Top secret (beszélgetés)
ÉN átérzem a fájdalmat és dühöt amit érzel mert nem vagy egyedül!!!30 éves vagyok de a mai napig nem értem és nem tudom megbocsátani és soha nem is fogom anyámnak és a "családom"(?) többi tagjának a viselkedését!A mai napig rányomja a bélyegét minden napomra a borzalmas gyerekkorom ezt hogyan dolgozzam fel?NEM LEHET!!!
TE TÖBB VAGY NÁLUK ÉS ÉN IS!!!
MERT EMBERBŐL VAGY!
SZARD LE ŐKET,ÉN EZT TESZEM .SAJNOS ERRE NINCS GYÓGYSZER LEGALÁBBIS AZ ÉN ESETEMBEN:(
üdv Fruzsi
Sajnálom, hogy ez történik veled.
Én a felét se viseltem volna el, már rég megszakítottam volna velük a kapcsolatot.
Tedd te is ezt, hogy boldog lehess végre!
Szia !
Nagyon nem irígyellek.....
Én a helyedben jó darabig nem keresném a társaságukat.
Képzeld el, hogy úgy nősz fel, hogy sose vagy elég szép, elég jó, elég ügyes, okos, erős, rátermett a szüleid szemében! Bezzeg a tesód! Képzeld el, hogy rettegsz, ha becsúszik egy hármas, míg a tesódnál nem bánják!
Képzeld el, hogy ez az egész életedre rányomja a bélyeget, hogy te nem vagy elég semmihez sem! állandóan csak arra gondolsz, hogy semmi nem jó, amit csinálsz! Hiszen csak egy nyűves gimis bizonyítvánnyal indítasz, míg a tesód leteszi a technikusit is! Aztán hiába örülnél a büfé szakos államvizsgádnak, mindenkitől azt hallod, az semmit nem ér, bezzeg a Miskolci Egyetem! Képzeld el, amikor azt mondja anyukád, hogy alig várja hogy a tesódtól szülessen egy szőke kék szemű unokája, mert biztos olyan szép lesz, mint ő! Képzeld el, mit éreznél, amikor a gyönyörű szőke hajú, de basszus barna szemű gyerekeid betegen mennek oviba/suliba /napközibe, mert nincs aki vigyázzon rájuk. Képzeld el, hogy mesélsz valamit a családodnak és félbeszakítanak, nem figyelnek, elkezdenek másról beszélni! akkor is ha a gyerekedről beszélsz, de ha ők mondanak valamit akkor stíröld a képüket, nehogy azt képzeljék, hogy nem rájuk figyelsz!
Képzeld el, hogy a tesódat besegítették egy viszonylag jó helyre dolgozni, és onnan a saját tudását latba véve feljebb jutott! Eközben te egy évig nyaltál egy minimálbéres állásért, ami boldoggá tett, hiszen azt csináltad a nettó 60-ért, amit szeretsz! Aztán a munkádnak köszönhetően előléptettek, nettó 5 ezerrel megemelték a béredet de nem látod, hogy veled örülnének! Bezzeg a tesód sikerét az egész család zengi.
Képzeld el, hogy ma mindenki azt hitte, hogy a két gyereked (tudod, a 3 és fél és a 7 éves) egyedül van otthon betegen! Közben elvitted őket napközibe, mert neked dolgozni kell, és szüleidnek a tesódéra kell vigyázni, hiszen az anyukájának dolga van. A tesód gyerekét lehetett vinni ügyintézni a szüleidnek, de a tieidet nem! haza hívod a férjedet, hogy vigyétek orvoshoz a gyerekeket, erre te vagy a szar, mert te "tele vagy pénzzel, hogy furikázz"! Képzeld el, hogy apukád megrögzötten gyűlöli a munkatársaidat és a főnöködet és hangot is ad neki (nem csendben), hátha hallja a szomszéd is! És szerinte a te munkád semmit se ér, mert nem termelő munkát végzel = nem kapálsz és nem gyártasz és te az adófizető állampolgárok után élsz!
Képzeld el, hogy se anyukád, se senki nem áll ki melletted! SOHA! Mert te csak egy hisztis pxxxa vagy, aki mindent felnagyít. És képzeld el, hogy egy este először készítesz kínait és viszel anyukádnak, de apukád beléd köt meg a főnöködbe megint és nem szólsz neki, a tesód se, anyukád se. Te csak fuldokolsz! Szólsz a gyerekeidnek, hogy öltözzenek, indultok! Erre a kislányod elkezd cirkuszolni, hogy ő ott alszik. Nincs ott a gyógyszere és egyébként se akarod, hogy ott aludjon, túl sok már a felgyülemlett genny benned, de hallgatsz, mert úgyse állna ki melletted senki. Szólsz a fiadnak, hogy jöjjön, ő jön is veled! Beültök az autóba, anyukád még szól, hogy most mit cirkuszolsz, hiszen azért jöttek a gyerekek, mert itt akarnak aludni! Erre te kifakadsz és kiszállítod a fiadat a kocsiból, és elmész! Kocsikázol két kört, hazamész a párodért és mentek a gyerekeknek gyógyszert vinni, de akkorra ők haza akarnak jönni! Senki nem áll veled szóba, de látod, anyukád fuldoklik. Kiszállsz a kocsiból és rád zúdítja, hogy miért gondolod, hogy csak te vagy eltaposva!
Nem mondja, de szinte süt téged, hogy mi a te problémád az övéhez képest, és amúgy sincs igazad! És akkor szólnál, de képzeld el, hogy anyukád ma este azt mondja neked, hogy szállj be a kocsiba és menj el!!!!
Te annyit szólsz vissza neki, hogy te most elzavartál engem! Erre ő: nem! Te beülsz a kocsiba! És most, mikor ezt írod, akkor sírsz!
Képzeld el, hogy te csak egy hisztis picsa vagy! Hogy szarba nem néznek! Hogy nem hallgatnak végig! Hogy akkor vagy jó, ha valamit el kell intézni, meg kell fogalmazni, valaki szülinapjára tortát kell sütni.
És végül? Végül elhiszed, hogy igazuk van! Hogy tényleg te nagyítod fel a dolgokat, hogy a te gondod tényleg nem jelentős. És bocsánatot kérsz! Mert berögzült! és ez a rend!
nem kérem, hogy megértsetek, csak jó volt elmondani, mert nem szakítottak félbe! Igazából ezt senki nem érzi, csak én, és nem bírom már....