Szakközépiskolából gimnáziumba át lehet menni? (tudásbázis)

A széplelkű anyám meg egy tábla Tibicsokiért csinál meg vagy 100 bevallást egy évben, a szomszédoktól kezdve rajtunk át a kollegáiig... De már a csokit se szokta elfogadni..

Mi meg éhezünk, ő meg ingyen melózik.. Egyébként Számviteli Fősulit végzett adótanácsadó..

Szídom, de én is ilyen hülye vagyok, ilyen élhetetlen fajta...

Egyébként anyám is anno közgazdasági szakközepes volt... Neki vidéki kis csajszi létére a számvitel, meg statisztika, meg ezek az elsőre nagyon idegen dolgok mentek nehezen, nem is volt jó tanuló az elején...

De hát aztán, mint kiskutya az ugatásba...

A lányodat meg szeresd, az tuti jó neki...

Köszönjük:)

Egyébként én is azt látom a munkaerőpiacon egyre inkább a szaktudás diplomával lesz kereslet nem pedig a tudás.

Hm, egyébként érdekes a mondás miszerint az élet útja kifürkészhetetlen. Pont ma történt velem egy olyan ami kicsit hasonló a problémánkhoz és elgondolkodtatott pontosabban isteni sugallatot adott.

Nagyvárosban lakunk de hetek óta nem találok egy könyvelőt aki az adóbevallásomat megcsinálná.Fűrkészem a hírdetéseket, felíratokat útcán de egy vacak könyvelő felíratot nem látok sehol hírdetve.Ismerősöktől is érdeklődtem senkinek nincs könyvelő ismerőse pedig nem kértem volna ingyen.

A lányom most kéttanos közgázba jár ahonnan el akar jönni. Na én ma mondtam neki látod ha most végzett közgazdász lennél már azon kívül, hogy sok kis pénzt összeszednél megcsináltad volna az én bevallásomat is most 15 perc munkáért fizetek 5000-et egy könyvelő irodának amire az interneten bukkantam rá nagy nehezen.

Egyébként ugy látom nem fog váltani de egyenlőre nem beszélünk róla mindenesetre jó, hogy van egy lehetőség még a talonban.

Ez jó hír, így tényleg a kezetekben van a döntés.

Valóban vigyázni kell a "kényszerítéssel". De azért asszem sokan vagyunk úgy, hogy jaj de jó, hogy apám/anyám akkor azt nem hagyta, nem engedte...

Azzal viszont tényleg ne foglalkozzál, hogy hány éves lesz... Ma már egy-két év ide oda tényleg nem számít. Sokan éveket várnak, hogy egy egyetemre bekerüljenek...

Tudod nálunk az egyetemen sok öreg tanár mesélte, hogy a szüleik akkor engedték őket építésznek, hogyha előbb "elvégzel valami tisztességes szakmát fiam".

Én úgy látom, (és ennek nem kell ennek az utált szakközépnek lennie, ráér később is), hogy egyre inkább megint divatba jön a szaktudás, és a fent említett képlet...

Szakma+diploma. Mert ma már a sima diploma sokszor nem elég... (pl. szakács szakma+vendéglátó fősuli. Ez azért jutott eszembe, mert az ismerőseim közül akik pénzt is keresnek, vagy szakácsok, vagy informatikusok..)

Én csak azt kívánom, hogy kiegyensúlyozottak legyetek, és az ezáltal felszabaduló plusz energiát is a boldogulásotokra tudjátok fordítani!

Igen persze sosem tudhatja az ember minek veszi majd hasznát viszont amit most megmondani, tanácsot adni igazán nem lehet hisz azt sem tudjuk mi lesz itt holnap. Én mégis azt gondolom ahová neki kedve van oda menjen mint ahogy jozsu mondta nem az a feladatunk, hogy meghatározzuk azt útjukat hanem az, hogy az általa választott úton mellette álljunk és segítsük az akadályok leküzdésében.És mikor azt hisszük ők ezt nem tudják de bizony nagyon is tudják.Élő példa rá a mai napunk.

