Zaklatás az autóbuszon (beszélgetés)
Huh, nem kispályás sztori! De jól tetted, mit zaklat...?! Ügyes voltál! A többiek meg balfékek, mint általában... Nem bocik, hanem marhák!!! :)
Szerintem ezekből a sztorikból kicsit bátorságot nyerünk, hogy hasonló esetekben kiálljunk magunkért félelem nélkül... ha már "Lhara" is megcsinálta... :)
No, kedves mindenki itt a topikban!...
A múltkor leírtam egy több, mint 30 éves esetemet a buszon, ha emlékeztek... eddig az volt az utolsó. No, jó, sok évig szinte csak kocsival közlekedtem... de attól még akár törénhetet volna második amennyi aberrált szaladgál szabadlábon.
Hát, nem gondoltam volna, hogy lesz másik esetem.
Egy év óta sűrűen járok túrázni és ehhez ki kell jutnom ugye a városból. Azon a hétvégén meg ráadásul s sokadik faluba négy nehézkes átszállással a barátnőmhöz törekedtem még a túra előtt bemenni akkora pakkal, hogy egy férfinek is elege lett volna tőle. Valahogy úgy alakult, hogy eleve késéssel indultam, de rohanva mindent elértem végül a hátamoon egy jól megpakolt 48 literes hátizsákkal, kezemben meg egy kisebbel... Szóval így kikészülve, de megnyugodva, hogy vége a megpróbáltatásaimnak, rogytam le az utolsó járgány szabad ülésére miután bajosan kihámoztam magam a málhámból. Közben egy férfi odaszólt, hogy van hely mellette is, vagy mi. Én nem igazán tudtam rá figyelni először, de próbáltam udvarisan választ adni, mert olyan benyomást tett a hevenyészett figyelmem mellett, hogy semmiképp sem szerettem volna modortalan lenni. Valami olyat mondtam válaszul, hogy köszönöm, de itt is tökéletes lesz és nem is volt kedvem tovább folytatni, mert ki voltam mint a liba és mert szimpatikusnak tűnt, gondoltam ő is intelligensen fog viselkedni. No, nem így lett. Tovább folytatta a zaklatásig, amire hamarosan már nem válaszoltam semmit, de nem tudtam teljesen kizárni, mert egy hátranéző ülésen ültem nem messze tőle. Egy csomó, főleg női utas döbbent tekintetére lettem figyelmes amikor mégis arra néztem aztán. A pasi egyre bátrabb és otrombább lett. Nem tudtam, de nem is akartam valahogy eldönteni, hogy dilis, v. részeg, annyira fáradt voltam, de csak nem hagyta abba amikor felszólítottam. Kis idő múltán akkora düh ágaskodott fel bennem, hogy felpattantam és a hatalmas táskámat egy szempillantás alatt könnyedén a helyemre lendítettem, aztán egy nagy lépéssel a pasi mellett teremtem és fölé hajolva az arcába hajoltam. Láttam a döbbenetet a szemében. Aztán jó hangosan azt mondtam neki, hogy ezt most és azonnal hagyja abba, mert pofonvágom. Meg azt, hogy volt ma már nélküle is elég bajom. Aztán azonnal visszaültem a helyemre. Csak később vettem észre amikor lehűltem kicsit, hogy döbbent csend lett a buszon. Arra gondoltam, hogy tán még rám neheztelnek akik látták a jelenetet, de szétnéztem és volt akinek szégyent, volt akinek közömbösséget láttam a szemében, de mind rám figyelt egy kis ideig, mint a bocik. A fenébe még én éreztem rosszul magam, mert szembeszálltam a pimaszkodóval és senki nem szólt volna rá a bitangjára se közben, se utána. Tán nem is lett volna értelme. A lényeg, hogy utána kis idő múlva még motyogott valamit magában a pasi és pár megálló után leszállt. Akkor láttam csak milyen csontrészeg (a beszédén nem is látszott igazán)és, hogy mekkora benga állat. No, ha ez nekem támad, lett volna gondom, basszus. Lehet, hogy a helyi utasok ismerték és ezért voltak úgy beijedve, hogy mi lesz most.
Úgyhogy örülök, hogy így megúsztam a dolgot. Nem javaslom senkinek. Szerintem szerencsém volt.
mérhetetlen közöny uralkodik az emberekben. :( általában konfliktuskerülőek, nem szeretik a bonyodalmakat, és ha gyengének érzik a másikkal szemben magukat, akkor nem fognak belekeveredni v segédkezni sajnos.
annyit azért megtehettek vna, h szólnak a sofőrnek, h segítsen, v addig állítsa le a buszt.
Amikor ennek a hsz-ednek az elsőfelét olvastam, pont arra gondoltam, amit le is írtál aztán...
Vigyázni kell evvel! Óvatlanul, kihalt utcán, stb. inkább mentőt kell hívni v. ha akad más ismerős, v. a láthatáron ehgy másik ember, azt kell bevonni míg ki nem derül lehet-e, érdemes-e bármit tenni.
De azért meg kell próbálni segíteni, mert kitudja nem csupán beteg-e.?
Apósom cukorbeteg és volt hogy rosszul lett az utcán, nem segítettek neki, mert részegnek nézték.
Na én eldöntöttem, hogy mindig segítek a bajba kerülteknek. Ezek után megyek haza a munkából és látom, hogy egy középkorú férfi fekszik az úton a bicikli alatt. Odamegyek hozzá és kérdem jól van-e, de rögtön utánam érkezik egy férfi is, aki mondja, hogy majd ő segít, mert ismeri és biztos csak részeg. Erre a koma elkapja a kezem és ordít, hogy tünjön el az ismerős pasi és a fiatalasszony segítsen neki. Nagyon megijedtem, mert akkor már éreztem én is, hogy részeg a koma, de mégis erősebb volt mint én. Szerencsére az ismerőse megszabadított, de most már kétszer is meggondolom, hogy odamenjek-e.
A sofőr elmulasztott közbelépni...
1.felszólítás
2.rendőr-hívás
3.jegyzőkönyv
Csakúgy megsúgom,hogy azért hol a hunyó...túl azon,hogy ittas személy fel sem szállhatna...
Simán be lehet jelenteni az esetet,ugyanis ő felel az utasokért,a buszért,az azon történtekért.Nem a többi utas.Azok legfeljebb szólhatnak neki,ha valami okból nem venné észre...
az a baj, hogy ott már visítani se érdemes...
légyszi, ne szállj be SOHA idegen kocsikba többé... :)