Vissza a természetbe (beszélgetés)

Sziasztok, elnézést a késői hozzászólásért, de szüneteltettem ezt a fórumot bizonyos hozzászólók miatt... Belevágok a közepébe: A terv most már kész, az uticél biztos, az anyagi háttér előteremtve, még pár adminisztrációs lépés az útlevél+egyéb iratok miatt és kész vagyok indulni.

Ennél átfogóbbat, a jelenlegi helyzetről nem tudok írni. Ha kíváncsi vagy valamire, szívesen válaszolok, minden kérdésedre. Nekem csak egy kérdésem van: Érdekelne-e, ez a gyönyörű út, Madagascárra, az örök nyár és a csodás környezet világába?

Értelek. De az, hogy valakiben ez megfogalmazódjon, hihetetlen bátorság és érettség szükséges, akármennyi éves is. Én tisztellek ezért az elképzelésedért. Sajnálom hogy mások nem látják azokat az intenzív lelki folyamatokat amelyek az írásaidban tükröződnek.

Az tény, hogy amire vállalkozol ahhoz hatalmas önbizalom és felelősség szükséges.

Ha rám is céloztál az utolsó bekezdésben ,szeretném leszögezni ,hogy nem tartom sem őrültségnek ,sem lehetetlennek ezt a dolgot,én csak magamról írtam a saját kétségeimről.

Engem érdekel ,hogyan gondolod,miért érzed ezt,hogy menned kell ,mit vársz ettől az utazástól...szóval én szeretném ,ha beszélnél róla bővebben.

:))

Magyarországon is megtalálható az az életforma, amit keresel...csak menj el egy jurtában élő családhoz/emberhez és nézz körbe ott. Tudok olyan helyeket és embereket, akik valami nagyon hasonló módon élnek.

Persze ha valami más elől menekülsz, akkor a békét és lelki nyugalmat sem itthon, sem a világ végén nem fogod megtalálni.

Az életkor igenis enged bizonyos mértékig következtetést levonni arról,mekkora élettapasztalattal rendelkezhet az illetö. Az értelmi képességeidre egészen biztos,hogy nem a korodból fogok következtetni.Èn ,mint már írtam is,jártam hasonló cipöben,és tudom,hogy mennyit változott a véleményem.Ez teljesen természetes.Èn kb. 25 év távlatából mondom ezt,de hogy kinek mi a pozitív vagy negatív irány e téren,az személyenként változó.

Az én helyzetemben egészen biztos,hogy jól döntöttem,soha meg sem bántam.Neked pedig kívánom,hogy majd olyan 50 éves fejjel visszaolvashasd a mostani írásaidat!

"A korod CSAK azért érdekelt,mert tudom,hogy az ember véleménye az idö haladtával változik."

Elég egyértelmű, hogy az értelmi képességeimre próbálsz következtetni, azaz számomra, ez egy korosztály szintű idealizálás.

"az ember véleménye az idö haladtával változik."

Jó és rossz irányba is változhat :)

És itt jön a kérdés-->melyik a jó és melyik a rossz irány? :)

Tudsz valami elfogadható magyarázatot adni arra, hogy miért érdekelt a korom, ha eszedben sincs velem jönni? :)

"Nem tudom,mit vársz ettöl a fórumtól,mert aki más véleményen van,az úgyse fog veled menni,és érdemlegesen segíteni sem tud ebben a témában.Na meg te úgyis mindent jobban tudsz."

Hogy miért nyitottam a témát, az elején leírtam. Senki nem kért segítséget, nem tudom hol olvastál ilyet.

Úgyis mindent jobban tudok ugye?

-Kérjek engedélyt vitázni? Pedig az egy igen kiforrott és naponta használt kommunikációs forma.

A továbbiakhoz nincs értelme hozzászólnom, mert olyan részletkérdéseket vet fel, amiről a talányokon kívül, még konkrétan nem volt szó.

Mestere vagy, a szavak kiforgatásának.

Nah most ezzel a hozzászólással szeretném tisztázni, hogy miért nyitottam ezt a témát, mert sokan félreértettek. A célját leírtam, azt nem fogom megint, csak el kell olvasni magát a fórum nyitó hozzászólását, de NEM azért irkálok, hogy olyanok kétségeit oszlassam el, akiknek eszük ágában sincs csatlakozni, vagy ezt az egészet lehetetlennek vélik.

Életcél. Nincs más célom, mint életem végéig boldogan és szabadon élni. Magyarországon nem láttam a jövőmet, így megjártam Hollandiát és Írországot, de valami mindig hiányzott. Még a megfelelő kereset mellett sem volt teljesen kielégítő az életem.

Az a szabadság hiányzott, amit most szándékomban áll elérni. Ilyen döntések nem születnek "csak úgy abszolút spontán".

Jájj,elúszott,most kezdhetem előröl.:((

Na mindegy ,a lényege az volt ,hogy nekem is sokszor járt a fejemben már ez a téma,de mindig megakadtam azon,hogy sajnos városi lány lévén az alapvető tudásom nincs meg ahhoz ,hogy megtehessem(-sük).

Olyan pofonegyszerűnek tűnik ,de ha jobban átgondolod,mi minden kell ahhoz,hogy mindig legyen mit enned,neked meg az állataidnak is,gyertyát önteni ,szappant főzni,mit,mikor kell vetni,aratni,tárolni ,feldolgozni a gabonát ,ismerni az erdő növényeit,a gombákat,az ehető bogyókat..nem is ragozom tovább.

