Ti hogyan mutatjátok ki a mindennapokban, egy tartós kapcsolatban, házasságban a párotok iránti szeretet? (beszélgetés)
Ha éppen "felé járok" hozzáérek, megölelem, megpuszilom, simogatom vagy enyhén megharapom itt-ott.
Ő heti rendszerességgel levadássza a közeli nasi boltot, azzal a szöveggel hogy a kis csokit, gumicukrot, hasonló rágcsát nekem cígelte haza; természetesen én hagyom hogy először ő kóstolja meg a zsákmányt -mivel én annyira nem vagyok édesszájú- úgyis mondhatnánk magát lepi meg. :) Ja és gyakran elhangzik köztünk a "szeretlek te idióta"; ami egészen addig nem volt gond amíg a kiskorú nem így búcsúzott el az apjától a bölcsiben... ;)
Sziasztok!
Mi 10 éve vagyunk együtt, s őt neki mindig is a hátmasszírozással lehet elvarázsolni! Olyankor mindig megnyugszik, látom, hogy elszáll belőle a napi stressz.
:DD szia, akkor gond egy szálse, mert ha szereti és igényli, no meg viszonozza, amit nem lehet egyből megtanulni, csak lassanként, apránként, akkor a Ti házasságotok is hasonló lesz a szüleidhez.
Egy biztos, mindig vannak surlódások, ez nem jelenti azt, hogy már nincs szerelem, ez velejár az élettel, csak arra figyelj, ha az egyikőtök ideges, a másik ne nyomja tele a saját gondjával.
Ki kell várni, míg eljön az ideje, hogy az éppen aktuális problémát megbeszéljétek.
Minden kivárás kérdése.
szia Katinkaboszi!
az én szüleim is nagyon szépen élnek együtt, figyelmesek egymással, vannak közös programjaik.
sajnos férjem nem ezt látta otthon, a törődést, gondoskodást ő is igényli, és a maga módján viszonozza is.
Olvastalak Benneteket és a Te hozzászólásodat is.
33 éves házasok vagyunk, gyerekkel, de a mai napig ilyenek vagyunk, főleg mert én mindig is ilyen voltam, kicsit ölelős, kicsit puszis, kicsit simogatós és mindig szerettem kedveskedni bármivel, étel, ital, csoki, stb.
Ez a mai napig ilyen maradt, mert én és a férjem így szeretjük, mert Ő meg főleg szerette az első perctől.
A gyerekem is ezt szokta meg, sőt a családban lévő fiúgyerek is, ha megpuszilom a nagy 192 cm huszonéves keresztfiamat és megölelem, mindig mosolyog, sosem tol el magától.
Szóval minden szokás kérdése.
Azért hogy megnyugodj, anyukámék 59 éves házasok, mai napig is ilyenek :)))
Sziasztok! Mi csaknem öt éve vagyunk együtt. A kapcsolatunk elején rengeteget sms-eztünk. És még ma is küldünk egymásnak, csak úgy :) Vagy egy-egy e-meilt, egy szép zenét, videót...
Éreztetem vele, hogy szeretem, hogy ugyanolyan fontos nekem, mint kezdetben. És én is kapok ilyen jelzéseket.
Ezek a mindennapi apróságok, aztán persze vannak a különlegesek, eseményhez kapcsolódó meglepik.
Hali, én folyamatosan odafigyelek rá. Apró kedvességek, kis puszi, simogatás, ölelés. És ez viszont is igaz. Persze azért mellette mindketten teszük a dolgunkat. Van, hogy én tanulok, Ő odajön, és megsimogatja a buksim.Gyakran veszek Neki kis csokit, annak mindig örül. Olyan is előfordul, hogy e-mailt írunk egymásnak, az aznapi "élményeinkről".
Persze azért sütni-főzni is szoktam néha, de úgy gondolom, alapvetően nem kellennek nagy dolgok, mert az apró dolgok nálunk jobban kifejezik azt, hogy boldogok vagyunk együtt. Sajnos nem volt mindig ilyen párkapcsolatom, első partnerem egyszerűen nem igényelte ezeket. Nekem viszont szükségem van rá, jobb is, hogy szétmentünk.
Szia!
Én becsalom a hálószobába, és megmasszírozom a hátát vagy a talpát. Aztán cserélünk :)
Közben pedig jókat lehet beszélgetni :)
sziasztok
öt éve ismerem férjemet, három éve vagyunk házasok, van egy kislányunk.
szeretnék tőletek ötleteket kapni, ki mivel jár a kedvében a párjának, hogy figyel oda a másikra a "szürke" hétköznapok alatt?
ami az én kapcsolatomból az utóbb időszakból fel tudok hozni, hogy megcsináltam férjem adóbevallását (utálja a hivatalos dolgokat...), megszerveztem egy hosszú hétvégét (szervezkedni se szeret), és tegnap rántott húst csináltam neki, pedig nem szeretek panírozni, olajban sütni:-)