Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Anyák napjára fórum

Anyák napjára (beszélgetés)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Anyák napjára

18. ferkos
2016. jún. 29. 17:40
Minden családi ünnepkor kimegyünk apámhoz a temetőbe aszeretl.Anyák napját különösen bensőséges ünnepeltük apával míg élt.Úgy érzem nem szeretem eléggé anyucikámat.Megfogadtam nem hagyom el soha.Egyre természetesebb,hogy más nő nem érdekel.Mindég ki tudja mutatni határtalan szeretetét.Néha eszembe jut el kellene távolodni tőle.Képtelen vagyok visszautasítani,amikor hazaérkezem és megcsókol lehet ez már szerelem?.Nem csak a regényeiben van ilyesmi?
17. latina
2013. máj. 7. 18:03

Megkönnyeztem a cikket, mert sajnos én is hasonló cipőben járok.

Engem immár a két picúrom köszönt, de rossz, hogy én már nem lehet újra gyermek, Édesanyám kislánya.

Az első anyák napja, amin mán én is anya voltam egyben az első volt, amin már nem volt kit felköszöntenem...

(egy hónapos volt a kislányom amikor elment az anyukám)

Vasárnap este beszéltünk utoljára, és azt mondta kedden talán el tud jönni unokázni végre, jobban van.

Ha tehetném, visszaforgatnám az idő kerekét, és azt az utolsó hétfőt vele tölteném. Elvinném a kisbabámat, ülnénk az ágya mellett és fognám a kezét.

Most is őrzöm a mosolyát, ahogy az újszülött unokáját egyetlen egyszer a kezében tarthatta.

Nekem az anyák napja nagy trauma még mindig, pedig ez már a 4. volt.Nem tudom megszokni.

Főleg, hogy ömlik az össze médiumból ilyenkor, hogy "Te tudod már mivel leped meg Édesanyádat?"

Olvasatlanul törlöm a hírleveleket, zárom be az ilyen tartalmú cikkeket a neten.

16. 41d3c0b96f (válaszként erre: 15. - 2ecf2e91a8)
2013. máj. 7. 12:26
Köszönöm a dícsérő szavakat és örülök, ha mások érzéseit is megfogalmaztam ebben az írásomban.
2013. máj. 6. 13:44

A magam részéről is köszönöm a cikket,hasonló gondolatok jártak a fejemben...Mi sem voltunk azok az összebújósok,mégis..most már tudom,ő máshogy szeretett..A sors..érdekes...Születésünk után Ő tartott a kezében,amikor pedig meghalt,(53 évesen,sok szenvedés után)mi-az öcsémmel-két oldalról Őt.Három éve ment el,de nincs olyan nap,h ne jutna eszembe,és megkönnyezek minden ünnepet,ahogy az anyák napját is.

....

Még egyszer köszönöm a cikket!

2013. máj. 6. 08:59
Azt hiszem mindannyiunk nevében megköszönhetem Neked ezt a cikket akinek már nincs közöttünk az édesanyja. Nagyon szépen összeszedted azokat a gondolatokat, érzéseket amiket érzünk. Akárhány éve ment el, csak sírva lehet a levegőbe mondani "boldog anyáknapját anyu, köszönök mindent" és csak remélni lehet, illetve hinni benne, hogy valahol hallja.
13. Aktucs
2013. máj. 6. 07:22

Az első anyák napja volt az Édesanyám nélkül...

Végigsírtam a napot. Azért vittem neki virágot, meg egy erdélyi áldást:


Legyen előtted mindig út,

Fújjon hátad mögül a szél,

Melegen süsse arcodat a Nap,

Az eső puhán essen földjeidre

S míg újra találkozunk,

Hordozzon tenyerén

Az Isten.


Nagyon fiatalon ment el, 57 évesen. És nagyon hiányzik. A mosolya, a bölcsessége, az ölelése, az együtt éneklés. Mindenről Ő jut az eszembe.

