Vonzás hatalma ész nélkül!

A sztori a következő: barátnőm, aki idestova 8 éve él egyesegyedül, és három éve a társasági élete kimerül abban, hogy velem kávézik heti egyszer és a tesója gyerekét pesztrálgatja, közölte, hogy új alapokra helyezi ezt a pasikeresősdit. Hurrá! Nosza! Mesélj.

Hát ő az akármilyen lapban olvasta, hogy semmi mást nem kell tenni, mint erősen gondolni arra a bizonyos hím egyedre és jönni fog! Sőt! Ne is érjük be ennyivel! Ha már rágondolunk, gondoljuk ki azt is, hogy milyen legyen! Külső, belső tulajdonságok, anyagi helyzet stb. Kétkedésemre a válasza annyi volt, hogy ez működik, mert a cikk írója dr. volt.

Ja, csak akkor miért van annyi bunkó pasi? Van, aki olyanra gondol? Alkoholista, játékfüggő, hűtlen, hímsoviniszta férfiakról álmodnak a lányok? Ne már!!!

De nem akartam kedvét szegni, és emiatt biztosítottam a támogatásomról, mondván, hogy az nem lehet baj, ha ő elhiszi, hogy tényleg jön a hercege.

Hiszen, ha csillog a szeme és kiegyensúlyozottá válik, megszabadulván a görcsös keresgélés okozta stressztől, tán kinyílik egy kicsit, és előlépve a magány ködös felhőfátyola mögül észreveszik őt azok a férfiak. Hisz annyi értéke van.

Mondtam is neki rögtön, hogy ünnepeljük meg ezt a pálfordulatot, húzzunk magunkra egy kicsit csinibb gúnyát és menjünk el, csak csajok az éjszakába. Azonnal szerveztem volna a többi csajt is, akikre ilyenkor alapozni lehet.

Az első kifogás az volt, hogy de mi mind párkapcsolatban élünk, és ez neki tök ciki! Jaj, húsom! Neked ez csak jó, mert nem vagyunk riválisok. Sőt! Mindegyikünk úgy van vele, hogy kösz édes, de van már otthon egy ilyen állatkám, nem kell még egy!

Aztán ő csak sorolta véget nem érően! Végül kibökte, hogy ő nem tervez változtatásokat az életében, csak minden este rágondol. Már össze is írta a főbb elvárásait. Na NEEE!!! Ez komoly?

Nem tudtam meggyőzni. Hát mit mondjak? Ha bejön neki, akkor én elkezdek a lottó ötösre gondolni. :) Addig is a szülinapjára vettünk neki a csajokkal egy macskát. Így teljes a dolog!