Aki szereti a verseket, idézeteket csatlakozzon! (beszélgetős fórum)
Szuhanics Albert: ˝Boldogasszony országában
Eme ünnep fundamentum
államiságunk terén,
magyar hazánk ősi otthon,
s a lakói ő, te, én...
Helyünk biztos e nagy házban,
Európa közepén,
Szent Istváné eme érdem,
a döntése kőkemény.
Él a remény, hogy örökkön
Magyarország otthonunk,
kelet-nyugat jó szomszédunk,
s jobb világot akarunk!
Az új kenyér ünnepe hív
feldíszített asztalon,
éveinknek minden napján
terítenénk gazdagon!
Legyen béke és megértés,
összefogás, hit, remény,
becsülete a munkának,
s nemes erkölcs, bölcs erény!
Majd akkor nem szűkölködünk,
megáld a mi Istenünk,
Boldogasszony országában
boldogságra lelhetünk...˝
"Más a szeretet, és más az elvárás. Aki szeret, az mindig melletted marad. Aki elvár, az továbblép ha úgy látja, hogy az elvárásai nem teljesülnek.
(Léria Dipán)
"Van egy ősi indiai megállapítás, amely szerint nem mindenki válik bölccsé, aki szenved, csak az, aki gondolkodik, mialatt szenved."
Szepes Mária
Benedek Elek: REGGELI DAL
Felébredt a nap, kapuját kitárta,
Nótával köszönti a dalos madárka.
Ébredez az erdő, már a rét sem alszik,
Madár dalolása messzire elhallszik.
Harmat rezeg az ágon, fénye meg-megcsillan,
Rásüt a napsugár s egyszerre elillan.
Ragyog az áldott nap, a szellő se lebben.
S dalol a kis madár mindig ékesebben.
Fölkelt a méh is, döngicsél a réten,
Zümmög a bogárka, röppenésre készen,
Szárnyát száritgatja meleg napsugárban,
Megfürödvén előbb harmatos virágban.
Dalolj madár, dalolj, örvendezz a nyárnak,
Dalolj, amig a szép napok le nem járnak.
Majd jön az őszi szél, elhervad a virág...
Dalold, amig lehet! ó, de szép a világ!
Aranyosi Ervin: ˝Szívembe véstem a neved!
Amíg fogom a két kezed,
amíg a szép szíved vezet,
addig az élet nyitva áll,
s a világ összes titka vár!
Amíg a szemed rám ragyog,
addig én jobb ember vagyok,
hiszem, egy szebb tükröt mutatsz,
s mindig a lelkemhez jut az.
Akarom én , hogy jobb legyek,
hogy érted mindig jót tegyek,
és olykor mégis bántalak,
pedig szívembe zártalak.
Igyekszem jobbá válni hát,
élni a lét szebb oldalát,
megadni mindent, mit lehet,
mutatni, hogy szívem szeret!
Igyekszem, s néha mégsem megy,
ok nélkül mást adok neked,
mint mire vágysz, amire vársz,
és bennem még sem azt találsz.
Tanulnom kell, hogy jobb legyek,
hogy érted mindig jót tegyek,
hogy véletlen se bántsalak,
ne legyenek bántó szavak!
Mert jó okkal kísérlek én,
te rólad szól az én zeném,
tetőled színes a világ,
szüksége van lelkemnek rád!
Akarom én , hogy jobb legyek,
hogy érted mindig jót tegyek!
Tanulnom kell, s még nem tudok,
de szép szívedhez eljutok!
Bennem a szándék megvan rég,
s a szeretetnek lángja ég,
miattad kel minden napom,
hogy bánatos légy, nem hagyom!
Megsimogatom szívedet,
jobb, mikor arcom rád nevet,
jobb mikor szép szíved szeret,
s történhet bármi, itt vagyok,
szívembe véstem a neved!˝
Van ölelés ami csak egy pillanatig tart, de az emléke egész életünkben él.
Léria Dipán
Ahol becsúszik a véletlen, ott nem lehet visszatáncolni.
Gayle Forman
“Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg,
s ne keseredj el, ha nem találod helyed.
A valós élet olyan, mint a csörgedező patak,
előfordul néha, hogy nehezebben halad.
Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad,
idővel majd alakul, mi e percben csak gondolat.
Kérdezhetnéd, miért élünk, de senki nincs, ki választ ad,
minden napunk küzdelem, mely mindhalálig megmarad.
Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap,
gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat.
Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd,
ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed.
Ha nem látod a fényt, a Napot, nyisd ki jobban a szemed,
gondjaid közt tartogat még csodákat az életed.
Mindig csak a mának élj, s az örök szabályt ne feledd:
A holnap mindig tiszta, mivel nem szennyezi semmi tett.”
