Szeretteink hamvai (nyílt klub)
igen,én is így hiszem. Én nem éreztem a jelenlétét ölelését,biztos jó érzés lehet. Viszont sokszor álmodom róla és a többi elhunyt szerettemről. Viszont anyai nagypapám lelke "hazajárt" egy jó darabig. Kopogott a szekrényen,nyílt az ajtó stb. Sőt,olyat mesélek amit ha nem látok saját szememmel el nem hittem volna. Épp a mamám házába voltunk,beszélgettünk a szobába. A szekrény előtt ült tesóm egy széken.Aminek a tetején egy varrós doboz volt,tű cérna olló ilyesmiket tartottunk benne. A varrósdoboz egyszer csak megindult,kikerülte húgomat és mellette szépen leereszkedett a földre. Anyum meg mama elmentek egy jósnőhöz. Putnokon lakott,már nem él de híres és megbízható volt. Azt mondta nem tud nyugodni a lelke,bántja hogy viszonylag fiatalon (54) évesen itt kelélett hagynia minket. Pár napra rá megszűntek a jelek,biztos megnyugodott. Szóval voltak/vannak érdekes dolgok. Te szeretnél emlékezni előző életedre/életeidre? Én igen is meg nem is. Csak a jó dolgokra. Nehezen tudtam feldolgozni az elvesztését,de mint írtam már nagyon fájt mindene. Minden nap hiányzik,valamiről mindig eszünkbe jut. Mesélj te is valamit.
Én kicsit spirituális beállítottságú vagyok, hiszem, hogy egy másik dimenzióban van, és hogy 42 nap után átkelnek a fénybe, de ehhez az kell, hogy elengedjük őket. Hiszem, hogy fogja a kezem, ahogy megígérte. Éreztem a jelenlétét, az ölelését. Álmodom vele, küldi a jeleket.
Azt gondolom, hogy a test az csak egy "ruha", amiben itt a földön élünk.A lélek, a szellem és a tudat tovább él egy magasabb dimenzióban. Talán így van. Te érezted őt?
Mennyire tudtad feldolgozni az elvesztését és a hiányát?
Semmi baj! Még előző nap bent voltunk nála a húgommal. Hallucinált már szegény de még megismert minket. Másnap reggel öltözködtünk hogy megyünk hozzá és akkor jött a telefon :( Szörnyű volt. Elhiszem hogy neked is rossz lehetett nagyon. Sajnálom. Hát,nehéz elfogadni,de az élet megy tovább nálkülük is. Hiszel Istenben és/vagy a reinkarnációban? Én valamennyire mindkettőben. Nem hiszem hogy semmi nincs utána ha a testünkl meghal..
Bocsánat, buta kérdés volt, azt gondoltam hogy otthon szeretett volna a halála után. Most olvastam el újra. Szóval otthon akart lenni, nem kórházban. Sajnálom, hogy így történt. Anya itthon halt meg. Én öltöztettem fel a háziorvos segítségével. Amikor elvitték, az borzasztó volt, nem kívánom senkinek azt az érzést.
Köszönöm! Mi teljesítjük a kívánságát. Vízben oldódó urnában van, ez volt a feltétel, engedélyek is megvannak.
Egy csütörtök este lefeküdt aludni, pénteken nem ébredt fel. Azóta sem tudom felfogni és elfogadni, hogy nincs.
Megkérdezhetem, hogy végülis miért alakult úgy, hogy eltemettétek?
Szia,szívesen. Őszinte részvétem! Ha megnyugtat az jó. Értem,hát ha a Balatonba szórás volt a kívánsága.. Nekem anyukám 5. éve kórházban halt meg. Itthon "szeretett" volna,de nem úgy alakult.Ő urnába van a sírba,amiber anno apámat koporsóba temettük. Megkérdezhetem,anyud beteg volt? Az enyém sajnos régóta,a végén áttétes daganatok vitték el. Az nyújt kis vigaszt hogy "csak" 4 hónapig szenvedett bár az is sok volt.
Köszönöm a befogadást. Nálam sajnos most aktuális a téma. Két hónapja veszítettem el anyukámat. A polgári búcsúztató után haza hoztuk a hamvait. Nem tudtam, milyen hatással lesz rám, de egyelőre megnyugtat, hogy velünk van. Ez persze nem végleges, majd a Balatonba helyezzük végső nyugalomra. Ez volt a kívánsága.
Ti meg tudtok úgy lenni a lakásban vagy házban hogy valamelyik szeretteitek hamvai ott vannak urnába? Én nem tudnék. Most olvastam hogy tilos lesz hazavinni és szétszórni is. Mit szóltok ehhez?