Volt egy olyan reggeli gondolatom, hogy kitörlök mindent,... (beszélgetés)
Ez a fórum egy anonim vallomáshoz nyílt.
Első blikkre, az alábbiak jutottak eszembe:
" Volt egy olyan reggeli gondolatom, hogy kitörlök mindent, ami alapján felismerhető vagyok.."
- Ne fáradj a "törléssel!" Tudod, nem is az ember számít, a szó pedig pláne nem! Csak a stílus! Hiszen a stílus maga az ember! A stílus pedig nem törölhető!
" Túl nyílt vagyok, aztán ezt sokan kihasználják. Élnek a lehetőséggel, szórakoznak rajtam, azt hiszik, ismernek. De nem. De még itt vagyok. "
- Mindenki annyira nyílt, annyit árul el magáról amennyit akar. (Kivétel a nárcisztikus, az Asperger szindrómás ember.) Néha a kevesebb a több elv alapján azt mondom, hogy mindenkinek tudni kell, hogy hol vannak a határai? Mennyit árul el magáról?! Mit illik megosztani a virtuális világgal?! A legfontosabb, hogy tisztába legyünk azzal, hogy mi tartozik a legbelsőbb miliőnk zárt falai közé. Szerintem.
Az én címszavaim jobbak voltak. :D Ezt csak úgy mellékesen jegyeztem meg. :)
Én azt írom le ami az eszembe jut. Nem szoktam gondolkodni. De lehet kéne. Ámbár mostanában egyre többet törlök. Ami régen nem volt rám jellemző. Leírom, aztán mégse küldöm el. Ez fejlődés, vagy visszafejlődés? :) Vagy fejlövés? :D
A szó maga az ember, itt csak az alapján lehet bárkit is felcímkézni.
Megismerni meg személyesen lehet. A döntés a kezedben van, mit adsz ki magadról, vagy minek próbálod feltüntetni magad.
Az egész élet egy lutri...
ilyen a bizalom is...