Az élet nehézségei (beszélgetés)

Szia

A hajam égnek áll.Három felnőtt gyermek anyja vagyok.

Nem lehet normális az ilyen közösség!Beleszól a családi életbe?

Szegénykém.

Mivel anyukanak ez normalis, a lany pedig eppen kezdi megismerni a kulvilagot, meg nem nagyon tudja mihez kezdjen magaval.

A volegenyem tesojanak felesege is hitgyulis (en mar a szotol a falra maszok), es a 3gyermek ebben a kornyezetben el, nevelkedik. A volegenyem testvere nem jar veluk gyulibe, de nem szol bele semmibe. ok ilyen suliba, oviba jarnak, nekik ez a normalis, ebben nevelkednek. Sokszor elgondolkodtam rajta, mi lesz ezzel a 3gyerekkel ha kikerul a nagyvilagba. ott a lany egyutt furdik a ket fiuval, de furdoruhaban. nesze neked higienia...

most koltoznek mas varosba, de mivel ezeknek kiepult rendszeruk van, mar a kovetkezo varosban is megtalaltak a gyulis sulit, es ovit.

csak ha van koztuk egy lazado, mit a cikk iroja, akkor kb azt sem tudja mihez kezdjen, mert csak ilyen "lenyek" vettek korul.

Viszont ne fuss bele a masik hibaba, ha meg szinte nem is ismered a parod, akkor jobb neked egyedul,(vele karoltve) kivenni egy szobat... olvastam, h a fovarost tanacsoltak, szep is jo is, de a lakhatas draga.

Legy fuggetlen, es ismerd meg magad, es a vilagot!

SOk sikert, es kitartast.

szerintem alapvető értelmezési hibák azok, ami miatt félreértitek egymást.

Nem egy dolgot értetek isten, vallás és hit alatt

ebből adódnak a nézeteltérések

Én is fontosnak tartom az élet apró örömeit, valóban észre kell venni minden apróságot, mert azok tevődnek össze, és általuk válik kiteljesedetté az emberi boldogság.

A hitről még annyit, hogy hittanórán meg ilyesmin valóban nem vettem részt. De annó gimnáziumban kötelező olvasmányként elolvastam én is a bibliát, amit elég sokáig, szóval nem egy vagy két irodalomórán keresztül elemeztünk, boncolgattunk, mint irodalmi mű. Akkori irodalomtanárom úgy kezdte, hogy ő mélyen vallásos, mégis úgy fogjuk elemezni, átbeszélni ez a művet, hogy nem akar ő megtéríteni senkit, senkinek ne sérüljön az értékrendje, mert hiszen az osztálytáraim között is volt vallásos, és volt aki hozzám hasonlóan teljesen elvetette azt, és volt, aki teljesen közömbösen viseltetett a téma iránt. És valóban, kiváló pedagógushoz méltón vezette le ezeket az órákat az akkori tanárom, akitől egyébként rengeteget tanultam. Mint irodalmi mű tetszik is a Biblia, de semmi több, akkor sem éreztem azt, hogy a benne leírtak megtörténtek volna, valóban meseként fogtam fel. Mindazonáltal elismerem, hogy tanulságos történetek vannak benne.

Éppen ezért nem áll az az állításod, hogy nem ismerem. Ismerem, csak nem ismerem el.

Nem, nem bántottál meg, csak megfordítottam a kérdést, hogy egy kicsit a másik oldalról is lásd a problémát.

Abban mindenképp egyetértek, hogy jobb, ha ez minél korábban kiderül, mielőbb még valóban nagyon kötődne a két ember egymáshoz. Utána úgy érezheti a másik, hogy becsapták, kihasználták stb. Így az ő döntése, hogy felvállalja-e vagy sem.

Azontúl persze megértem, hogy fontos dolog ez neked, vagy bárki másnak. Nekem is, ugyanakkor persze bele kell törődni a sorsunkba, van, amin nem tudunk változtatni, és azt jobb elfogadni, különben boldogtalanok leszünk. Így még van remény a boldogságra! :-)))

El sem hiszem, hogy ilyen létezik!!?

Mi az, hogy mindent magának kell megvennie, még főzni sem főznek rá? Hát nem jut még egy tányérral ott, ahol kettő van????

Szépen levizsgáztak "szülőségből"!

Szegény kislány, csak sok szerencsét kívánhatok!