Sajnos a civilizáció átka,hogy lassan nem tudnánk életben maradni nélküle,mert hiányzik hozzá a tudás,ami ehhez szükséges.

:)))

Az első:DD

Szrintem visszatartani nem akar itt senki,skatulyába se tettünk.

Nem tudom,mit vársz ettöl a fórumtól,mert aki más véleményen van,az úgyse fog veled menni,és érdemlegesen segíteni sem tud ebben a témában.Na meg te úgyis mindent jobban tudsz.

"Minél messzebb a civilizációtól" ,de egy oltásért vagy orvosért majd elérhetö közelben kell hogy legyen.A napelemeidet meg zsebben viszed,vagy azért lesz címed is,ahová kiszállíthatják?

Szerintem te magadat zártad egy bizonyos fajta "börtönbe",ami elöl úgyse menekülsz,bárhová mész.

Konkrétumok?

Jelenleg, azon kívül, hogy mindenképp megyek, több konkrétumra nincs szükség, mert azokba feltételezhetően a társam/társaimnak is lesz beleszólásuk.

Férfi, vagy nő?

Ha férfi, a nőt fogod hiányolni, ha nő, akkor meg a férfit.

Kor?

Minek? Min változtatna? A korosztályomra jellemző skatulyába és előítéletek börtönébe szándékszol engem zárni.

Ha fogást keresel rajtam, azt lehet, hogy nem rossz szándékból teszed, de a téma előrehaladását nem segíti és engem sem fogsz meggyőzni arról, hogy maradjak.

Vadászni, halászni, házat építeni? Ezek mind tanulható mesterségek, meg hát nem várnak minket, tehát időnk, mint a tenger.

"Férfi vagy, vagy nő? Hány éves? Hová akarsz menni?"

Férfi. 23. El, a civilizációtól minél messzebb(egyébként az előző hozzászólásomban írtam pár lehetőséget)

Igen, van olyan hely :)

Nem, Magyarországon az éghajlat nem épp alkalmas ilyesmire, inkább egy trópusi területre gondoltam, vagy ahol az évszakok közt telet nem találni, de élhető. Ilyen terület például a golf-áramlat által egész évben melegen tartott karib-tenger és környéke. Vagy a kicsit délebbre húzódó brazília esőerdői, esetleg ausztrália. Számtalan lehetőség :)

Nekem kicsit hiányoznak a konkrétumok.

Férfi vagy, vagy nő? Hány éves? Hová akarsz menni? Tudsz vadászni, halászni, házat építeni, vagy ezt mind akkor szeretnéd megtanulni, ha már ott vagy?

Miért ne rohanhatnék egy civilizált orvoshoz, hogy oltsa be?

Nem az emberektől menekülök, hanem a rendszertől, amiben élnek.

Hol olvastál te az elveimről ezzel kapcsolatban?

Szerencsére erős immunrendszerrel rendelkezem, de milyen naivitás is lenne csak abban bízni. :)

Alap szintű elsősegélycsomagot, antibiotikumot vihetünk magunkkal, vitaminokat is, amíg teljesen beilleszkedünk a környezetbe. A legrosszabbra számítva, azért egy kis pénzügyi vésztartalék ezen is segít, mert ha megfizeted, akárhol ellátnak. Komolyabb betegségekkel számolva, ami ellen van, oltást is eszközölünk természetesen indulás előtt.

"ha már gyerekeid lesznek"

Csak, mert az a társadalmilag elfogadott norma, hogy családot alapítok, gyerekeim lesznek, nem feltétlen követem, de ha mégis, akkor ezzel majd akkor foglalkozom :)

Egyedül?

Az is egy lehetőség és még nincs elvetve.

Te milyen indokokat hoznál fel mellette?

van olyan hely ahol nem kérnek halász vadász engedélyt,csak úgy felállíthatsz napelemeket,sátrazhatsz házat építhetsz annélkül hogy bárki cseszegessen építési engedélyért???

Magyarországon szeretnéd ezt véghez vinni?

Az elgondolás nem rossz de....

Igen,sok mindenre fel lehet készülni az inet segítségével,de nem mindenre.Mit teszel,ha egy komoly betegséggel adódik dolgod?Vagy orvosokat és mütöt is viszel magadra minden eshetöségre?

Magadnak dönthetsz így,vagy úgy.Bátor vagy.De mi a helyzet,ha már gyerekeid leszne?Az ö nevükben is döntesz?Bár ök valószínüleg nem ismernek majd mást.

Èn most is tudok úgy élni,hogy nem foglalkozom azzal,ki mit gondol rólam... :)

Ez tetszik. Nagyon jó dolog! Kívánom, hogy megtaláld hozzá a társat és sikerüljön megvalósítani ezt az életformát. Fél lábbal mi is megléptük már, ez is hihetetlen nagy szabadságot ad. Nem beszélve arról, hogy a visszatérés a természetbe nekünk nem azt jelenti, hogy a civilizációtól, várostól távol lenni, hanem lépésről lépésre közelebb kerülni a természethez, figyelni, látni, érezni és hallgatni. Olyan erők mozognak, hogy ihaj, csak a modern élet elnyomja azokat az érzékszerveinket, amivel észrevennénk.

(és igen, ezekről irok a neten, mert nagyon jól külön tudom választani a kettőt és nem hasból beszélek)