Szüreti mulatság (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Szüreti mulatság
Elhiszem, hogy szereted.
Olyan jó bennük felfedezni szeretteinket!
Köszönöm!-:)))
Elhiszem, hiszen akiket szeretünk, azokra ráhangolódunk, mondhatnánk együtt rezgünk. Bizony megérzünk dolgokat, melyek utólag be is bizonyosodnak.
Köszönöm!
Nem akartam....de tényleg szép és igaz!
Köszönöm!
Igazából az emberek megünneplik a saját munkájuk gyümölcsét - szó szerint - jól teszik!
Köszönöm szépen!
Nagyon tetszett a cikk!
Anyósom is sírva fakadt állítólag a harmadik babám kórházi képe fölött. Két éve meghalt apósom nézett vissza rá... Közben meg apámra is nagyon hasonlít, csak papa mixnek hívjuk...
Amikor apai nagyapám hirtelen meghalt (8 éves voltam), három napig beteg voltam, pedig eleinte meg se mondták, hogy meghalt. Hánytam, fetrengtem a rosszulléttől, a mai napig emlékszem rá.
Amikor apósom - tehát a lányom apai nagyapja - két éve meghalt, a lányom belázasodott. Pedig ő se tudta, hogy meghalt. Pont abban az órában ment föl a hője. Utána nem lett belőle más irányú betegség...
Bizony, jobban kötődünk rokonainkhoz, szüleinkhez, nagyszüleinkhez, mint azt a mai "ego" filágban elismerjük..
Én is megkönnyeztem, gratulálok, szépen megírtad!!
A falubéli mulatság igazán vidám szórakozás lehet :)))
Minden jót kívánok♥
Köszönöm!
Mondták már és meg is fogadtam, mert szeretek nagyon írni, röpül az ujjam a billentyűkön. Rá kell állnom és még egyszer köszönöm a biztatást!-:)
Ugrás a teljes írásra: Szüreti mulatság