Nem hinném, hogy erikpipi meg akart bántani téged. Csak aki egy normális hitben normálisan vallásos (én is), az kicsit nehezen viseli, amikor százhuszonnyolcadszorra mondja neki valaki, hogy a vallás a valóságtól elrugaszkodott álomvilág. Pont fordítva! A hitemet ismerve (katolikus vagyok) látom, hogy ennél reálisabb, valóságosabb dolog nem létezik. Abszolút életközeli, választ és eligazítást nyújt az élet kérdéseire, és mindenre igent mond, ami jó és normális. De ehhez nagyon kell ismerni a vallást. Te valószínűleg csak valamit tudsz az egészről, főleg pedig azt, amit másoktól hallottál, és nem ismered a vallást igazából. Ezért nem jó véleményt mondani olyanról, amit nem ismersz.

Látod, én is fórumozok fogyókúrás kérdésekről, naplót vezetek és örvendezek, ha fél kilótól megszabadulok - mert ez is fontos, ez is az élethez tartozik, ennek is lehet örülni. Az igazi vallás még örömtelibbé és még normálisabbá teszi azokat a dolgokat, amik az emberi élet részei. A fogyókúrát, a kirándulást, a tévénézést, a gyereknevelést, a szerelmet, a szexet, a nevetést... mindent.

Nem tudom, érted-e, mire akarok kilyukadni, de tényleg rosszul tud esni, mikor látom, hogy az emberek nagy részének gőze nincs a hit mibenlétéről és mégis úgy beszél, mintha mindent tudna róla.

A cikk írójára és családjára ráférne egy pszichológus segítsége! Komolyan! Nem értem, egy ideig "normáilas" életet élő embert, az anyát hogyan tudják így elvakítani odáig számára ismeretlen emberek. Miért fontosabbak a gyülekezet tagjai, és annak nézetei, mint a családja??? A lány életét tönkreteszik, aztán majd idővel megnézhetik, hogy a magukét is. Sajnálom őt, remélem, ki tud lépni belőle, és boldog életet élhet!

Anyky! Minden hozzászólásod a szívemből szólt! :-)

egészen más helyzetben, de valahol mégis hasonló szituban éltem/élem az életem. nálam talán bekövetkezett a fordulat, bár elég szkeptikus vagyok. Borítottam a bilit és talán nem ömlik rám még nem tudom.

Viszont! Én is kiirtam magamból a bánatomat, jót tett és találtam valakit akivel azóta már szinte baráti kapcsolatom van. Ezen a fórumon.

Sok-sok erőt és kitartást, amint lehet menekülj el otthonról és kezdj új életet!

Persze, amit irtam mindkét félre értettem. Ha én nem szülhetek, akkor a férfinak kell dönteni, hogy igy is akar e.

Azért nem hiszem, hogy apácának vonultam volna, de épp az ilyen eshetőségek miatt tartom fontosnak, hogy ne csak az esküvő után legyen szex. Persze azt is tudom, hogy az esetleges problémák enélkül is kiderülhetnek.

Bocs, ha megbántottalak, nem úgy gondoltam:)))

régi látásmód de nem nekem való:-)

Nem tartalak furának de ha te így gondolod nem baj,én nem...

Ja, és ezzel a megjegyzéseddel elismerted, hogy "a hívők mások gyomrába magyarázzák a hitüket".

Ezt persze mindannyian tudjuk, roppant tolakodóak, rámenősek tudnak lenni. Ezzel szemben én nem a hitemet, csak a véleményemet írtam le. Amivel lehet egyetérteni, vagy akár nem egyetérteni. Sértegetni mindenesetre nem. Kioktatni meg pláne!

Tanulj meg olvasni...

Ott van benne, hogy véleményem szerint...

Nem fogok térdre esni előtted, figyelmesen olvasd végig, mielőbb kommentálsz valamit!

Nem téríteni akartam, csak leírtam a véleményemet. Kézzel fogható, reális, és mindent meg tudok magyarázni belőle. Ezzel szembe te csak talányról, és megfoghatatlanról beszélsz.

Ráadásul mindezt normális stílusban tettem, ami a második, kifejezetten hozzád írt kommentemről már valóban nem mondható el, de azért, mert elkezdtél személyeskedni. Magadnak köszönheted, én csak reagáltam. Szóval akkor most ki nem fogadja el a másik véleményét? Úgy látom, te nem tudod lenyelni a másét, mert megakadt a torkodon.