Akarat kérdése az egész!

Hát hol is kezdjem... Én mindig is "kövér" voltam... Aztán ahogy kamaszodtam, kezdett egyre jobban zavarni. Rajtam nem állt jól egyik ruha sem, nem tetszettem senkinek. Aztán ezerszer is nekiálltam a fogyókúráknak és persze mindig jöttek a kifogások...

17 évesen megismertem a nagy "őt", akivel a mai napig együtt vagyunk. Már 10 éve. Így aztán főleg nem foglalkoztam vele, hogy mennyi súlyfeleslegem van, hiszen neki tetszem és ez a lényeg.

2009-ben terhes lettem, elkezdtem egyre csak hízni. 2010 nyarán megszületett a nagyobbik lányom. 100 kilóval mentem szülni...

Aztán pár hónap alatt lement 7 kiló, de megállt a súlyom stabilan 93 kilónál. 168 centiméter magas vagyok, ehhez ez a súly nagyon magas. Igazi húsgolyó voltam.

Aztán egy éves lett a kislányom, és jöttek az ilyen-olyan problémák. A legrosszabb az állandó hátfájás volt. Nem tudtam rendesen játszani vele, két méter után már le kellett raknom, mert fájt a hátam. Elhatároztam, hogy lefogyok...

Mindenki az mondta: "már megint", "most sem fogod sokáig bírni", stb.

De én tudtam, meg kell csinálnom a kislányomért!

Elkezdtem. Csináltam egy táblázatot, hogy melyik napszakban mit szabad enni. Különböző zsírégető tornákat kerestem a neten. Nem csak a kilókat mértem, hanem a centiket is. Sőt, inkább az utóbbit tartottam fontosnak. Hetente egyszer mértem magam, mindig hétfő reggel. Az első hét után a derekamból lejött 3 centi, hasamról is 3, combom is csökkent. Mindenhonnan lement valamennyi, én meg majdnem el sírtam magam.

Nem volt kérdéses, hogy folytatom-e!

Aztán teltek a hónapok. A régi ruháimból már szinte semmi nem volt meg, folyamatosan cseréltem őket, ahogy fogytam. Biztos lesz olyan ember, aki majd ha elolvassa a történetem, azt gondolja, hogy biztos nem volt jobb dolgom, csak unatkoztam itthon, nem volt teendőm. Meg hogy biztos volt pénzem a különféle diétás kajákra. Hát nem vásároltam semmiféle speciális terméket, csak teljes kiőrlésű kenyeret vettem magamnak. Azt elosztottam úgy, hogy egy evésre mondjuk egy normál szelet jut. A többit adagokra elosztottam és lefagyasztottam. Csak heti kétszer ettem belőle, szóval elég sokáig elég volt. Nem ettem cukros dolgokat és fehér lisztet sem.

Kéthetente egy nap volt, mikor "bűnöztem". Ilyenkor ettem egy sütit vagy csokit, vagy kevésbé diétás ételt. Az volt a lényeg, hogy tudtam, melyik napszakba mit szabad ennem.

Arról, hogy kinek mennyi ideje van a mozgásra... Hát, amennyit szeretne!

Az én kislányom "rossz alvó" volt, csak kétszer aludt napközben 20-30 percet. Anyás is volt, mindig a közelemben akart lenni. Leraktam magam mellé a szőnyegre és úgy tornáztam naponta kétszer fél órát. Ha apuka haza jött, néha még futni, biciklizni is el tudtam menni. Mellette ugyanúgy főztem, mostam, rendben tartottam a lakást. Tavasztól gondoztam a kertet, ami még a mozgásban is segített: a délelőtti torna helyett kapáltam :)

Na és akkor jöjjön az eredmény: 6 hónap alatt sikerült 34 kilót fogynom. 93 kilóról 59-re csökkent a súlyom. Itt még nincs vége, de az már egy másik történet.

Sok erőt és kitartást kívánok minden fogyókúrázónak. És igen! Ha kell, ezredszer is kell neki állni!