Anyák napjára (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Anyák napjára
Megkönnyeztem a cikket, mert sajnos én is hasonló cipőben járok.
Engem immár a két picúrom köszönt, de rossz, hogy én már nem lehet újra gyermek, Édesanyám kislánya.
Az első anyák napja, amin mán én is anya voltam egyben az első volt, amin már nem volt kit felköszöntenem...
(egy hónapos volt a kislányom amikor elment az anyukám)
Vasárnap este beszéltünk utoljára, és azt mondta kedden talán el tud jönni unokázni végre, jobban van.
Ha tehetném, visszaforgatnám az idő kerekét, és azt az utolsó hétfőt vele tölteném. Elvinném a kisbabámat, ülnénk az ágya mellett és fognám a kezét.
Most is őrzöm a mosolyát, ahogy az újszülött unokáját egyetlen egyszer a kezében tarthatta.
Nekem az anyák napja nagy trauma még mindig, pedig ez már a 4. volt.Nem tudom megszokni.
Főleg, hogy ömlik az össze médiumból ilyenkor, hogy "Te tudod már mivel leped meg Édesanyádat?"
Olvasatlanul törlöm a hírleveleket, zárom be az ilyen tartalmú cikkeket a neten.
A magam részéről is köszönöm a cikket,hasonló gondolatok jártak a fejemben...Mi sem voltunk azok az összebújósok,mégis..most már tudom,ő máshogy szeretett..A sors..érdekes...Születésünk után Ő tartott a kezében,amikor pedig meghalt,(53 évesen,sok szenvedés után)mi-az öcsémmel-két oldalról Őt.Három éve ment el,de nincs olyan nap,h ne jutna eszembe,és megkönnyezek minden ünnepet,ahogy az anyák napját is.
....
Még egyszer köszönöm a cikket!
Az első anyák napja volt az Édesanyám nélkül...
Végigsírtam a napot. Azért vittem neki virágot, meg egy erdélyi áldást:
Legyen előtted mindig út,
Fújjon hátad mögül a szél,
Melegen süsse arcodat a Nap,
Az eső puhán essen földjeidre
S míg újra találkozunk,
Hordozzon tenyerén
Az Isten.
Nagyon fiatalon ment el, 57 évesen. És nagyon hiányzik. A mosolya, a bölcsessége, az ölelése, az együtt éneklés. Mindenről Ő jut az eszembe.
Sajnos már én sem tudom Őt köszönteni! Csak a temetőbe mehetek ki, de ott biztosan könnyezem majd férfi létemre. Eszembe jut sokszor, amit nem sokkal a halála előtt mondott, már a kórházi ágyon. és szemében láttam a büszkeséget: "Az én nagy fiam" mondta! Ebben benne volt minden szeretete. Most is elszorul a torkom, amíg visszaemlékezve leírom ezeket a sorokat!
Drága Anyukám! Vigyázzanak rád az angyalok, és legyél boldogabb mint voltál itt a földön !
Nagyon szép és igaz,amit írtok édesanyátokról,aki már nincs köztetek.Én is csak a temetőben tudtam felkeresni:((
Ami viszont ennél is fájdalmasabb volt,amikor kiderült hogy egyelőre nem lehet gyerekem.Anyák napján csak bőgni tudtam,hogy nekem senki nem fogja soha mondani,hogy:anyu:(((
De aztán kezelések után nekem is sikerült és már évtizedek óta ketten is köszöntenek ezen a napon:))
Szeretettel köszöntök én is minden Anyát,Nagymamát és Dédikét!
Minden anyának, nagymamának, dédikének boldog anyák napját kívánok!
Én már csak anyósomat köszönthettem anyák napján.
Édesanyám nem él már kilencedik éve. Sajnos Őt már csak a temetőben tudom köszönteni.
Én is anyuka vagyok/voltam, mert sajnos az én lányom már nem él. Sajnos már Őt is csak a temetőben tudom köszönteni immár hatodik éve.
Hál istennek nekem van kit köszönteni Anyák napján.
Igaz anyósomat már csak a temetőben tudjuk köszönteni, de ugyan úgy elmegyünk hozzá, mint anyukámhoz.
Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy női ágon mindenki megélte a dédmamaságot.
Ma reggel elmentünk a temetőbe (csőstől-csomóstól) vittünk virágot azoknak is akik már nincsennek velünk (nekem: dédi, nagymama, anyós).
Délelelőtt elmentünk anyukámat megköszönteni (ő is már dédi), és hál istennek nagyon jól van.
Utána nálunk zártuk a sort, egy könnyű ebéddel.
Ebéd után imádott unokám közölte az anyjával (lányom), hogy "menjünk már haza, mert neked is anyák napja van". A nagy jövés-menésben apja haza csente a virágot és Áki azt akarta otthon átadni.
Kívánom minden Anyukának, Nagymamának, Dédimamának, hogy nagyon-nagyon sok örömet találjon gyermekeiben-unokáiban!
MINDEN HOXÁS ÉDESANYÁNAK, NAGYMAMAÁNAK BOLDOG
ÜNNEPET KIVÁNÁNOK
Nyugodtam köszöntsd fel ma is, és beszélgethetsz vele bármikot, hisz a lélek halhatatlan.
Hallani fogja, és érezni fogod a szeretetét.
De ehhez el kell csendesedned, és befelé figyelned.
:-)
Az Édesanya szó hallatán csak akkor szorul el igazán a szíved...
Ugrás a teljes írásra: Anyák napjára