Ernest Hemingway
˝Minden nap megszűnik valami, amiért az ember szomorkodik, de mindig születik valami új, amiért érdemes élni és küzdeni.˝
/Hérakleitosz/
˝Sokszor az őszinteség a legjobb fegyver.˝
/Fejős Éva/
Nagy Ferenc: Édesanyám
Van egy szó, van egy név ezen a világon,
Melegebb, színesebb, mint száz édes álom.
Csupa virágból van, merő napsugárból.
Ha ki nem mondhatod, elepedsz a vágytól.
Tisztán cseng, mint puszták estéli harangja,
Örömében sir az, aki e szót hallja.
Ártatlan kisgyermek, csöpp gügyögő hangja,
Amikor gőgicsél, mintha volna szárnya.
Amikor a szíved már utolsót dobban,
Ez az elhaló szó az ajkadon ott van.
Mehetsz messze földre, véres harcterekre,
Ez a szó megtanít igaz szeretetre.
Bánatban, örömben - ver az Isten vagy áld,
Hogyha elrebeged, már ez is imádság.
És ha elébed jön könnyes szemű árva,
E szóra felpattan szíved titkos zárja.
Drága vigasztalás ez a a szó, ez a név,
Királynak, koldusnak menedék, biztos rév.
Te vagy legboldogabb, nem gyötörnek gondok,
Ha keblére borulsz és el kinek mondod?
S ha szomorú fejfán olvasod e nevet,
Virágos sírdombon a könnyed megered.
Van egy szó, van egy név, valóság, nem álom,
Nekem a legdrágább ezen a világon.
Ez a legforróbb szó, az én legszebb imám,
Amikor kimondom: anyám, édesanyám.
"Senki nem mondhatja meg, kit szeressek. Még én sem utasíthatom magamat, mert ez jóval magasabb szinten dől el, mint ahová akaratom fölér- lelkemnek olyan helyén, ahol már sem a társadalom, sem az érdekek, sem az erkölcsi parancsok, de még a lelkiismeretem és az Isten sem szólhatnak bele. Lényem itt már szabadon szárnyal azzal és oda, ahová akar."
Müller Péter
Pintér Tibor - Jó lenne újra...
Jó lenne újra
játszani,
Újra gyereknek
látszani,
Könnyedén venni
az életet,
Hordani kisebb
méretet,
Gondokat hírből
sem ismerni,
A fájdalmat sohasem
színlelni,
Vajas kenyeret
majszolni,
S közben a kutyát
hajszolni.
Sebünket könnyezve
mutatni,
Apám zsebében
kutatni,
Esténként fáradtan
fürödni,
Álmosan meséken
tűnődni.
Jó lenne újra
játszani,
Újra gyereknek
látszani!
˝Vigyázz az emlékeidre, mert újra átélni őket nem tudod.˝
/Bob Dylan/
Körmendi László: Elképzeltem
Elképzeltem, az égig érő csendben,
hogy mennyi minden lenne együtt jó.
Ujjongani, hogy: "Hulljon még a hó!"
és belenevetni az életbe ketten…
Mindezt persze, én csak elképzeltem.
Elképzeltem, ahogy felrobban az ég
és madárdal hullik hajadban újra szét
a sok apró, színes virágszirommal…
Persze, elképzeltem csak,
s most nem tudom, hogy hol van…
Elképzeltem, ahogy a meleg este jő
és hozzám bújsz majd szépen, ha itt a jó idő,
hogy testedben oldódjon fel a fáradt testem…
Igaz, mindezt én csak elképzeltem…
És elképzeltem, ahogy a csendes, őszi tó
zöldes-kékje szemedben újra látható…
Hát elképzeltem mindezt, hisz nem volt olyan rég.
Látod, ugye Kedves? Elképzellek még…
Van egy szó..."szeretlek"...ami mindennél többet jelent, egyetlen szó, amit nem kell magyarázni, körülírni. Egy szó, mely ebben a világban lassan elveszíti a hatalmát, mert sokan...nagyon sokan, soha nem ismerik meg milyen igazán szeretni. Vágynak rá, de félnek megélni, félnek igazán közel engedni...és csak mondják, leírják megszokásból, és rettegnek, hogy egyszer eljön az a nap, amikor valóban megérinti őket ez az érzés...aztán mindennél jobban félnek, hogy elveszítik.
Pedig ez a szó gyönyörű, és ha valaki bátran és őszintén kimondja, olyan hihetetlen nyugalom árad szét sejtjeiben, mely kinyitja a lélek láthatatlan kapuját, s a végtelenbe létezik tovább♥️
Ady Endre : Sorsunk
Van az életben egy-egy pillanat,
Erősnek hisszük szerfelett magunkat,
Lelkünk repül, száll, magával ragad,
Bús aggodalmak mind hiába húznak.
