Tényleg rossz anya vagyok? (beszélgetés)

Ez önmagában igaz.

Meg lehet tenni. Bár nálam még a szakhelyen is legyintettek két évesen, mivel egyéb tünet nem volt.. De persze, egy kört lehet menni.

Viszont itt sokkal inkább azt látom bajnak, hogy nincs apa. Vagy a vele való viszony nem normális. Nem a szülők vitája miatt, vagy nem csak azért, hanem mert a nevelésben bizony kell apa is. De nagyon. Hogy néha ő is bénázzon a fürdetésnél, néha ő tegye oda a vacsit.

Nálunk is akkor durvul be minden, amikor apa külföldön van, vagy nagy leadás előtt van, és nem jön haza éjszaka. Bár egyébként is 8-9-kor jár haza, és nincs itt hétvégén, csak 1-2 órát, de lagalább akkor próbál résztvenni, beszélgetni velük. Ha még az sincs, akkor látszik nagyon még annak a kicsinek is a hiánya. Nálunk 4 gyerek van, érdekes a négy korosztály reagcióját megfigyelni, ami nagyon eltérő. De mindegyikben egységes az apa hiánya. Ezt a 4 éves úgy fejezi ki, hogy én meg fogom apát ölni. Mert haragszom rá. Mert nincs itt, és én szeretem...

Nagy lájk.

Egy egész nap gyereket nevelő anyának a létező legfontosabb dolog a magára fordítható idő,amiből újra tud építkezni.

Képzeld, az enyémre is ezt mondták sokáig.

Aztán ma meg a nagyothalló oviba jár beszédfogyatékosként, mert ő tényleg képtelen volt beszélni...

Nem minden arany ami jános azért..

Én is ugyanígy vagyok.

A magadra fordított idő hiányzik.

Menjen a gyerek bölcsibe, csaná-ba, legalább 3 napot a héten, de az 5 naptól se lenne semmi baja. Neki is jobb lesz, kellenek neki a nem a szülő által felállított, kicsit szigorúbb szabályok, a napirend.

Te meg menjél tornázni, dolgozni pár órában, jótékonykodni, vagy plázázni, tök mindegy, csak épülj vele valahogy, nyerd vissza önmagad.. Ha dolgoznál egy kicsit, jobban helyreállna az arány a családban, még akkor is, ha sokkal kevesebbet keresnél. De azt nem mondhatnák, hogy nem dolgozol. Ha meg egyszer mégis saját magadnak kell megállnod a lábadon, akkor meg nem a nulláról kell kezdened.

A párod meg akkor ugasson, ha csinálta már ezt ugyanúgy, ugyanannyi ideig...

Nem, nem normális, amit mi csinálunk, hogy az "én keresem a pénzt" jelszó miatt viszont minden más humán-családi probléma kizárólagosan a mienk. Nem, ez akkor sem megy, ha tényleg apuka keresi a pénzt, mert a lelki családi gyermeknevelési problémákhoz akkor is minimum két ember kell, ha apuka maga Rotschild báró. Minimum kettő, de nagyon nem árt, ha félig normális nagyszülők is vannak.

A jobb jövedelemből tessék költeni segítségre, ovira, bébiszitterre..

A gyerek meg ilyen korban akkor egészséges, ha hisztis. Csak neked kell észen lenni, és ezt a jó irányban forgatni, nem engedni áthágni a határokat, csak akkor kapja meg a valamit, ha ő is ténylegesen teljesített... Ez nagyon fontos.

Dehogy vagy rossz anya!

Elfáradtál, talán másra is vágysz, mint hogy mindennap mindenkit kiszolgálj.Ez nem bűn, nem rosszanyaság, csak természetes emberi igény. Beszélgess barátnőkkel, ha van rá lehetőség. Írja nekem privit!

A peldadbol is kiderul hogy egy anya rajon a turpissagra. Az enyem koran kezdett el kommunikalni de sokaig volt abban a korszakban hogy senki nem ertette amit mond csak en (se mindig). Ez frusztralo a gyerekeknek.

Szerencsere mostanara ezt kinotte. :-)

Válaszolva, nem, nem vagy rossz anya, csak meg kell még tanulni kezelni az egyes helyzeteket. Az például nem vezet jóra, ha hisztinél beteszed a kiságyba, mert úgy érzi a fiad, hogy egyedül, magára hagytad. Számára ez büntetés.

Szerencsére a fiam ritkán hisztizik, amikor előfordult, akkor megvártam, míg megnyugszik. Ezt mondtam is neki (megvárom míg megnyugszol, utána megbeszéljük). Kellett nekem is önkontroll, hogy nyugodtan tudjam mondani, de hatott. Ő most két és fél éves, igaz, beszél régóta, egyre hosszabb mondatokat.

"Fejemhez vágta a bevásárló központ parkolójában hogy nem tudok gyereket nevelni :-(((((("

Persze, egyedül nehéz is.

