A "párom" rámozdult a legjobb barátnőmre. Helyesen cselekedtem, ugye? (beszélgetés)

Hát igen, igazatok volt, keresett...Kérdezte, hogy most már soha többé nem láthat? :( Ezt azért irta, mert irtam neki, hogy örülnék, ha nem lenne ott, amikor elcuccolok. Persze mondtam neki, hogy mi értelme lenne, aztán bocsánatot kért, elköszönt. Majd megint irt, hogy annak ellenére, hogy mekkora f**sz volt ő engem akar csakis engem. Erre én leirtam neki egy jó hosszú üzenetet,kifejtve benne, hogy ennek végleg annyi, nem forditható vissza, nagyon kérem, hogy lépjen tovább...el is sirtam magam, mikor ezeket irtam, de igy lesz jó. Nekünk később kellett volna találkoznunk... mint szexuálisan, mint érzelmileg tapasztaltabbak lettünk volna és nem igy alakult volna...talán. Köszönöm mindenkinek...

Bizti fog keresni, de ha jot akarsz magadnak, elkuldod :)

Jogos? Már régen ezt kellett volna tenni. Ez nem kérdés! Felejtsd el és többet ne hagyd, hogy bárki ezt tegye veled.

hidd el, nem piti dolog, hogy a pasid rányomul a barátnődre és fűzi. az ilyennel szóba se állj többet, nemhogy békülgessél

Azért irtam ki, mert már néha úgy éreztem, hogy nincs meg a józan eszem döntést hozni...volt, hogy kiderült a sunyisága, aztán fogtam és eljöttem a cuccaimmal...erre egy két baráttól megkaptam, hogy szerintük túlreagáltam, ők pasi szemmel nem látják olyan nagy bűnnek a dolgot, szerintük hisztizem feleslegesen egy piti dolgon...nyugodjak meg és beszéljük át...

Jól tetted!

Aha!:)

Egyébként igen, megkönnyebbültem :) Rossz az emlékek miatt, meg amiatt, hogy ezt a viselkedést kaptam válaszul arra, hogy én sosem csaltam meg őt, pedig hát egyetemen jópár buliban megfordultam és hát nem volt alkalom, hogy ne környékeztek volna meg a férfiak. Úgy érzem érzelmileg én már a tegnapi nap után el is engedtem őt, elszállt, mint egy lufi. Régebben ha balhé volt mindig vártam, hogy vajon jelentkezik-e vagy hogy küzdjön...most meg nagyon remélem, hogy ezek után nem fog keresni, hányok már a gondolattól is...

Elolvastam a témádat. Jó kérdés...ő is mindig utólag bánkódottt, utólag kérlelt, utólag gondolkodott...nagyon jól eljátszotta, hogy igazán megbánta, hülye volt és szeret engem...túl jól..ezért is esett meg rajta a szivem már többször is..sajnos. Már nem gyengülök el, ha fogcsikorgatva is, de megfogadtam, hogy nekem ebből ennyi elég volt. Fiatal vagyok, állitólag csinos is és nem tartom magam butának sem, csak sajnos ő volt az életemben az első komoly, nagy szerelem és borzasztó nehéz belátni, hogy igy megváltozott az az ember, akivel valaha boldog voltam. De úgy érzem annyi sz**t kaptam január óta, hogy már egy percig sem birnám tovább. A bizalom is ingatag volt a dolgok miatt, sokszor muszáj volt belenéznem a telefonjába, mert sumákolt. Remélem nem fog futni, elég egyértelmű voltam a telefonban.

Nincs vége.Vissza fogja magát sírni.

vááó. újabb sikertörténet:D

Dehogy van jól, kétségek között vergődik.

Így igaz !!!!!!!!!!!!!!

Most komolyan ezért írtál ki fórumot! :O

Kutyából nem lesz szalonna...

Igazad van!Vannak ilyen tipusú pasik,ő is ilyen!Én már az első ilyen alkalom után lepattintottam volna!

a "párod" magatartása kritikán aluli. hátra se nézz!

Ez kérdés?... ha ezt itt feltetted, akkor még nem zártad le.Ne mások véleménye érdekeljen, hanem az, Te mit tudsz tolerálni ebben a kapcsolatban.

Szia! Már ennyit is felesleges volt eltűrnöd, helyesen döntöttél!

Elég hosszú lenne leirnom minden előzményt, de a lényeg az, hogy 7 évig voltunk együtt, tini szerelem volt, de működött. Januárban különváltun az ő akaratából, majd pár napra rá ő lefeküdt a kolléganőjével. Ezután sirva visszakönyörögte magát,nehezen, de bevallotta a dolgokat. A csaj fontos volt neki, még hónapokig irogattak a tudtom nélkül, de végül tiszztáztunk mindent és megszakitották a kapcsolatot, majd megbocsájtottam ezt is. Most meg kiderült újonnan, hogy január óta megkörnyékezi a legjobb barátnőmet, ha bulizunk és ittas folyton mondogatja neki, hogy nagyon bejön neki, legszivesebben rávetné magát...valamint hogy tetszik neki, hogy ő vadóc lány, aki nincs elköteleződve és úgy él, ahogy neki jól esik, flörtölget stb. Nem 1 és nem 2 alkalom volt ilyen, hogy kb. kikezdett vele, legalábbis próbált. Facen is irogatott neki, a barátnőm tegnap mindent kitálalt, megmutatta azokat a félreérthető mondatokat, amiket irt neki. Pl. januárban irt olyat, hogy vágyik rá, de nem csak ennyit érez, hanem már többet is :) Nagyon kiakadtam. A barátnőmre azért haragszom, mert nem mondta el azonnal, akkor megspóroltam volna sok szenvedést és időt. A barátnőm félt elmondani nekem, mert látta, hogy milyen elvakult vagyok, mindig megbocsájtom a szemétségeit és nem akarta, hogy azt higyjem, hogy ő rosszat akar vagy elforduljak tőle. De mondta, hogy az utolsó alkalom (múlt hétvége) nagyon betett már neki is és már nem tudta eltűrni, hogy ismét azt mondogatta neki a "párom", hogy mennyire tetszik neki, illetve hogy velem már nem olyan a szex, mint régen, valami megváltozott. Eközben én tőlük csak pár méterre voltam, éppen buliztunk. A barátnőm tegnap kitálalt mindent és bocsánatot kért, hogy nem merte eddig elmondani. Én nem haragszom rá, sőt, hálás vagyok neki, hogy végre kiderült mindez. Megöleltem és megköszöntem, hogy elmondta, ezután pedig közöltem a drága egyetlenemmel, hogy vége van. Ő persze felhivott, de persze hebegett-habogott, még sirni is elkezdett, meg mondogatta, hogy de ez csak részegen fordult elő, tudja, hogy hülye volt, de ő nagyon szeret és ezt is elmondta a barátnőmnek, csak ő ezt elfelejtette elmondani nekem. Persze nem hatott meg a dolog. Rossz érzés, persze, de annyit csalódtam már benne, hogy ezt már sose tudnám megbocsájtani. Olyan dühös vagyok, hogy ha látnám kapna egy pofont tőlem. Sirni nem tudok, úgy érzem kiölte belőlem a szerelmet is. Neki a dolgok után angyalként kellett volna viselkednie és élni az eséllyel nem pedig a hátam mögött a barátnőmre vágyni. Sajnos sokszor elgyengültem már, nem először fordul elő, hogy sir nekem, de most már nem hagyom magam befolyásolni, de már előre félek, hogy keresni fog... :( Ugye jogos a kapcsolat lezárása?