Autóbaleset-Pánik:( (beszélgetés)

Szia! Én is télen tanultam meg vezeti,de nem volt hó. Az első havas élményem az úton hó,alatta tükör jég,kanyargós erdős,mezős és őzikés táj. Megoldotta, nem siettem 20-30-al mentem,kicsit tovább tartott,de épségben(!!) odaértünk.

Amúgy ónos esőben normális ember inkább nem ül az autóba.

Még egy tanács pluszba a többiekéhez, ha nagyon csúszik az út pumpálva fékezgetni.

Ha esetleg tudsz,menj el gyakorolni valahova vezetni ebben az időben.

Én is télen tanultam vezetni ugyan ezekkel a félelmekkel!Menj nagyon lassan,ne foglalkozz senkivel,csak a Te biztonságoddal!Mindíg csinálj csúszáspróbát mielőtt elindulsz!Motorfék!Nekem ezeket tanácsolták!Sokkal óvatosabb vagyok télen,mint nyáron,de alapvetően nem félek elindulni!

Sok sikert Neked is!

Sziasztok! Nekünk 2003 decemberében volt balesetünk. Egy emelkedő kanyar előtt előzni kezdett bennünket egy Mercédesz. Szemben jött egy Lada, ők frontálisan ütköztek, aztán a Lada nekünk csapódott, a Merci meg átvágott egy parkoló Audit az út túloldalán lévő árokban. A Jóisten vigyázott ránk, a 4 autóból egy sem maradt a kerekein, de csak 1 könnyű sérült volt. Én. :( Pár zúzódással megúsztam, de iszonyúan megijedtem.

Mivel az autónkkal nem lehetett tovább menni, az öcsém jött értünk és vitt haza Nyíregyházáról Debrecenbe. És nem hiszeitek el, de ahogy beértünk a városba és megálltunk egy piros lámpánál, belénk szaladt egy Opel. Későn kezdett el fékezni, és már nem tudott megállni. Senki nem sérült meg. Az Őrangyalok is szolgálatban voltak aznap. :)

Hetekig álmodtam azzal a nappal. Egy hónap múlva készült el az autónk, azóta is járunk vele. Viszont az 1. baleset okozójának, a Mercisnek nem volt kötelezője, így per pert követett. A MABISZ velünk akarta kifizettetni a kárunkat, pedig vétlenek voltunk. Idén novemberben zárult le végleg az ügy. Győzött az igazság. :)

Szia, szerintem ha arra kelsz, hogy esett az eső éjjel és rá van fagyva az útra, akkor menj inkább vonattal. A jég életveszélyes. Jégen nem kell tudni vezetni, vagy ha meg akarsz tanulni, külön ilyen "csúszkálóhelyekre" kell elmenni.

De ha meg is tanulsz, sajnos jöhet valaki bármikor, aki nem tud, és belédmehet.

Nekem 16 éves a jogosítványom és nem indulok el, ha ráfagyott a jég az útra, és nem sózták fel (mínusz öt fok alatt van, hogy a só se használ egyébként). 1600 kilónyi vas csúszkál a jégen, ne felejtsd el. Még egy pár korcsolyával, amit elvileg tudsz irányítani, is mekkorát lehet már perecelni...

Sziasztok!

Nekem is volt egy balesetem, ugyan nem én ültem az autóban, hanem az ütött el engem, biciklivel voltam. Át akartam menni ékkel az úton, és nem láttam h jön a kocsi. Valószínűleg nem volt kivilágítva, mert az utánam tekerő barátnőm sem vette észre.

Elég komoly sérüléseket szenvedtem, kettétört a jobb combcsontom, a kulccsontom, kék-zöld voltam,2 hétig nyomtam a kórházi ágyat.

A kocsiban ülőknek nem lett semmi bajuk, még csak meg sem büntették őket, ki sem vizsgálták rendesen az egész balesetet. Persze, pénz beszél...

Azóta biciklizni nem nagyon szeretek, és gyomoridegem van ha mögöttem kocsi jön, vagy sötétben sétálok az út mentén, és ha autóban ülök és nem én vezetek, sokszor akkor is félek. Pedig már 4 éve volt ez az egész.

De szerintem ez már így is marad.

Ja igen, hab a tortán, h másnap jött a családom meglátogatni, és amikor álltak a piros lámpánál, beléjük ment egy kocsi. Totálkárosra tört a minénk, de szerencsére senkinek sem lett baja. Szép egy nyár volt:(

Sziasztok!

Eddig még csak koccanásos balesetünk volt 2x nem én vezettem és belecsúsztunk az elöttünk lévőbe, egyszer én vezettem és belém jöttek hátulról. Egyik sem volt komoly.

Párom jeges útról csúszott be az árokba és az oldalára fordulz az autó, egy vékony fa tartotta meg,ha az nincs ott,akkor fejre áll a kocsi. Nyugodtan vezet a mai napig.

Párom kisebbik unokahuga bent ült az autóban amikor anyós kivitt egy oszlopot,ami rádőlt a kocsi tetejére (totálkárra törte az autónkat), rá kb. egy hónapra családjával utazott és elütöttek egy őzikét. Ezek után nagyon félt az autóban,eltelt már vagy 4év és mostmár nincs gond vele.

Januárban viszont a barátnőm a szokásos frankfurti útra ment kocsival a főnöknőjével, a nő vezetett (mellesleg a keresztanyja, és egy szipirtyó, már rég otthagyta volna a munkát a bnőm ezért).

Kb 2 hét múlva hív a barátnőm, és meséli a következőket:

Frankfurt felé balesetet szenvedtek, ő éppen aludt, nem emlékszik semmire, a nő belehajtott a szembejövő kamionba, valószínűleg elaludt..

Amikor a német rendőrség meglátta az összeroncsolt autójukat, ami főleg az anyósülés felöli oldalon teljesen össze volt zúzva, mondták, h aki ott ült, tui nem élte túl. A barátnőmre az égiek vigyáztak, mert túlélte, igaz, nem kevés sérüléssel. Napokig volt a német kórházban (persze számlát is kapott utólag nem kis összegről). Az orra összetörött, a szemeivel baj lett, nemrég a könnycsatornáját kellett itthon megoperálni, az egész arca összetört :( A németek viszont szépen megcsinálták, és nem olyan volt az ottani személyzet mentalitása, mint a hazainak...

Szerencséje van, elsősorban azért, mert aludt, így nem emlékszik semmire, nem tudják azok a képek riogatni éjjelente. Számomra megdöbbentő, h hihetetlen optimizmussal beszél mindvégig a balesetről, pedig nyomai azért maradnak... Amekkora volt a baleset, meg kellett volna ott halnia... :(

Utána hónapokig nem ült autóba, se bkv-ra, de még csak utcára sem nagyon ment, most már jobb a helyzet. Happy End-del végződött az ő története, nem úgy, mint másé. Ez neki egyébként egy jel volt, hogy hagyja ott a munkahelyét, nem is dolgozik azóta ott. Indulás előtti este volt egy megérzése, nem akart menni...

Szia!Én 17 éve vezetek még nem volt balesetem,de van egy ismerősöm,aki a balesetük után soha többé nem vezetett,sőt a vezető melletti ülésre sem nagyon mer beülni.Ha valakivael utazik,akkor nagyon lassan kell menni és nem szabad hírtelen mozdulatokat tenni a jelenlétében,mert azonnal jajgatni kezd!

Szerintem kutyaharapást a szőrével kell gyógyítani!

Nem szabad hagyni,hogy a félelmünk falat emeljen körénk,mert minnél tovább húzod az időt,annál nehezebb lesz!

Igaz,hogy még nem karamboloztam,de azt csak a jó Isten tudja,hogy hányszor múlt egy hajszálon.Nekem is remegett már kezem,lábam egy-egy éles helyzetben,de másnap beültem az autóba,tudtam,hogy mit kell másképp csinálnom és sokkal óvatosabban,de vezettem!És ez a lényeg!

Hát ez igaz!

Nem mindenki úgy vezet ahogy az útviszonyok megengedik:(

Azért nagyon köszönöm azoknak,akik megálltak ,és segítettek nekünk

Vannak még rendes emberek

Szia!

Több balesetünk is volt már sajnos.Ebben van egy olyan is mikor a barátnőm elütött egy hülyét.

Idővel múlik majd a sokk,csak ne hagyd magad!Arra gondolj,hogy nagyon szeretnek az őrangyalok,mert épségben megúsztátok!

A szomorú az, hogy mi hiába vezetünk lassabban, óvatosan, ha vannak olyan őrűltek, akik nem így tesznek, és belénk jönnek :(

Egyik nap vezettem, lassabban mentem (nem is nagy forgalmú útról van szó), hiszen már akkor volt hó, ami lefagyhatott, erre mögöttem eszeveszett dudálásba kezdett valaki...Na szép..

Szia!

Köszi,hogy írtál!

Nekem is el kéne mennem szerdán még boltba Fehérvárra ,remélem rá tudom szánni magam.

Jó lenne ha nem esne ónos eső,mert akkor biztos nem megyek:(

Még a karácsonyi vacsorához kéne venni pár dolgot

Köszi,hogy írtatok!

Én még most se tudok magamhoz térni:(

Egész éjjel nem aludtam..

Szia!

5 évvel ezelött volt egy nagy autóbalesetem, frontálisan ütköztünk elég nagy sebességnél. Hallottam mikor a kiérkezö mentös megkérdezte, látva a roncsokat, hogy hány halott van? Szerencsére azonban vigyáztak ránk és a másik soförre is az égiek senki nem halt meg. Nem én vezettem, viszont rá pár napra ahogy felbirtam kelni a férjem beültetett egy autóba és mondta, hogy vezessek különben nem merek majd. Azóta is napi szinten autóval járok mert muszáj, félni akkor félek inkább ha valaki más vezet, viszont a baleset elött épp elaludtam, ebböl adódóan ha egész nap utazunk és más vezet akkor sem birok pihenni, egy percre sem merem becsukni a szemem, szerintem ez már soha nem változik meg.

Sziasztok!

Mi tegnap repültünk bele az árokba a hátsó ülésen a 3 gyerekkel:(

Sose volt balesetünk a férjem több mint 20 én több mint 10 éve vezetek.

Most a férjem vezetett.Kb 30-40-el mentünk mikor egy nyomváju megdobta a kocsit,és már prörgött is:(

Először az egyik árok felé,ment aztán csúszott még egy kört,és a másik oldali árokba ment be farral:(

Szerencsésen megúsztuk,de mikor nagy nehezen kizsálltam remegett kezem -lábam.

A gyerekeket sajnáltam,nagyon sírtak:(

Sziasztok!

Az lenne a kérdésem,hogy ki,hogyan élte meg,dolgozta fel magában a szerencsés-szerencsétlen balesetét amit átélt.

Mert utána autóba ülni?

A válaszokat előre is köszi!