Csalóka álmok léghajóján
A vihar szépen fellegekbe tüntet,
Míg lenn a földön kárörvendő,
Gúnyos kacajjal röhögnek bennünket.
Van az életben egy-egy pillanat,
Hogy nem várunk már semmit a világtól,
Leroskadunk bánat terhe alatt,
Szívünk mindenkit megátkozva vádol.
Míg porba hullva megsiratjuk,
Mi porba döntött,- sok keserű álmunk,
Nincs egy szem, könnyet ejtsen,
Míg testet öltött fájdalmakká válunk.
Ez a mi sorsunk, mindörökre ez,
Szívünk a vágyak tenderén evez,
Hajónkat szélvész, vihar összetépi,
De egy zord erő küzdelemre készti.
Bolyongunk, égünk, lelkesedve, vágyva,
Nincs egy reményünk, mely valóra válna,
Míg sírba visz az önvád néma átka.
"Mindig minden változik, csak egy nem. A földünk ma is ott van, ahol Árpád rátalált. Járnak-kelnek rajta, tegyék. Szabályozzák a folyókat, városokat építenek, falvakat pusztítanak, de nem csak az ember, hanem a természet is. Határokat húznak és fákat vágnak ki. Pusztít a török vagy a jégár. Éppen amelyik. Aztán a sebek begyógyulnak, és Árpád népe még mindig ott él. Éppen másokkal, vagy magában. Bár talán éppen úgy nem élt sosem. Ilyenek vagyunk mi. Ahol a templomunk és iskolánk van, ott otthon vagyunk. Az mutatja meg az irányt."
/Bauer Barbara/
Aranyosi Ervin: ˝Álom a szeretetről
Volt egy szép álmom,
álmodtam én,
szebbé varázsolt
mindent a fény!
Szeretet fénye
szállt énreám,
tükröznöm kéne,
biztatott anyám!
Volt egy szép álmom,
s átéltem én,
amit kiküldtem,
elindult felém!
Szeretet fénye
kezdett hatni ránk,
általunk jobb lett
az egész nagy világ!
Refrén:
Bár szeretne minden ember,
dacolva a félelemmel,
egymásnak szívébe látnánk,
mind-mind jó emberré válnánk!
Bár szeretne minden lélek,
s értené, amit beszélek,
a szeretetünk felemelne,
s az ember boldogságra lelne!
Volt egy szép álmom,
valóra vált,
szeretet-fényem,
mást megtalált!
Mind visszakaptam,
s adtam tovább,
s megéltem végre,
a földi szép csodát!
Refrén:
Bár szeretne minden ember,
dacolva a félelemmel,
egymásnak szívébe látnánk,
mind-mind jó emberré válnánk!
Bár szeretne minden lélek,
s értené, amit beszélek,
a szeretetünk felemelne,
s az ember boldogságra lelne!
Szeretet fénye
kezdj el hatni ránk,
általunk jobb lesz
az egész nagy világ!˝
Valami megváltozott.
Érezlek. Kinyújtom a kezem.
Hozzád érek.
Magamba szívom illatod,
bőröd, érintésed, csókod.
Adni akarok. De mégis.
Valami megváltozott bennem.
Félek. Másképp. Máshogy.
Itt vagy. Nézlek.
Szememmel simogatlak.
De mégsem bújok úgy Hozzád,
ahogy a szívem igazán vágyna rá.
Rád.
Mert félek.
Hogy újra fájni fog.
Hogy elhiszem azt,
ami nincs is ott.
Hogy elveszek az ölelésedben
aztán újra a semmibe zuhanok.
Itt vagyok. De. Félek.
Mégis...itt vagyok.
Mozdulatlanul a félelmek,
a fájdalom, a múlt
és a remény fogságában.
Érzek. Érezlek.
De vajon Hozzám érsz-e valaha úgy,
hogy mindent elfelejtsek,
tartod-e úgy a szívem,
hogy Hozzád bújjak
és higgyek Benned újra?
Katalin Natalia
Egyszer Szerelem
˝A legrövidebb idő is mindenre elég, ha jól felhasználjuk.˝
/Jules Verne/
Tamás István: ˝Ne félj Magyar!
Nem találom hazám, bármerre is járok,
amerre nézek, mindenütt elvesztek az álmok.
Ellopott gyárak, földek, omladozó házak,
átok földje maradt Nagy Magyarországnak.
Hová lett az ős hit? Hol van a Nemzetem!
Istenben, emberben Trianont keresem.
Fáj a szívem nagyon, elorozták lelkem,
segítsd meg népemet irgalmas Istenem!
Harangokkal zúg a szél, a Kárpát-medencében,
Igaz Magyar szívekbe mar, a Trianoni szégyen.
