A lehetetlen nem létezik...

Előzmények

Az emlékek oly mélyről törtek elő, azt hitte már rég elfeledte őket, de nem! A sérelmeket nem lehet csak úgy elfelejteni. Úgy teszünk mintha,

de sosem feledünk.

Amikor megismertem, nős volt és én tudtam, mert mondta valaki. Nem érdekelt, cseppet sem. Egy rossz házasságon túl, nem voltak már elveim. Éltem és vallottam azt: egyszer élünk!

Összegabalyodtunk, 2 évig tartott a kapcsolatunk. Miután tudtam, elválni nem fog miattam, és én nem is kértem volna ilyet tőle, megállapodtunk, ha valamelyikünk véget akar vetni ennek a kapcsolatnak, akkor azt megbeszéljük. Így történt, és engem nagyon megviselt, mert mindezek ellenére szerettem!

De Ő becsapott és elárult!

Szerelmes lett egy 20 éves lányba.

Mindezt persze sírva és bűnbánóan vallotta be, de ez az én bánatomon mit sem enyhített.

Elment.

Utána még párszor felkeresett. Elmondása szerint, nem tudott tőlem oly könnyen elszakadni, mint azt szerette volna. Együtt sírtunk, és én balgán még reménykedtem, hogy visszajön hozzám.

Nem így történt.

Elvált a feleségétől és összeköltözött az új barátnőjével. Utána évekig nem láttam és nem is hallottam róla.

Azt hittem, többet nem is hallok felőle. Más városban éltünk akkor már. Ismerősöktől tudtam meg, hogy feleségül vette a nőt, és van egy kislányuk is. Így kerek a történet: igen, megint nős, egy kislánya is van.

De megint kifelé kacsingat.

Valahol éreztem, hogy most kell hívnom, valahogy tudtam: akkor kell hogy beszéljünk!

Folyt. köv.