás a teljes írásra: Az életem részei: anime, manga