Az a "nélkülözhetetlen" telefon III.

Nagy bajban lennék, ha nem venném fel azokat a hívásokat, amelyek rejtett számról érkeznek, ugyanis az új munkáltatóm alkalmazottjai mindig ilyen módon keresnek. Magyarul: nem tudnék válaszolni a hivatali munkával, ügymenettel kapcsolatos kérdésekre; nem jutnék gyorsan információhoz az engem érintő dolgokkal kapcsolatban.

Továbbra sem értem, miért kell mellőzni az ilyen hívásokat. Pl. mi van, ha családtag, ismerős valamiért nem tudja használni a telefonját, s idegent kér meg, hogy segítse ki. Az idegen helyében én csak úgy vállalnám a kisegítő hívást, hogy ha letilthatom a számom kijelzését.

Azzal szoktak érvelni, hogy bizonyára rájuk akarnak tukmálni valamit. De hiszen az ilyen jellegű hívások egyre gyakrabban érkeznek számkijelzéssel is! Más kérdés, hogy őket nem lehet visszahívni. Ez amolyan csendőrpertu. :(

Ha valamilyen terméket rám akarnak sózni, egyszerűen visszautasítom azzal, hogy nincs rá szükségem. Belefojtom az ügynökbe a szót; ne rabolja az időmet.

Aztán vannak a különböző, egészséggel kapcsolatos "vizsgálatok", amiknek a vége valamilyen megvásárolható orvosi eszköz bemutatása. Rögtön az elején megkérdezem, milyen időpontban van. Teljesen mindegy, mit válaszolnak, akkor "sajnos" nem érek rá. Sőt, az alternatív időpontban sem. :)

Ugyanígy járok el, ha ingyen ebéddel egybekötött "árubemutató"ra invitálnak.

Minden ilyen hívást nagyon határozottan és visszautasítóan kezelek, s mielőtt letenném a telefont, nyomatékosan megkérem a hívót, hogy legyen szíves törölni a telefonszámomat az adatbázisukból, mert a továbbiakban sem szeretnék a témájukkal foglalkozni. Aztán vagy törölnek, vagy nem.

Végül is költő szavaival élve: "Egy besurrant csaló tiszteletére nem állítok őrséget tíz igaznak!"

Friss eset.

Felhívtam hívószámkijelzéssel egy gimnáziumi osztálytársamat, aki éppen nem tudta felvenni a telefont. Hagytam üzenetet (gondolom, le se hallgatta, mert az pénzbe kerül - de akkor mi a fenéért nem iktatja ki a hangpostát???). Másnap, amikor ismét kerestem elmondta: látta a számomat, de mert nem kapcsolódott hozzá név, nem hívta vissza.

Attól tartok, totális a káosz (mobil)telefonkultúra ügyben (is). :(

Visszatérve a cikk címére: számomra a telefon bizonyos vonatkozásban tényleg nélkülözhetetlenné vált. Nem mászkálok sehová, az ezerféle ügyintézést ennek a nagyszerű találmánynak a segítségével bonyolítom le. (Persze van, amikor muszáj menni, de az esetek száma az intézendők 1 százalékát se teszik ki.) Pontos, naprakész információhoz (még az internet világában is) sokszor ezen a csatornán jutok leggyorsabban.

Végezetül egy rejtvény. :)

A probléma kb. 20 éve keletkezett, amikor a mobiltelefon még nem volt elterjedve Magyarországon.

Az akkori, betegesen féltékeny párom az üzenetrögzítős telefonom (ld. I. cikk kép) segítségével akart engem ellenőrizgetni. A nap különböző időszakaiban felhívott, hogy vajon otthon vagyok-e, mert minden percemről tudni szeretett volna. De amikor bekapcsolt a magnó, üzenethagyás nélkül lerakta, semmi nyoma nem maradt a hívásának, mert az ilyen eseteket nem naplózta a készülék. Tehát abban a hiszemben volt, hogy nem tudhatom, mikor "ellenőrzött". (A szomszéd hallotta, milyen sokszor cseng a telefon.) Ez nagyon bosszantott; ki akartam deríteni, hogy nagyjából mikor keresett egy nap többször is. Sikerült is megtudnom viszonylag egyszerű módon. :) Vajon hogyan? (Szomszéd nem segített.)

A megoldáshoz 20 évvel ezelőtti technológiák jöhetnek szóba. :)