Vallomások

A (rég mással elő, de még) Feleségem szerint értéktelen, haszontalan vagyok, senki sem kíváncsi rám, senkinek sem hiányoznék, ha nem lennék. Kipróbálom.

Tudom, hogy nehéz menet lesz és azt is tudom, hogy neked is nehéz lesz mert ezt a szerelmet senki mástól nem fogod megkapni amit tőlem kaptál. De eltűnök teljesen mindenhonnan még a híremet se fogja hallani senki. Ez egy nagy lelki teher.

A kolléganőmnek egész nap be nem áll a szája, minden hülyeség ami eszébe jut már mondja is, ha rászólok egy darabig hallgat, aztán megint kezdi. Megőrülök tőle annyira fárasztó, legszívesebben pillanatragasztóval betapasztanám!

Szeretném ha tudná a csaj, hogy mikor este melléfekszik az ágyban a pasija rólam álmodozik, és ha nem lennének közös gyerekek már nem vele lenne.

Hiányzol,jó lenne már összebújni.

24 év minden perce hazugság volt. A fájdalom amit a felismerés ad, leírhatatlan :(

Tetszik ha egy nő negyven felett mer gyereket vállalni, és nem kezd el öregasszonyt játszani.

Meg kell találnom a szépséget az életemben. Újra.

Teljesen kiborít, amikor a pénztárnál előttem lévő vásárló nem pakol el, csak nézelődik össze-vissza, az én árumat meg már ráhúzzák az övére! :(

Nem hiszek abban, hogy egy ember megváltozhat. Nagyon sok filmben a feleség mindent megbocsát, ad egy utolsó esélyt és a férfi hálás, nem él vissza vele megváltozik és boldogok. Na ez csak filmben van.

Nagyon izgulok. Ma egy tuti állásra megyek ahol nettó 1400/h a bér, hétvégén pedig nettó 4000/h. Remélem sikerül és engem választanak.

Úgy gondolom nem sírni, ríni kell és panaszkodni, hanem tenni tenni a jobb életért és a boldogságért. Változni és változtatni, hogy minden jobb legyen.

Összetört a szívem és meghalt a lelkem.

Eszemben sincs megkeresztelni a gyereket, ő sem akarja, nem vagyunk hívők.

Utálom a házimunkát nem is csinálom meg ma.

Egyik anyuka folyton banánnal tömi a gyereket vásárlás alatt. Mivel a zöldségrészlegről választja ki neki, szólni fogok a pénztárosnak, hogy mérje le a gyereket és úgy fizettesse ki vele!

Ma egész nap Zoltán Erikára táncolok itthon.

Halálom, mikor más bénasága miatt nem haladok a munkámmal. Totyog jobbra, balra, mire kikerülöm, lemegy a nap. Lelassít, én meg haladnék!

Ideje lenne megkereszteltetni a gyerekeket, de semmi kedvem az ezzel járó szervezéshez és felhajtáshoz.

Undorodom attól, hogy a sógornőm mindenféle indokolatlan élvezkedő hangot ad ki evés közben, "nyami, hmm, finiii" és minden ilyesmi folyamatosan. Egyszer úgyis ráfordítom az asztalt!

Hosszú évekig tökéletes homokóra alkatom volt. Ma már hatalmas léggömb. Homokóraként magányos voltam és megkeseredett. Pont így léggömbként imád a férjem már 5 éve, tenyerén hordoz, pedig ilyen súllyal ez nem egyszerű. Ő délceg és magas.

Nagy, kampós orra van a férjemnek és nekem is hasonló. Ötödik hónapban vagyok, ma viszonylag biztosan megtudom, milyen nemű lesz a babánk. Ha kislány lesz, meg fog szenvedni az életben egy hasonló orral. Ezért nagyon szeretnék kisfiút!

Félek a kapuzárási pániktól, hogy eléri az uram.

Túl sokat fogom a telefont, fáj a szemem és már alig látok.

Félek a viharban. 😪

Jövendőbelim kedvéért felveszem a zsidó vallást. Sosem volt vallásom, megkeresztelve sem vagyok, de neki és a családjának sokat fog jelenteni, ez a lényeg.

Pont ma fáztam meg, mikor holnap megyek állás interjúra. Bezabálok egy csomó gyógyszert, hátha jobban leszek.

28 év után végre sikerült beszerezni az ideális férjet.

Amikor először bemutatkozás volt anyósoméknál, nem tudtam megszólalni, olyan gyönyörű volt. Ezt csak most 20 év után mertem bevallani a családi ebéd közben, mindenki jót nevetett. :) Még most is nagyon szép nő.

Ittam egy sört.