Távkapcsolat, se veled-se nélküled, szünet/szakítás! Vélemények? (beszélgetős fórum)
Nem akartam eloszor ide irni, en is eltem tavkapcsolatban evekig, bar nem ilyen jelleguben, viszont ez a hozzaszolas fogalmazodott bennem vegig:
>>de Luca<<
"Több ízben beszélgettem erről férfiakkal. Kivétel nélkül mindegyik azt a nem túl kifinomult választ adta - és most elnézést a fogalmazásért, de nem az én szavaim: "amíg egy nő dugható, addig dugni kell". "
szoval roviden, tomoren, a pasidnak Katus, ha tetszik, ha nem masra nem kellesz (bocs a nyerssegert, de ez a kemeny igazsag), ezen nincs mit beszelni.
ha vele vagy, eppen csak rad nincs ideje, de gondolom azert, amikor neki "szuksege" keletkezik, akkor legyel keznel...
Na hat en fixen megmondanam neki, hogy massal apukam... vagy ja, elmennek hozza, de vinnek egy gumibabat, es otthagynam neki, vagy valami ilyesmi. Kar ra pazarolnod az idod.
Én meg távkapcsolatban élem a házasságom,és előtte is így voltunk!! Azaz 13-éve vagyunk így! És működik! :) Csak kellő bizalom és szeretet kell hozzá! Meg némi tolerancia!! :)
Sztem igazából minden szakítás nehéz, de egy távkapcsolatban az a jó, hogy csak 1-2 hét múlva kezdesz azon töprengeni, hogy JÉÉÉÉÉÉÉ most éppen együtlennénk :D:D:D:D Nem túl nagy a változás a hétköznapokhoz képest.
Nekem is volt távkapcsolatom, 2 évig húztuk úgy, hogy csak két hetente láttuk egymást 7végére, én dolgoztam és tanultam 1szerre ő kb semmit nem csinált, én utazgattam folyton hozzá, ma már tudom, hogy én voltam a "házhozszállított pizza", kénmyelmes és gyors megoldás a vacsorákra. Nem volt kifejezetten rossz a kapcsolatunk csak 2 év alatt az ember belefárad a tanulás-munka-utazás háromszögbe, ugyh vége lett és nem bánom, azt hiszem jobban nem dönthettem volna, főként, hogy ő se mondta 1 szóval se, hogy folytassuk és ne legyen vége.
Ez a baj!!
Én már leírtam máskor is hogy nem szabad annyira szeretni!
Vagy ha igen ne mutasd!
Most miről is beszélünk?
Ha elvan nélküled,hát legyen!
"Lehet".... Készenlétben tart.Ha kellesz,megy,ha nem,a te hétvégédet már elcseszte :(((
Ne hagyd magad!Mond meg neki,hogy ha jön,akkor konkrét válasszal jöjjön,vagy hagyjon egy életre békén.
Csapj egy görbe hétvégét a barátaiddal, de adj bele apait-anyait! :-)
Még itt van az is, ami ezt bizonyítja, amit Luca írt:
megbeszéltük h szünet, erre hétfő reggel mondta, hogy azért hétvégére ne csináljak programot, mert lehet eljön....
Több ízben beszélgettem erről férfiakkal. Kivétel nélkül mindegyik azt a nem túl kifinomult választ adta - és most elnézést a fogalmazásért, de nem az én szavaim: "amíg egy nő dugható, addig dugni kell".
De miért van az, hogy én akartam szakítani, nem engedte... mert hogy csak szünet legyen. Hétfőn este írta, hogy hiányzom neki... De dönteni mégse tud?
Sajnos itt sztem teljesen egyértelmű a szitu! A fiú kimondta a nem-et,még ha be is csomagolta.... ("nem tudom")
Igen, ez így igaz sajnos. Ők hajlamosak sumákolni, ígérgetni. A nők meg reménykedni. Amúgy a "nem tudom" meg a "talán" azok a szavak, amikkel ki tudnak kergetni a világból! Ezek nem válaszok. Tudják ők pontosan, h mit (nem) akarnak...
Igen, ezek nehéz döntési helyzetek, valakinek mozdulni kell ahhoz, hogy változás legyen. És nem a férfiakra jellemző sajnos, hogy felvállalják a döntést....ahhoz túl kényelmesek.
Éppen ezért ha jövő héten írnál neki, ő megint azzal jönne, hogy jaj nem tudom, ne menj el, akkor maradnál és minden ugyanígy menne a végtelenségig.
Azt, hogy ennek van-e értelme, Neked kell tudnod, mi nem látunk bele.
De amiket leírtál abból nekem az jön le, hogy egyszerűen csak a kellemetlen helyzetet akarja megúszni és azt várja, hogy észrevedd magad.
Persze tévedhetek.
Sziasztok, végigolvastam az összes hozzászólást. A "nem tudom" az azt jelenti hogy "nem". Csak nem meri kimondani. Inkább sunnyog, és várja h vedd észre magadtól.
Torma77 minden egyes szavával egyetértek!
Én is voltam ilyen seveled-senélküled kapcsolatban, ebből nagyon nehéz kiszállni.
Eszemmel én is úgy látom, hogy vége, és nem akar többé.
Köszi mindenkinek! Eszemmel én is így látom, csak hát szeretem, és borzasztóan hiányzik....
Sziasztok,
bocs hogy belekotyogok, de szerintem ez a fiú nem akar Téged.
Ezt meg nem értem:
"ha jövő hét elejéig, mondjuk keddig nem keres, akkor írok neki"
Minek? Nem egyértelmű, hogy ha valaki egy hétig nem keresi a másikat, akkor nem akarja?
Még egyszer bocs, de én így látom.
