A párotoknak hogyan és mivel sikerült levenni a lábatokról? (beszélgetés)

Mindig meghallgat,SZeretjük egymást,rengeteget tesz a családjáért,kedves,hűséges,szerény,kiváló ember.

Nagyon-nagyon szeretem,úgy,ahogy van!

Hazajön ő minden hónapban, de sokszor dolgozik hétvégén is. Többen is vannak ott erről a településről, úgyhogy biztos, hogy dolgozik. Csak nem jön minden hétvégén, és sokszor volt, hogy egy hétre jött haza, és visszahívták hamarabb. Amikor a lányunkkal a sebészeten volt, akkor is zaklatta a főnöke, hogy mikor megy már vissza, mert a tegnap is késő lenne, pedig azon a héten elvileg itthon lehetett volna.

éljétek túl humorral. Még ha keserű humor is. Azt szoktam mondani, úgy élünk, mintha elváltunk volna. Havonta jön a láthatásra, ideadja a gyerek és asszonytartást, és mivel nincs itthon, nem veszekedünk. Oké, ez durván hangzik, de a sablonduma nem menő nálam.

Értem. Akkor legalább országon belül van.

De így, hogy lehet, hogy hónapokig nem tud hazamenni?

Uhh, 5 éve? Az nagyon sok. Hol dolgozik a férjed? Ti nem akartok menni a gyerekekkel?

Mi ezt nem tervezzük ebbe a formába hosszútávra.

Ti is ebbe a helyzetbe vagytok? :(

Nálunk ami ebben új, az a távházasság, munka miatt.

Még csak 3 hónapja nincs itthon, de nagyon hiányzik nekünk. Ezt nehezíti még, hogy még nehezebben bírja :(

kitartó volt :)

pedig mondtam neki, hogy keressen olyat inkább, akinek kevesebb baja van :) de ő már csak azért se...

Igen, nagyon szeretjük egymást.

Csak ne lennének anyagi problémák, deviza hitel, munkanélküliség itthon..stb, amik nehezítik az életünket. De ezt is megoldjuk valahogy, hiszen a legfontosabb a család, az egymás iránti tisztelet, őszinte mély szeretet.

szép szavak, látszik hogy szereted a férjedet!

gratula!!!

A hasánál fogva?

Tégy egy próbát! Látatlanban elhiszem!