A kórházban tartózkodásunk veszélyei!

Elkaphatunk valamilyen kórházi fertőzést, pl.: bakteriális húgyúti fertőzést, tüdőgyulladást, bőrfertőzést vagy valamilyen gyomor-bél rendszeri betegséget.

Még az is megtörténhet, hogy valaki a kórházban belehal az ott tartózkodás alatt elkapott betegségbe. És akkor nem szóltunk még az orvosi műhibákról - a páciensnek a kezelések során véletlenül okozott károsodásokról, valamint a kezelés során esetleges fellépő szövődményekről.

Felmerül a kérdés, hogy vajon mit tehetünk ezek kivédésére.

Betegítő gyógyítás

A kórházi megbetegedések nem új keletűek.

Ha belegondolunk, nem is olyan meglepő, hogy könnyű fertőzést kapni egy beteg emberekkel teli épületben.

A szakértők szerint a kórházban elkapott betegségek egyharmada megelőzhető lenne, ha betartanánk az alapvető rendszabályokat.

A fertőzések terjedése megelőzhető, ha a személyzet minden tagja alaposan kezet mos két beteg ellátása között, még akkor is ha utána gumikesztyűt húz.

Legalább ilyen fontos a megfelelő higiénikus szakember közreműködése a gyógyításban, aki minden területen ellenőrzi a fertőzések elleni védekezést, beleértve az eszközök sterilitását is.

A nem kellően lemosott ágyrácsok és az ágyak alatt megbúvó porcicák is hordozhatnak kórokozókat, ezért fontos a megfelelő takarítás.

Mit tehet a beteg ?

Elsősorban a kórház személyzetének kell megtenni a megfelelő óvintézkedéseket, hogy biztosítsa a fertőzésmentes környezetet a betegek számára.

Azért mi magunk is tehetünk egyet és mást, amikor kórházban vagyunk.

Fokozottan figyeljünk a saját higiénánkra, pl.: sűrűbben mossunk kezet, tartsuk tisztán az evőszközeinket, többször cseréljük kórházi ruházatunkat, stb.

Ha észreveszünk valamilyen hiányosságot, bátran tegyük szóvá.

Arra is figyeljünk, hogy a fertőzésre leginkább hajlamos időszakban védelmet kapjunk.

Kérjünk műtét elött két órával antibiotikumot, hogy a beavatkozás idején érje el hatásának csúcspontját.

Ha a műtétet követő első két napban nem alakult ki fertőzés, kérjük a műtét után adagolt antibiotikum leállítását.

Ha állandó katéterre van szükség, kérdezzük meg az orvost, hogy meddig kell használni, és milyen gyakran kell a csatlakozótartályt kiüríteni.

Ha ez nem történik meg, kérdezzük meg, miért.

Győződjünk meg arról, hogy a katétert kezelő és minden más behatoló jellegű műveletet végző dolgozó friss, steril kesztyűt visel-e.

Végül legyünk jól informáltak.

Ez segít védekezni az egyéb veszélyekkel szemben, pl.: ha véletlenül nem a nekünk szánt gyógyszert, vagy nem a megfelelő adagot kapjuk.

Tudjuk meg, milyen gyógyszereket írt elő az orvos, és hogy mikor kell ezeket bevenni.

Ha akár a gyógyszerekben, akár az adagolásban eltérést tapasztalunk, kérdezzünk rá a nővérnél (vagy egy családtag tegye ezt meg).

A kórházon belül és kivűl is szinte mindenen lehetnek kórokozók, amihez hozzáérünk - még az orvos sztetoszkópján is.

Az orvosoknak rendszeresen fertőtleníteni kell az általuk használt eszközöket.