Igen,szerintem jól csinálod :)
Köszi:) megmondtam neki hétfő este, hogy döntse el, hogy velem v nélkülem, és csak akkor keressen, h ha eldöntötte....
Még nem keresett. De eldöntöttem, hogy ha jövő hét elejéig, mondjuk keddig nem keres, akkor írok neki, hogy ennyi idő alatt gondolkodhatott rajta, ha megint azt mondja, hogy nem tudja, akkor megmondom, hogy akkor felejtsen el örökre!
Hát egyértelmű:a srác nem tudja mit akar.Kerek-perec mond meg neki,hogy 2 választási lehetőség van,vagy szakítotok,vagy együtt maradtok és mindent megtesz,hogy jobb legyen a dolog,de mihelyst látod rajta,hogy nem veszi komolyan és nem érzed,hogy szeret,abban a pillanatban mehet,ahova akar.Persze ha ezt akarod.Én ezt csinálnám.De a te életedről neked kell dönteni,ha eleged volt,akkor ezt az esélyt sem muszáj megadnod.Mert egyértelmű,hogy téged érint rosszabbul ez az egész.
Hát Katus, amit még tanácsolhatok, ne a szívedre hallgass, hanem az eszedre!!!! Bárhogy is döntesz, jó döntés lesz!!!
Én is 120 km-re vagyok a páromtól a hét 5 napján és van,hogy hétvégén is csak 1-2 órát talizunk,mert dolgozik,de működik a kapcsolatunk.Nem mondom,hogy nem lenne jobb,ha már együtt laknánk,de most ezzel kell beérni.Igaz,hogy sokan szakítanak távkapcsolatban,de azért sokan nem.Nem mi vagyunk az egyetlen pozitív példa,van is itt egy távkapcsolatos fórum.Amúgy én is rosszul álltam a megbízzak e benned szituációban,de mára már teljesen megbízok benne és főleg azért,mert a saját önbizalmam nőtt és tudom,hogy boldogok vagyunk,mindig mindent megbeszélünk és minden téren kiegészítjük egymást :)
Akárhányszor kérdeztem, hogy mi legyen: rávágta, hogy nem tudom, hagyjuk a francba, utána mondtam h jó, erre akkor h mégse, csak szünet..
Kérdezem, hogy szeret? erre: nem tudom, igen..
Sose mondja, hogy szeret, ha én mondom akkor ő rá, hogy igen, én is szeretlek..
Nem tudom hogy Katus helyében én még adnék-e egy utolsó "megbeszélést" is a srácnak. Azért gondolom így, mert nincs értelme a távkapcsolatoknak. Talán csak akkor ha mondjuk az egyik fél kimegy külföldre dolgozni, de!!! már együtt laknak, élettárs-házastársként, de Katuséból nem biztos, hogy fog valami fejlődni. Ez a se veled se nélküled meg tényleg ideig-óráig tesz boldoggá bárkit is. Egy igazi nőnek húsvér pasira van szüksége, akire mindig számíthat az ember, nem 240 km-re lakik. Meg sem tudnék bízni így a páromban.
Igazad van amúgy,de azért szerintem egy beszélgetés sem árt.Legalábbis én olyan vagyok,hogy utalt a beszéde valamire a srácnak,de nyíltan nem mondta ki,hogy nem bírja és szakítani akar,így én(igaz ez én vagyok,neki nem kell így tennie)tényleg leülnék vele beszélni és akkor mondja ki,amit valójában érez.Mert ha a lenti mondata alapján csak "kiraknám",akkor azért maradna bennem kétely,hogy talán ha átbeszéljük,akkor még meg lehet próbálni és változtatni rajta.De mondjuk ők nem biztos,hogy ilyenek.Én csak akkor tudok elszakadni valakitől,ha nyíltan kimondja,amit érez,gondol.Legyen az a párom,barátnőm,akárki.Az előző párom,aki csak amolyan tini szerelem volt,tehát vele nem is volt semmi komoly,annyit mondott,hogy maradjunk barátok,de nem mondta ki,hogy miért is akar szakítani.Addig nem hagytam elmenni,amíg ki nem mondta,hogy jobb neki egyedül és lehet már nem szeret.Az már más tészta,hogy aztán vissza akart kapni,merthogy mégis szeret,de addigra már a mostani párommal voltam és örülök,hogy így alakult.
Leírtad a párod véleményét a távkapcsolatról. Hagyd ott, könnyebb lesz. Még mielőtt beleőrülsz az egészbe. Ilyen fiatalon nem jó.....Előtted az egész élet, találsz magad mellé majd egy olyan srácot aki a szemközti utcában lakik, és az az első hogy amikor felkel téged felhívjon, vagy sms-t írjon, érted menjen az iskolához, hazafele kettesben sétáljatok a hóban, és minden szabad perceteket együtt töltsétek. Hidd el van ilyen....
Hát szerintem abba esett bele,hogy élni is akarja az életét úgy,hogy senki ne kérjen rajta számon semmit,de téged is akar valamilyen szinten.Meg nem látja a következő lépést,hogy mikor tudok összeköltözni mondjuk.Szerintem minél előbb találkozzatok és beszéljétek meg,hogy mit is akartok egymástól és az se baj,ha van egy tervezet,hogy mikor fejezed be a sulit és tudnátok összeköltözni vagy ilyesmi.Mert ha ilyet mond,hogy jobb lenne külön,akkor tényleg el kéne egy tartalmas beszélgetés,hogy tisztázzatok mindent.Aztán ki tudja,lehet jól sül el minden :)
Legyen is...nem kell nekem más véleménye ahhoz,hogy tudjam,mit csinálok jól vagy rosszul.Elég jól tudom magamat kritizálni,ne aggódj.
További ajánlott fórumok: