Ti hogyan élnétek át azt, hogy a párotok találkozgat a volt párjaival? (beszélgetés)

Elég sok oldalról megközelítették már itt ezt a témát.

Nekem volt olyan, hogy úgy éreztem, nem bírom, ha nem lehetek legalább baráti viszonyban az exemmel. Nyilván ez azt jelentette, hogy képtelen voltam elfelejteni. Egyszerűen vágytam a társaságára, még ha nem is lehettünk úgy együtt... de aztán rájöttem, hogy ez nem működne, mert csak szenvednék. Ezért megembereltem magam, nem kerestem többé.

Fordítva nagyon rosszul esne nekem, ha a párom az exével találkozgatna, mert tudom, hogy még ha ő velem is van, valamelyikőjükben biztosan megmozdulna valami, nem barátkozhat úgy két ember, akik évekig együtt voltak, hogy a régi érzések ne törnének néha felszínre.

Ez volt házasoknál, akiket esetleg egy gyerek is összeköt, megint másként működik.

Ja, ugyanaz pepitában, mint a másik.

Szerintem ugyanaz van a háttérben, mint a házasság tagadásában. Valahol az emberek nem mernek elköteleződni, mert félnek, hogy elzárják az utat egy esetleges változtatás elől, meg igazából nem erőletetik meg magukat a másikért, csak jó, amíg jó. Így megvan az, hogy egy kicsit még vissza is nézek, van is valami, és ki tudja, már talán előre is, egy új felé. Így elvileg sohase érhet nagy csalódás...

(Csak ez nekem olyan se örömem, se bánatom élet, nekem nem kéne, de hát nem vagyunk egyformák.)

*Ha közös gyerek miatt kell találkozniuk, az más eset.)

Na ugye:)

Nagyon furcsa az, ha valaki, akinek párja van, az exeivel találkozik. Én biztos nem tűrném és nem tenném, hisz olyan kevés időnk van egymásra, és ami van azt inkább a párommal töltöm!

(Ha közös gyerek miatt kell találkozniuk, az más eset.)

Ha tudsz róla,hogy szoktak találkozni akkor szerintem nem olyan nagy baj,de nem szabadna túlzásba vinnie.

Az én exem mindennek elhordta az exét,szidta előttem állandóan,később derült ki,hogy tartotta vele a kapcsolatot a hátam mögött.

Te ennyivel azért jobb helyzetben vagy,mert tudsz róla!

jó kis keresztkérdések ezek..... xD

de mit találkozik a volt exével?

Te most magadról beszélsz, gondolom, mert ki más nevében beszélhetnél.

Én nem a múlt megtagadásáról beszélek, met az bizony megtörtént, szép volt jó volt, de valami miatt elég lett, ugyebár ...

Én a jelenről beszélek, hogy abban mi helye lenne annak, akivel már csak múltam van.

Szerinted.

Nem vagyunk egyformák.