Agresszív telefonáló (beszélgetés)
Évekig volt egy hölgy, azt hittem valóban barátnők vagyunk, esetenként együtt mentünk fagyizni, kávézni, összeültünk dumcsizni...
1x mondja, hogy hétvégén a "barátnőivel" felmennek a Mátrába, egy hosszú hétvégére. Mondom neki, én is szívesen veletek tartanék. És elengedte a füle mellett.
Péntek reggel felhív telefonon, hogy menjek át hozzá, mert utazna, de a nagy bőröndöt nem tudja elvinni a buszig, segítsek neki!!
És akkor bevillant, hogy valóban, eddig a kulimunkára mindig engem hívott (ablakpucolás, cipekedés, hasonlók) én + csupán barátságból ugrottam neki, mint a gumilabda.
Akkor mondtam először, hogy nem érek rá, szólj annak a barátnődnek, akivel együtt utaztok. Soha többé nem keresett.
Úgy, hogy amikor különféle kérésekkel, hasonlókkal keresnek meg, közlöd, hogy nem érsz rá. Modd: éppen eleget segítettél már nekik eddig, most keressenek helyetted mást. Egyelőre el vagy foglalva a saját problémáiddal, ügyeiddel, azt kell először megoldanod. A te életedben az az első.
Az, hogy "nemet" mondasz, csak legelőször nehéz, utána már egyre könnyebb lesz, és egy idő után rájönnek, hogy nincsenek már rád hatással, keresniük kell egy másik balekot maguknak.
Nem kell durván, szépen is meg lehet azt mondani, "most éppen nem érsz rá!".
Köszönöm.
Igen, na de hogyan? Ez nagy kérdés nekem.
Már felismertem, tudom, hogy káros, de mi a következő lépés?
Na, az én rokonaim:
Pont vessző nélkül hallgatom, hogy neki mi a baja ill hogy mit KELL segítenem.
Azt nem kérdezi hogy velem mi van vagy van-e időm de azt el kezdi ecsetelni, hogy ezért még azért egyébként milyen hülye vagyok, mert ő másképp látja mint én és higyjem el hogy neki van igaza!
Részvétem anyukád miatt.
A megfelelési kényszert kell levetkőzni, a magad érdekét nézd.
Persze, hogy nem. Baromi károsak tudnak lenni.
Nekem rokonban van olyan, hogy levegővétel nélkül, 2 órán át ecseteli a dolgait, majd utána megkérdezi "na és te hogy vagy?" Akkor már nincs kedvem beszélni, mert addigra már az életről is lejöttem. :/
Sajnos anyukám is ilyen volt. Nagyon szerettem, de ő is azt hitte, miatta létezem.
Tizenéve ketten nyomták nekem folyamatosan.
Aztán anyukám sajnos meghalt.
A barátnőt meg leépítettem. Pár éve tért vissza újból, először nagyon visszafogott volt a telefonálásokkal magához képest, de persze újra elharapózott.
Ja, amúgy simán kiosztom, megtettem már többször, nem is ez a baj, hogy nem merem neki megmondani, hanem az a harag, amit érzek, hogy így vagy úgy, de rámerőlteti magát.
Amikor ki kell osztanom, vagy le kell tiltanom, vagy bármi, haragszom rá, mert én marhára nem vele akarok akkor foglalkozni.
Ezt leszámítva jó ember, "sajnos", ha nem az lenne, már szóba se állnék vele.
Energia vámpír senkinek sem kell.
Főleg hogy önző is, én azt veszem ki, hogy FI problémái nem érdekli a kedves barátnőt.
Bizony volt! Rokon is van hasonló. :O
De vannak, akik "idomíthatóak". :) Az a jobbik eset.
Számonkéréssel tégy úgy, mintha nem hallanád, beszélj másról. Először meghökken majd, de kezdeni vele nem nagyon tud mit. :D
Mondd neki, hogy ne hívogasson percenként, mert éppen házaséletet éltek a pároddal, szakadjon le rólad.
És ezt mondd neki, bármikor is hív, majd a sokadik alkalom után talán leesik nála a tantusz.
Mármint nem erdekek, hogy az életvezetésemről mit gondol, de ha letiltom vagy nem veszem fel a 8. hívást se, rosszul érzem magam.
Nem lelkiismeretfurdalásom van, hanem dühös vagyok rá! De nem akarom ezt érezni.
De ő neked senki!
Ő nem számít, csak a család!
Nekem pont rokonokkal kapcsolatban sikerült elengedni.
Nem olyan értelemben van, hogy a cselekedeteim tetszenek-e neki, de gondolom amiatt érzem rosszul magam ilyenkor.
Megfelelési kényszert én sem tudom elengedni, de sok szenvedés okoz, de!
Én rokonokkal. "barátnak" feleljen meg a nyavaja.
Köszi. Az egész életem próbál az elengedésre tanítani, ha körbenézek.
Elsősorban el kéne engedni a megfelelési kényszert.
Jól tetted!
Engedd el!
Vasárnap van, használd ki a családdal.
Hogyan kezelnél egy olyan barátnőt, aki napi szinten 8x is felhívna? Huszonéves barátság, de pár évre megszakadt pont emiatt. Beszéltem már vele többször, valamennyire visszavett. Napi egyszer, vagy másnap visszahívom, de mikor letesszük a telefont, 5 percen belül eszébe jut valami. Ezt simán 3x-4× is eljátssza.
Dolgozom, kisgyerekem van, tanulok, házat újítunk, marha zavaró, hogy állandóan hívogat. Akkor is, ha felveszem, akkor is, ha nem.
Most letiltottam, de ahelyett, hogy élvezném ezt a pár órát a hétvégéből, miatta rosszul érzem magam.