Legyünk hát bátrak, szóljunk most szabadon,
ne legyen több könnycsepp a fájdalmas arcokon.
Nemzetiszínű zászlókat, lobogtat a szél,
emeld fejed magasra, ne félj Magyar, ne félj!
Égi dalként zengjen, a Nemzet Himnusza,
emlékezz hát Magyar, a gyászos Trianonra!˝
,,A legnagyobb baj az, hogy sohasem tudjuk egymásról biztosan, ki kicsoda.
Az emberek összejönnek, összetársulnak, széjjelmennek, kavarognak, és sohasem tudják biztosan, hogy ki az, aki mellettük van.
Ki az?
Igen, ez a legnagyobb baj, látod, a világon.
Csak néha tudják meg egymásról az igazat.
Néha.
És csak akkor, ha már késő."
Wass Albert - A funtineli boszorkány
„Vannak olyan napok, amikor azt hisszük, senkinek sem vagyunk fontosak, eleresztett a világ. És hajlamosak vagyunk akkor mi is elereszteni magunkat.”
Kornis Mihály
Falu Tamás: Könny voltál
Könny voltál, aki gördült,
de visszafolyt a szembe.
Öröm voltál, aki feltört,
de nem ért el szívembe.
A sors voltál, ki küldi,
s visszahívja a törvényt.
Jövő voltál, mely nem lesz,
s a múlt, mely meg nem történt.
Még arckép sem lehettél,
csak sűrű, sűrű fátyol.
Már azt is elfeledtem,
hogy örökre hiányzol.
Gyulai Pál: ˝A hősök sírja
Egy sírban, az erdő-szélen,
Háromszáz hős alszik mélyen,
Mély sebekkel eltemetve,
Emlék nélkül, elfeledve.
De lehajlik a zöld erdő,
Rájok élő koszorút sző,
És mint álmaik haragja,
Harsog, zúg a bérc patakja,
Éjfél tájban, sírjok ormán,
Felgyúl néha egy-egy villám,
És felindul a természet,
A menny mintegy leborúl,
S mintha volna végitélet,
Mindent egy hang kiált túl.
Mintha trombiták harsognák
Nem veszett el a szabadság,
Az igazság ünnepel!
Lelkünk szélyeljár a légben,
Örök bíró él az égben,
Nem estünk hiába el!˝
Reményik Sándor: ˝Pünkösdi szomorúság
A Lélek ünnepén
A Lelket lesem én.
A Lelket, amely több, mint költemény.
A Lelket, amely sosem volt enyém.
A Lelket, amely sosem lesz enyém.
A Lélek ünnepén
Szomorún zendül egyetlen igém:
"Hogy születhetik újjá, aki vén?"...˝
Benedek Elek: ˝Piros pünkösd napján
Nyílik már, nyílik már
A pünkösdi rózsa,
Eredj, lányom, gyöngyvirágom,
Szakassz egyet róla.
Szakassz egyet róla,
Tűzd a kalapomba,
Virágosan, bokrétásan
Megyek a templomba.
Nem illik a virág
Nagyapó kalapján.
Illik bizony, gyöngyvirágom,
Piros pünkösd napján.
Piros pünkösd napján
Mosolyog az ég is,
Ide azt a piros rózsát,
Hadd mosolygok én is.
Rózsa, rózsa, rózsa,
Szép pünkösdi rózsa!
Eredj, lányom, magadnak is
Szakassz egyet róla!
Egyet a hajadba,
Egyet kalapomba,
Virágosan, bokrétásan
Megyünk a templomba!˝
Balog Miklós: ˝Égbe ment Király
Ó, győztes Úr,
Te égbe ment Király,
Uralmad végtelen !
Téged imád
néped, mely visszavár
nagy hittel szüntelen.
Te készíted helyünket
Atyánknak házánál ,
hol gondjaink megszűnnek,
s lelkünk otthont talál.
Mit álltok itt
égre emelt szemmel,
bús tanítványai?
Elméteket
égi értelemmel
meg fogja áldani.
És visszatér majd egyszer,
ahogy most mennybe szállt,
Áldásra tárt kezekkel,
beváltva szent szavát.˝
További ajánlott fórumok:
- Fogyni gyorsan kínzó éhség nélkül. . .?! Régi sikeres fórum-új köntösben. Ha szeretnéd tudni a titkot, csatlakozz, segítünk.
- Ebben az évben szeretnék babát:) Ha te is szeretnél csatlakozz!
- Egy 9 éves kislány emlékkönyvébe milyen verseket, idézeteket írhatnék? Mi legyen az első?
- Aki szereti a MacLeod lányai című filmet, csatlakozzon!
- Búcsúztató verseket, idézeteket keresek.
- Na ki szeretne saját verseket?:)az csatlakozzon :)