Álmaink

Nos tehát az álmainkról szerettem volna egy cikket írni. Igen érdekes vállalkozás ez mert mindannyian álmodunk, ki ilyet, ki olyat, vannak hasonló álmok, de vannak olyan egyediek, amit nem mindenki álmodik. Érdekes dolog, azt olvastam egyszer valahol, hogy az embernek szüksége van álomra, álmokra ahhoz, hogy sikeresen működjék.

Való igaz, hiszen ha csak azt nézzük, hogy egy alvási szakaszban nincs REM fázis, tehát nem álmodunk akkor nincs is meg az agy, a szervezet regenerálódási fázisa.

Viszont az álmok mindenképpen megteremtik az egyensúlyt a fizikai és a pszichikai lét között.

Éber állapotban az agy, az ember az észlelés útján tudatosan érzékeli a külvilág ingereit, mely ingereket azonnal hasznosít vagy elraktározza. Mind az információk, mind pedig a felismerések későbbi használatra elraktározódnak, és látszólag véletlenül az álmainkban újra felbukkannak. Az álmodás öntisztító, önmegvalósító folyamat, mely tulajdonképpen minden éjszaka megtisztítja a terepet a következő nap történései, információi számára.

Amikor álmodunk akkor az a sok információ, amit az ember, az emberi agy feleslegesnek ítél, a kollektív tudatalattihoz rendelődik hozzá, vagy hogy egyszerűbben fogalmazzak, tulajdonképpen elraktározódik.

Ez az elraktározott információhalmaz úgy raktározódik el, hogy akármikor rendelkezésre tudjon állni, ha szükség van rá. Tulajdonképpen az emberi szelem egy csodálatos nagy komputer, ahova éber állapotunkban rengeteg információt viszünk be. Az álmok ebben az értelmezésben, ha már az előbb így fogalmaztam, akkor két funkciót töltenek be, az egyik a nyert anyag korrekt szétválogatása és archiválása, a második pedig azon információk megjelenítése, amelyekre az álmodó személynek szüksége van a mindennapi életben ahhoz, hogy sikerrel tudjon működni.

Az álmoknak bejárásuk van az emlékezet adatbankjába, a tapasztalatok és érzékelések gyűjteményébe, a kulturális elképzelések világába, valamint képesek új eszméket és elképzeléseket is teremteni.

Megalkotják az olyan problémamegoldás lehetőségét, amely a tudatosság szintjén látszólag nem működik. Ha megszűnnek a gondolkodási folyamatban a tudat által kijelölt határok, akkor a szellem tetszése szerint oda vándorol ahova csak akar- akadálytalanul alakíthat ki olyan helyzeteket, amelyeket a rendes racionális világban nem tudatos része meg sem tud magyarázni.

A válaszok keresésekor nagyobb nyitottsággal kell törekedni a tudásra.

Ilyen feltételek között nemcsak a saját fogalomkészletünkhöz juthatunk el, hanem egy még kifinomultabb, minden ember számára hozzáférhető információszinthez is, ez a szint a kollektív tudattalan.