A szerelem miért fáj? (beszélgetés)

jó kérdés

Mert mulandó.

A szerelem nem fáj. Az egy csodás érzés. Mintha lebegnél, álmodnàl... Föld felett tíz centivel....A hiány viszont annál inkább... vagy ha valamit elrontasz, hibázol. Na akkor jön a bűntudat,vagy a lelkiismeret furdalás. Na az még fáj. Vagy amikor bántod a másikat vagy ő bánt téged. Mert az ego erősebb, mint a szív és a lélek. Mert majd én megmutatom... pedig csak szeretni kellene. .. 🙄

Ha/amikor nem (úgy) viszonozzák...

Nem tudom mi a story,de ha holnap vége lenne a világnak, miként cselekednél?

Gondoltam bejelölöm az fb-n.... De nem tudom jó ötlet e. Lehet arra gondol mi a fenéknek, hiszen akkor lepattintottam aznap végülis. Akarom is, hogy tudja hogy kedvelem attól függetlenül, de nem akarok pofára esni sem úgymond, rosszul kijönni a dologból. Vagy hagyjam a fenébe ezt a dolgot, aztán ha az élet úgy akarja utamba sodorja aztán kiderül azóta mit gondol.. S most tényleg csak barátilag gondolom, bár így ez most biztos hülyén hangzik azok után. Szerinted?

Nem kell elengedned. Próbáld meg megélni!

A bőgés jön rám, mert nem szabadna, nem vagyok egyedülálló és szeretem a férjem, de akarom őt is látni, mélyen a szemébe nézni. Csak nézni és nézni a szemébe. Magammal cseszek ki, de akkor is... Fáj, az egész helyzet fáj. Nem akarok szemét lenni senkivel, de nem értem magamat sem mi lett hirtelen. Elég volt egyszer mélyen a szemébe nézni. Nem tudom kiverni a fejemből. Pláne hogy nem voltam közömbös neki, de hát neki is van kapcsolata. De ahogy kivettem a szavaiból nem igazán érez sok mindent a párja iránt. Viszont azóta sem láttam. Lehet pedig jobb lenne, szembesülnöm a valósággal egy találkozás útján. Lehet leszarna magasról azóta. De nem látom... Kikészít ez az érzés és hogy senkinek sem merem elmondani. Még a családomban sem. Barátnőmben sem bízok annyira, hogy ilyeneket elmondjak neki. Eszem a kefét magamban, nem akarok áruló sem lenni még agyilag sem. :(

Nem a szerelem fáj rosszul lett fogalmazva hanem a másiknak az elvesztésétől való félelem nyilvánul meg

A szerelem sosem fáj.A csalódás fáj.

A szerelem sose fáj. Mindig a hiány fáj.

Akkor viszont nem a szerelem fáj, hanem a halál...

Igen, tud fájni. Én konkrétan már félek tőle, pedig nem lenne rossz... :(

Félek az elmúlástól ezáltal a másik elvesztésétől

Ez nagyon sok mindentől függ. Ok-okozat + elég összetett dolgok szoktak lenni.

Azért, mert hiányzik a másikból, amit én érzek, és ez bizony fáj!

Ebben egyetértek sajnos!

A szerelem nem fáj, a viszonzatlan szerelem annál inkább. :)

Tapasztalatokra lennék kíváncsi ki érezte már azt, amikor szerelmes volt, hogy a szerelem fáj?? Ill miben hogyan nyilvánultak meg azok az érzések?