Vallomások

Jó lesz ez... Már vitával kezdtem a mai napot. Nem szeretem amikor hülyének néz valaki... 😠

Egyetlen egy dolgot bántam meg életem folyamán, de azt nagyon. Őt!!!

Rájöttem, hogy minden történés oka én vagyok!

Ráestem a kukoricára, fáj a térdem :cry:

Idén nem nyaralunk. Ami tetszene, olyan drága, hogy annyit nincs szívem adni érte.

Nem hiszek a szerelemben 🙃

Lehet, hogy a Balatonra költözök... De ahhoz mindent fel kell adnom és nehezen változtatok, kicsit félek 😌

Egyest kaptam hittanból.

Nem merek már létrehozni egy fórumot vagy egy vallomást semmilyen kérdésben, témában sem, mert csak a leszólást, és bántó okoskodást kapom rá válaszként.

Nem szeretem a vastag peremű és feketére égett pizzát. Így a pizza széle szemétbe megy, ez még pazarlás is, de azt megenni képtelen vagyok.

Ma egy kellemetlen beszélgetés vár rám 😌

Úgy beszélgettem pár napig egy férfivel hogy nem láttam róla képet. Egyszerűen megfogott az agya. Kinőttem már abból a korból,hogy jó pasi legyen csak. Tegnap láttam róla képet,haát.... veszélyben a szívem!🙄😆

Aljasságnak érzem, hogy megmondtam neki. Így már nem csak az én terhem, és jobb lett volna, ha neki nem kell ezt cipelni.

Kiválóan tudok hallgatni és titkot tartani. Így a férjem SEM tudja, hogy az orvos szerint a mostani nem kiugró, de jelen lévő romlás szinte törvényszerű. Megint el vagyok keseredve.

Szeretem magam és az életet. Tele van váratlan fordulatokkal 🥳 mindkettő 😀

Még mindig nem szeretem a rózsát és a Toffifeet.

Szeretem a makukát.

Majd beszakad a hátam annyit álltam, mentem ma egész nap és megkérdezi, hogy mit csináltam míg ő aludt. Leszedtem-e a szamócát, mert esni fog?

Rettenetesen fárasztó volt egész nap gyereknapozni, a programot végigdolgozni.

Csendben vagyok a kertben, hiszen vasárnap is van és ünnep is. Bezzeg mások: fúrás, fűnyíró. Elítélem őket ezért.

Bosszant, mert olvashatatlan egyesek hozzászólása. Vagy mert úgy ír, ahogyan beszél, tájszólással vagy mert elfelejtette a magyart és itt gyakorol, de semmit nem fejlődik.

Jól sikerült ez az este. Megbeszéltük, hogy jövő szombaton megismételjük. Remélem, nem lesz olyan családi program, ami keresztülhúzza...

Enyém a dalszöveg: "Kemény vagyok. Te ezt mondod és ezt gondolod rólam, s ez így igaz". Pedig nem is szeretem az Eddát.

Sajnos a feleségem viszolyog az orális szextől. Azt mondja, hogy ne hozzam fel a témát neki, de ha nem beszélünk róla, akkor nem is tudom meg az okát soha. Bocsánat a vallomás miatt.

Unatkozom, olyan monoton egyhangú az életem.

Soha többé pletykás falu, jobb nekem a város.

A férjem krokodilos horrort néz. Néha odapillantok vigyorogni.

Nem igazán érdekel a hegymászó. Persze nem kívánom a halálát, de nekem igazából mindegy.

Már nem fekszem le olyan férfiakkal, akiknek kapcsolatra nem kellenék, csak sima ágyasnak! Sokkal többre becsülöm már magamat!

Azt hiszem kötődni kezdtem a zongoratanáromhoz. Nem vagyok szerelmes belé, csak élvezem a társaságát, hogy foglalkozik velem. Ő az egyetlen hím nemű egyed, aki bár szakmailag, de törődik velem.