Jó hír! Hívott a gimi igazgatója személyesen és azt mondta át tudják venni a gyereket szeptembertől de újra 9-be viszont azt még nem tudta megmondani, hogy melyik tagozatra.

Végülis mivel itt 4 éves képzések vannak ahová most jár az pedig 5 így ez sem jelentene problémát mert nem vesztene évet.Viszont a gyerekem annyira nem repdes az örömtől mert bioszra és pedagógiára nem menne és mivel konkrétumot nem mondtak most mégsem olyan felhőtlen az öröm.Ja és az újból 9-et kezdeni sem nagyon van kedve. Na ezért mondtam, hogy tudják már ők ha nem is konkrétan azt mik akarnak lenni de, hogy milyen irányba kacsingatnak az már kirajzolódott náluk és én se rá se lebeszélni nem akarom.

Jó a kérdés....

Talán műszaki: környezetmérnök, gépész szak, vagy egyéb természettudományos helyek. Ebben mondják, hogy hiány van. Ja, a "Munkavédelmi mérnök", amit mostanság mindenütt keresnek. Az biztos, hogy a környezetbarát technológiákhoz érteni bizony nem rossz befektetés...

Ha meg nagyon nem ilyen irányú: akkor nem tudom, de az biztos, hogy önmagában a nyelvszak kevés. A nyelv akkor ér valamit, ha van hozzá szakma... Akár idegenvezető, vagy, akár fodrász a Váci utcában...

Szerintem hosszabb távon nem rossz megoldás egy nyelvszak + egy nem egyetemi szakma...

Végülis nem titok, idegenforgalmi szakközepet végeztem. Az akkor nagyon jó szakma volt, és főként a talpraesettség volt, aminek később is hasznát vettem, a küzdenitudás, az, hogy hozzá voltam szokva, hogy a szombatom, meg a vasárnapom is a szakmáról szól... (Kötelező Operalátogatás, szakmai kiállítások, hostess munkák) Az Osztv miatt felvételi nélkül felvettek az IFO fősulira, ahova talán országosan a legmagasabb volt a ponthatár akkor... Én úgy voltam vele, hogy ebből a szakmából elég nekem a közép szint...

Majd, a mutatókat is figyelve jelentkeztem a Műszakira.. Ráadásul após és anyósjelöltek után építészmérnökire... Ment is a dolog, de közben férjhezmentem, szültem két gyereket. Másfél éve végeztem. Ezen röpke évek alatt jött egy gazdasági világválság, ami pont az építőipart érintette, és meghalt apósom, akinek a munkáját, ismerettségeit tudtam volna tovább vinni...

Most meg itt állok három gyerekkel, komoly végzettségekkel, még mindig az építőipari válság közepén. Meló sehol, és nem csak nekem...

Hát most ezt ki tudta előre????????..

Ezért nem mindegy, hogy ki tudom-e venni azt az idegenvezetői igazolványt egy-két munka erejéig a fiókból...

Bocs a regényekért...

Sajnos ez nagyon igaz. És akkor még a gyerek nem érzi át ennek a súlyát. Nekem most ezen múlik, hogy tudok-e a gyerekeknek párizsit venni...

Szerintem (hangsúlyozom szerintem) abban határozottabbnak kéne mutatkozni, hogy maradjon. Mondok túlélési tippeket:

- A közelben volt egy gimi, és tanítás után oda jártam át sportolni. Az volt igazából a közösségem, és ott oldódtam fel.

-A SPORT önmagában is nélkülözhetetlen, még akkor is, ha látszólag időt vesz el... Valójában csak hoz...

