Tárgy kölcsönbe. Neked mi fér bele és mi nem? (beszélgetés)

Volt egy új munkatársunk, aki kb. 10 évig dolgozott velünk. Kezdetben meglepően minden rendben volt vele, mindenki bizalmát élvezte.

Később kölcsönkért ezt-azt, de időben visszaadta.

Utána csak, kérésre, majd letagadta, megsértődött.

Eltűntek a hűtőből az élelmek, majd olyan élelem, mit mondjuk valaki karácsonyra vásárolt, sok és értékes. Rövidebb ideig lett volna a fagyasztóban, otthoni helyhiány miatt.

Jöttek a pénz kölcsönök. Kezdetben visszaadta, majd nagy sokára utána sehogy.

Jöttek a pénzlopások táskából.

Majd másik telephelyen ugyanez. Itt végre emberére talált, mert a sértett férje rendőr volt.

Végre kirúgták, az az még itt is csak közös megegyezéssel ment végre el.

A behízelgő modora miatt nem hittük, hogy ő ilyen. Ügyfeles munkahelyünk miatt sajnos az ügyfelekre fogták, hogy ők a tettesek.

Így változik a kölcsönkérő tolvajjá. A legrosszabb az, hogy ez a nő most is olyan munkát végez, amivel családokhoz bejáratos.

Ki tudja ott mit "muzsikál" ki, netán mit emel el.

Nálam ez inkább a kölcsönkérő személyen múlik. Van olyan ismerősöm akinek bármit oda merek adni, mert olyan szegényem, hogy mardossa a lelkiismeret amennyiben nem tudja időben vissza juttatni hozzám az adott dolgot.

A nagyon értékes tárgyak kivételt képeznek(pl arany ékszer) vagy értelemszerűen nem adom kölcsön a mobilomat. Azonban egy könyvet, ruhát, vagy tányért nyugodt szívvel kölcsönbe adok neki.

Másnak meg még egy gémkapcsot sem adnék oda. 😃 Van egy rajzos könyvem amit 9 éve várok...

Én semmit nem adok szívesen kölcsön, mert a vége az, hogy én könyörgöm, hogy hozza már vissza, és nem egyszer volt, hogy vettem egy másikat, mert már nem győztem kivárni.

Szóval maximum közeli családtagnak adok oda bármit is, másnak inkább nem, vagy csak olyat, amiért nem kár, ha nem kapom vissza...

Cserébe én soha nem kérek semmit kölcsön...

Barmihlyen hasznalati targyat kolcson adok, csak kerdes, kinek. A tesoimnak meg bugyit is. Kivele az ocsemnek, mert mas a meretunk :D

Gyujyoi konyvet, szoros erzelmi toltettel rendelkezo targyat mar senkinek. Azokat csak en hagyhatom el, tehetem tonkre.

Egy ismerősömnek Mongóliában volt hasonló élménye, mikor nomádokat látogattak. Elég nehezen lehetett kitérni a kedvesség elől, de neki végül sikerült.

Én néhány rossz tapasztalat után nem szívesen adok kölcsön semmit, legfeljebb csak olyanoknak, akikben nagyon megbízom.

Uh, vannak pofátlan emberek.

Sajnos tapasztaltam ilyet én is.

Ez valóban így van. Sértés visszautasítani a nőt.

Fura szokások vannak... 😳

Pontosan. Könyvek: eleinte még kértem, ígérgette, hogy visszaadja. Utoljára még fel is horgadt, hogy ne foss, megkapod! Ez volt 31 éve.

Konyhafelszerelés, ostyasütő: éveken át kölcsönkérte. Végül nem adta vissza azzal, hogy nincs nála.

Fürdőruha: zsír új, rajtam egyszer sem volt. Fél év múlva jeleztem, kellene uszodába...ő már visszaadta!

Varrógép: Isten tudja miért, elromlott nála. Megcsináltatta, onnantól hangoztatta, hogy azé, aki megjavíttatja.

Kóstolóba sem adok már rendes tányéron semmit. Beteszik a konyhaszekrényükbe simán. Papír, műanyag.