Párod egyáltalán nem figyel rád, ez még egy teher a többi mellé. Sok férfi a munkájával takarózik, hogy ő mennyit dolgozik és te "csak" otthon vagy. Az idegi fáradtságot nehezebb kipihenni, mint a testi fáradtságot. Vegyen ki egy nap szabadságot, legyen a gyerekkel, utána beszéljétek meg, milyen volt a napja. :))

Egy vicc jut erről eszembe:

A férj hazaér a munkából és a három gyermekét pizsamában találja a kertben,

a sárban hemperegve játszanak, körülöttük üres kekszes dobozok, chipszes

zacsik, üdítős dobozok mindenhol szanaszét.

A feleség autójának az ajtaja tárva nyitva, csakúgy mint a kert bejárata, a

kutyának nyoma sincs.

Amikor belép a házba még nagyobb rendetlenség fogadja. Egy csillár

leszakadva törötten hever a földön, a szőnyeg a falhoz gyűrve. A nappaliban

a tv teljes hangerővel üvölt és mindenhol szanaszéjjel ruhadarabok és

játékok hevernek. A konyhában a mosogató dugig edényekkel, az asztalon és a

tűzhelyen ételmaradékok, a hűtő ajtaja tárva nyitva, a kutyakaja

szétszórva a földön, egy törött

pohár az asztal alatt, kis kupac homok az ajtó mögött... Egyből rohan fel a

lépcsőn (átgázolva a további játékokon,ruhadarabokon és egyéb akadályokon)

aggódva keresi a feleségét, attól tartva, hogy valami baja esett.

A hálószoba felé vezető úton észreveszi, hogy a

fürdőszoba ajtaja alatt ömlik ki a víz a folyósóra, bent csuromvíz minden,

a

WC papír legöngyölítve, borotvahab és fogkrém a tükörre kenve...

Most már rohan a hálószobába felkészülve a legrosszabbra.

És a feleségét ott találja az ágyban...édesen összekucorodva, egy könyvvel

a

kezében, aki észrevéve, hogy megjött, felnéz és mosolyogva megkérdi tőle

- Szia drágám, hogy telt a napod?

A férj dühösen nézi

- De mi a fene történt ma itt?

A feleség ártatlanul

- Tudod mindennap, amikor hazajössz a munkából, meg szoktad kérdezni hogy

mi a f..szt csinálok egész nap?

Férj még dühösebben

- Persze,... ÉS!

Ekkor a feleség édesen rámosolyog

- HÁT MA NEM CSINÁLTAM SEMMIT!!!!

Miért cseszte volna el?

Milyen visszafordíthatatlan dolgok történtek?

Nalunk sok-sok szeretet, odafigyeles, rutin segitett. De ha faradt vagy hianyzik neki az apja akkor kibirhatatlanna valtozik. Mult heten nem tudtam reggel feloltoztetni, mert ellenallt, en meg kiabaltam mar vele mert mar kesesben voltam egyebkent is, mareszt meg kiborit hogy oltozni nem akar, de ha megfogom a karjat vagy a labat hogy en probaljam akkor rogton sir hogy anya faj. Pedig tudom hogy nem fogtam meg erosen. De a 18 kilojat eleg nehez emelgetni hogyha elhagyja magat.

Aztan aznap este osszebujtunk, egyutt olvastunk az apjaval este es masnap reggel oltozott mint egy kistunder. Tudom neha nehez, mert elvesziti az ember a turelmet de kedvesseggel tobbre mesz. Egyebkent tuti az is frusztralo lehet hogy meg nem beszel a tied. Azert megerteti magat ha szeretne valamit? Mert ilyenkor fordul elo hogy szeretne valamit es nem tudja kifejezni magat es ettol frtusztralt.

Hú, szegénykém, 3 dolog jutott eszembe az írásodról, nagyon drukkolok, hogy sikerüljön megoldani, tök normális vagy és normális ami veled történik de jól érzed, hogy eljött az idő, hogy tegyél/tegyetek ellene:

Először is, a gyerek már abban a korban van, hogy igényli más gyerekek társaságát, nemcsak felnőttekét, szóval nemcsak neked kellene kipihenned őt, hanem neki is kipihenni téged (de nem azért, mert rossz anya vagy, hanem mert ez a 24 órázás 2 éves gyerekkel egyszerűen sokk). Keress egy olyan bölcsit, ahol alkalmanként is ott hagyhatod, játszóház félét, stb és vidd el, hagyd ott egy-egy órára. A bébiszitter egy félmegoldás, mert az is felnőtt, nem oldja meg a gyerek baját, de mivel nincs se nagyi, se senki, neked muszáj egy kicsit távol lenni tőle, dolgodra menni. Egyik gyerekemmel sem voltam ilyen nagyon sokat együtt, mindig időnként "leadtam" a nagyinál, hadd unokázzon én meg mentem a dolgomra. Heti 1x ott alvás és mikor kisebbek voltak, heti 2x uzsonnázni a nagyinál. Ez mindenkinek jó!:)

Másik: a férjed cseszegető megjegyzéseinek egyszerűen nincs helye, mert minden gyerek hisztis valamennyire, nem a te nevelési hibád, hogy hisztizik a gyerek és minden gyereknél más működik, ehhez idő kell, hogy megtaláld. Nagyon rossz dolog a gyerek előtt szidni a másik szülőt, ezért is kell abbahagynia, mert amit a gyerek lát aputól, úgy fog beszélni ő is anyuval, szóval állítsa le magát, pont.

Mivel sokat van távol, nem kell minden alkalommal megmondanod, hogy hova vitted a gyereket, csak említheted, hogy találtál egy játszóházat, stb.

A hisztik levezetésére még nagyon sok dolgot lehetne mondani, mert minden gyerek másra reagál jól, még tesók között is különbözik. Az első nekem soha nem vágta magát földhöz, és nála a közöny vált be és a cumi. A második az toporzékolt, földhöz vágta magát, na, neki egyszer én is földhöz vágtam magam és sikítoztam, ez nagy röhögésbe torkollott:D de többet nem csinálta, mert észrevette, hogy milyen hülyén néz ki anya is...és őt a mai napig a hisztinél (már ritka) elküldöm büntibe és ez működik, mert tényleg megnyugszik.

A legkisebbnél pedig bevált a simogatás és a vízivás. A közöny nála nem, mert még inkább begurul. Ölbeveszem, simogatom a hátát, és mondom neki, hogy béke, béke (ezt ő találta ki, ő is mondja), és kicsit szopja az ujját majd vizet iszunk. Ez a vízivás is nem tudom, honnan jött és miért tetszik neki, de abbahagyja nagyon gyorsan. Talán ő azért hisztizik kevésbé mert már van 2 tesója, abba nőtt bele, hogy nem ő a központ, meg sokat játszik velük és ott már kiveszekszik magukat, így velem normálisabb. A tiednek meg te vagy az egyetlen pont, akivel viszonyíthat, ezért neked csinálja a műsort.

Hat nagyon sajnálom. En ismerek olyat akinek hasonló a ferje es sajnos o sem talalt ra megoldast. En valószínűleg kidobnam azt a pasit aki rendszeresen ezt vagja a fejemhez, de ez csak en vagyok. En agresszív mostohaapa mellett nottem fel, úgyhogy nem turom a veszekedest vagy bantast. Az azert nem megoldas hogy sosem latod a ferjed es csak futtaban beszeltek...

a gyerek azért rosszalkodik mikor veled van mert erzi a feltetlen szereteted es tudja hogy barmit megcsinal akkor is szeretni fogod. Nálunk is ugy van hogy az apjaval tunder kislany, elmentek multkor orvoshoz, röntgenre, meg se mukkant. Velem bezzeg leorditana az orvosok fejet.

Koszonom hogy megertesz, jol esik. Azt észrevették hogy amikor itthon van apa es mondjuk csak annyi hogy az szaladnak a szomszédba es viszi a gyereket akkor nem hisztizik utánam csendes nyugodt gyerek, de amint meglát el kezd hisztizni hogy hozzam akar jönni.

Ez miert van??? V

Nekunk a 2-tol 3 eves kor nagyon nehez volt. Mostanra kezdett alabhagyni a dolog. Ha vannak rossz napjai az abbol adodik hogy hiányzik neki az apja. Az en ferjem dolgozik aztan iskolaba megy,igy van csütörtökön latjak egymas eloszor. Ilyenkor mar erzem hogy kezd kiborulni a gyerek, mindenen sir, követelozik, nem fogad szot stb. Aztan ahogy egyutt tolt egy estet az apjaval teljesen megvaltozik a viselkedése. Ujra kedves, mosolygos kislannya valtozik.

En total megertem az erzeseid es a helyedben megprobalnek nagyon hamar megoldast keresni mert erre igy ramegy a kapcsolatotok is. Mi lenne ha megprobalnal visszamenni dolgozni legalabb fel munkaidoben? Akkor legalabb lenne indokod ugymond hogy picit a gyerek nelkul legyel.

A ferjed is kimerult lehet, szerintem a ferfiak egyebkent is hajlamosak neha olyat mondani amit megbannak kesobb. Beszelgessetek el errol es mondd el neki hogy ez neked mennyire fajt. Azon ne aggódj hogy igaza van. Egyebkent kivancsi lennek honnan ered ez a viselkedese. Az apja is ilyen volt szerinted amikor meg dolgozott?

írasd bölcsibe, vagy ha jó anyagi helyzetben vagytok hetente pár órára hívjál bébiszittert. azért ennyire ne legyél már tök, nem a férjedtől kéne várni a megoldást, biztos ő is fáradt és ingerült, nem jó arra hazamenni, hogy az asszony meg a gyerek is ordít :)

egy kis talpraesettséggel, szervezéssel meg tudod oldani, akkor a kettőtök viszonya is jobb lehet