2013. máj. 6. 04:07

Sajnos már én sem tudom Őt köszönteni! Csak a temetőbe mehetek ki, de ott biztosan könnyezem majd férfi létemre. Eszembe jut sokszor, amit nem sokkal a halála előtt mondott, már a kórházi ágyon. és szemében láttam a büszkeséget: "Az én nagy fiam" mondta! Ebben benne volt minden szeretete. Most is elszorul a torkom, amíg visszaemlékezve leírom ezeket a sorokat!

Drága Anyukám! Vigyázzanak rád az angyalok, és legyél boldogabb mint voltál itt a földön !

2013. máj. 5. 18:37

Nagyon szép és igaz,amit írtok édesanyátokról,aki már nincs köztetek.Én is csak a temetőben tudtam felkeresni:((

Ami viszont ennél is fájdalmasabb volt,amikor kiderült hogy egyelőre nem lehet gyerekem.Anyák napján csak bőgni tudtam,hogy nekem senki nem fogja soha mondani,hogy:anyu:(((

De aztán kezelések után nekem is sikerült és már évtizedek óta ketten is köszöntenek ezen a napon:))

Szeretettel köszöntök én is minden Anyát,Nagymamát és Dédikét!

2013. máj. 5. 18:33
Olyan szépen írtad ezt a cikket,meg is könyeztem.
2013. máj. 5. 17:36

Anyámnak :( és minden anyának

[link]

2013. máj. 5. 15:59
Anya elvesztése a legfájdalmasabb, enyém több mint 13 éve nincs köztünk, hiányzik:(((
2013. máj. 5. 15:31
Engem csak az vígasztal kicsit,h a gyerekeimnek adhatom vissza azt,amit én az anyukámtól kaptam-enyém lassan 10éve ment el.
2013. máj. 5. 13:40

Minden anyának, nagymamának, dédikének boldog anyák napját kívánok!


Én már csak anyósomat köszönthettem anyák napján.

Édesanyám nem él már kilencedik éve. Sajnos Őt már csak a temetőben tudom köszönteni.

Én is anyuka vagyok/voltam, mert sajnos az én lányom már nem él. Sajnos már Őt is csak a temetőben tudom köszönteni immár hatodik éve.

2013. máj. 5. 13:32

Hál istennek nekem van kit köszönteni Anyák napján.

Igaz anyósomat már csak a temetőben tudjuk köszönteni, de ugyan úgy elmegyünk hozzá, mint anyukámhoz.

Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy női ágon mindenki megélte a dédmamaságot.

Ma reggel elmentünk a temetőbe (csőstől-csomóstól) vittünk virágot azoknak is akik már nincsennek velünk (nekem: dédi, nagymama, anyós).

Délelelőtt elmentünk anyukámat megköszönteni (ő is már dédi), és hál istennek nagyon jól van.

Utána nálunk zártuk a sort, egy könnyű ebéddel.

Ebéd után imádott unokám közölte az anyjával (lányom), hogy "menjünk már haza, mert neked is anyák napja van". A nagy jövés-menésben apja haza csente a virágot és Áki azt akarta otthon átadni.

Kívánom minden Anyukának, Nagymamának, Dédimamának, hogy nagyon-nagyon sok örömet találjon gyermekeiben-unokáiban!

2013. máj. 5. 12:36
Hát igen. Nekem szerencsére él az Anyukám, nemrég volt 60 éves, szépen megünnepeltük. Eszembe jut már most, hogy remélem, sokáig leszünk még együtt, de tudni nem tudhatom.
2013. máj. 5. 11:48

MINDEN HOXÁS ÉDESANYÁNAK, NAGYMAMAÁNAK BOLDOG

ÜNNEPET KIVÁNÁNOK

2013. máj. 5. 11:12

Nyugodtam köszöntsd fel ma is, és beszélgethetsz vele bármikot, hisz a lélek halhatatlan.

Hallani fogja, és érezni fogod a szeretetét.

De ehhez el kell csendesedned, és befelé figyelned.

:-)

2013. máj. 5. 09:08
Minden évben eljön egy nap, amikor az Édesanyákat köszöntjük, köszöntenénk... Mert eljön az idő, amikor már nincs rá módod.
Az Édesanya szó hallatán csak akkor szorul el igazán a szíved...

Ugrás a teljes írásra: Anyák napjára

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook