Anyám nem engedi, hogy lefogyjak. (beszélgetés)

Fogalmam sincs, hogy bukkantam erre a fórumszálra, de csak azért regisztráltam, hogy válaszolhassak rá.

0. Örülök, hogy segítséget kértél!

1. Az akaraterő véges erőforrás. Ha anyád folyamatosan fogyasztja, megpróbál kísértésbe ejteni, akkor érthető, hogy inkább előbb, mint utóbb, de bedobod a törölközőt. Ezzel nincs baj, ez nem a te hibád.

2. Nem értek egyet azzal a fórumtárssal, aki arra utalt, hogy csak kivetíted anyádra a saját kudarcodat. Lehet, hogy a fórumtárs jobban járt az ő anyjával. Vagy őt is utálják a gyerekei, pedig „mindent megtett értük”. Mindegy. Mivel semmilyen mechanizmus nincs, amely megakadályozná, hogy lelki sérült vagy rosszindulatú embereknek gyerekeik lehessenek, bizony van olyan, hogy valakinek az anyja lelki sérült vagy rosszindultatú. Ha kinyilvánítottad anyádnak, hogy szeretnél lefogyni, és mégis édességgel töm, akkor azt ártó szándékkal teszi, ezen nincs mit szépíteni. Persze sosem vallaná be. De teljesen felesleges megpróbálni meggyőzni arról, hogy mi lenne neked a jó. Az meg, hogy miért csinálja, nem a te dolgod, az ő életét neki kell megoldania.

3. Szerezd be Susan Forward: Mérgező szülők című könyvét, és figyelmesen olvasd végig.

4. A háziorvosodon keresztül kérj laborvizsgálatot. Lehet, hogy máris van valamilyen cukoranyagcsere-zavarod, és akkor elég könnyen kaphatsz valami olyan diagnózist, amely miatt diétáznod és fogynod kell. Egy ilyen orvosi utasítással a „zsebedben” pedig könnyebben, magabiztosabban mondhatod anyádnak, hogy ne kínáljon édességgel, sőt ne is kelljen látnod ilyesmit a házban (és persze ezt be is kell tartanod). Ha ő eszik ilyesmit, azt csinálja egyedül. Nem szép dolog ilyet mondani, de én lehet, hogy a vérvétel előtt fél órával még meg is innék titokban egy fél liter kólát (nem zéró), hogy biztos legyek a dolgomban. (A dokiddal is biztos meg tudod beszélni, hogy ne írjon rögtön gyógyszert, megpróbálsz diétázni.)

Ezek jutottak eszembe.

Igen, igy láncol magához.

Hány éves vagy?

Meg is hallgat

Bocsi

Ha önző módon magához akarja láncolni az egyenlő azzal hogy nincs szeretet, tesz rá, mi lesz a gyerekével, ilyen szülővel mit lehet megbeszélni

Vagy a sarkára áll és szembeszall anyukaval, addig amíg nem tud lelepni mellőle, vagy minden marad a regiben

Megbeszelni bármit csak olyan emberrel tudsz aki még is hallgat

Kevés dolog van, amibe senki nem tud bekavarni, az meg a fogyókúra. Senki más nem tudja helyetted megenni, viszont mást hibáztatni azért, mert TE gyenge vagy szerintem elég extrém.

A saját példámból kiindulva, én egészségesen/diétásan étkezem, mert véletlen sem akarok több kiló lenni, míg az egész család eszik bármit is. Én még meg is sütöm a tortát/sütit, sós dolgokat, és mégsem eszem, mert nem akarom, és ennyi...

Beszélgess el anyukáddal ! Mondd meg neki, mindig a kislánya leszel, de már felnőttél ! Úgy érzed, hogy tudat alatt beteggé akar tenni Téged, hiszen előbb utóbb jön a magas vérnyomás, cukorbetegség, szövődmények, gyógyszerek,stb. A túlsúly nemcsak az ember külsejéről szól, hanem arról is, hogy beteg lesz !

Mondd meg, hogy eldöntötted, lefogysz, értse meg ! Ha továbbra is ilyen hízlaló egészségtelen kajákkal akar tömni, akkor ELKÖLTÖZÖL tőle !!! ( Most mindegy, elmennél-e, de ijessz rá !)

Neki is az az érdeke, hogy az egészséges lánya élje őt túl, és ő is minél tovább éljen. De ha neki nincs akaratereje, legyen Neked ! Mondd meg, hogy ne vegyen édességeket, se kekszet,stb., ne legyenek ilyenek otthon, és akkor nincs a csábítás ! Én azt is mondanám, hogy ki fogom dobni, ha találok ilyesmit otthon !

Tényleg fogynod kell ezekkel az adatokkal. Érthetetlen, hogy az anyukád ezt nem látja.

Nem mondom, hogy könnyű, és azt se, hogy nem fogsz néha elcsúszni.

Én biztosan azzal kezdeném, hogy elmondanám neki, mától változik a helyzet. Pazarolhatja a pénzét, de nem fogom megenni, ami gátolja a fogyásomat. Ha a kukának akar vásárolni, főzni, hajrá.

Minden alkalommal feltenném a kérdést, ez az étel, nasi, bármi azt a testet teremti, amit szeretnék? Összhangban van a célommal? És ha nem, én biztos nem enném meg, ha a feje tetején pörög is.

A másik kérdés, miért hiszi azt, hogy fel kell téged hízlalnia, hogy ne maradjon egyedül?

Nekem az jutott eszembe, esetleg ezzel akar magához láncolni, hogy ha hizlal és hizlal akkor úgyse kellesz senkinek-az ő felfogása szerint-aztán úgyis vele maradsz, borzasztó önző az anyukád ha ez igaz, lehet hogy nem. De valamiért csinálja és te engedsz neki ami nagy hiba, gyorsan tenni kell vmit mert az egészséged a tét elsősorban. Ha nem is tudszlelepni otthonról ne hagy magad

Simán megcsinálnám hogy úgy tennék mintha ennék közben meg úgy beleforditanam az egész tál kaját a kukába mint a huzat, minden bűntudat nélkül

Neki kellene bűntudatot éreznie azért amit veled csinál

Akkor azon dolgozz, hogy megszabadulj a függőségedtől. Tök mindegy, hogy mit tesz eléd, tök mindegy, hogy mi a motivációja. Az életedet te éled, az ételt, amit eléd rak, te veszed el a tányérról.

Te vagy a felelős az életedért. 25 évesen nem hivatkozhatsz arra, hogy anyád mit csinál. Ha két hétig kidobja, mert nem fogy el, akkor majd nem fogja azt főzni.

De amíg hőbörögsz és kiabálsz, utána megeszed, azzal mit gondolsz, mit üzensz neki?

Hány kiló, hány centi vagy? Hol éltek? Mit dolgozol?

Nem tudsz simàn bevonulni a szobádba és külön enni, amit veszel, főzöl nagadnak?

Azért egy olyan munka, amivel el tudsz költözni, lehet, nem ártana. Ha nem is költözöl rögtön, de a lehetőség meglegyen.

Amúgy mi a baja, ami miatt Neked kell figyelni a gyógyszereit?