-Tényleg elkezdtem foglalkozni a szakmával, ebbe öltem maradék energiáimat. Eljártam szakmai vásárokra, rendezvényekre, figyeltem a híreket, stb... Ettől a suli is jobban ment, meg egy kis "felnőttséget" is tanul az ember, meg új barátokat szerez...

-A suliban meg egy-két olyan ember volt, akivel elég jóban voltam. Azért olyan sincs, hogy 30 ember közül mindenki rossz.. Mert akkor azért fölmerül, hogy nincs-e ugyebár velem is valami baj. Így utólag: velem az volt, hogy jobbnak (erkölcsileg) gondoltam magam a többieknél, mert én még nem fiúztam komolyan, stb... Ma már tudom, hogy kár volt nem megismerni társaim színes egyéniségét...

-A sulin kívül a régi "legjobb barátnőm" megmaradt..

Persze, tönkretenni sem szabad a gyereket, Te látod igazán a helyzetet... De első körben a megoldás felé kénne vinni, mert tényleg nincs rá garancia, hogy a másik jobb lesz. Lehet, hogy veletek is az a baj, hogy "normálisak" vagytok, ma meg minden közösségben vannak hangadó "érdekes" emberek.. Még egyháziban is. Egyébként az öcsém egy nagyon jó (nem versenyistálló) egyháziba járt. Még oda is eljártam barátkozni...

Egyébként még az jutott eszembe mennyire nem lehet most okos tanácsot adni egy gyereknek.Milyen irányba menjen? Szerinted merre lehet most elindulni ahol nem zárt kapuk várnak? Nekem is van sok papírom, gyakorlatom mégis mikor munkanélküli lettem sehol nem kapkodtak utánam és olyan területen sikerült elhelyezkednem amit még eddig sosem csináltam.Aztán volt menő munkahelyem is menő fizetéssel ahol a légkör elviselhetetlen volt.Most van egy kevésbé menő mégkevésbéb menő fizetéssel viszont a közeg nagyon jó és öröm bemenni dolgozni.Azt hiszem ha továbbra is nagyon rosszul fogja magát érezni és el akar menni támogatni fogom mert ő éli meg a mindennapokat és magamról tudom nem minden a végeredmény. Viszont azt azért elmondom, hogy jól gondolja át.

Nem lehet most okos tanácsot adni bár

Köszönöm, hogy megosztottad velem a történetedet.

Igen mi is ezzel bíztatjuk a gyereket. Lehet ha átmegy az elkövetkezendő 4 évet kellemesebben tőlti de utána kitörölheti fenekét a szimpla érettségijével nem beszélve arról lehet, hogy a következő környezet ugyan ilyen lesz és kezdődik minden előlről.Azt is mondogatom neki az élet nem ugy működik, hogy azt és ott csinálhatod amit szeretnél minden közegtipusban meg kell tudni felelni mert már nem a diploma világát éljük hanem a rátermettségét.Hát nem tudom nehéz.

Kedvesem!

Nem tudom, melyik suliról van szó...

Leírom az én esetemet. És ez csak leírás, nem tanács (csak egy szempont).

Én ezt végigcsináltam egy elit szakközépben. Az is kéttannyelvű volt, ez 15 évvel ezelőtt eleve "elitséget" jelentett. Azonkvül az adott szakma, szakmák is azok voltak. Én meg a jótanuló, de vad, sportos kis csajszi. Nagyon kilógtam a kikent-kifent társaim közül... Első két évben nagyon szenvedtem, és én is el akartam jönni... De aztán mindenki lebeszélt. Visszamentem általánosba volt tanáraimhoz, paphoz, nagyszülőkhöz tanácsot kérni, szóval azért körüljártam a témát én is...

Aztán maradtam, a kapcsolat nem lett jobb sokkal, de megszerettem a szakmát..

Kitűnő lettem, 5. (13.) év végén felsőfokúval, 4 okj-s szakmával, egy OSZTV második helyezéssel jöttem el onnan...

Aztám ugyanúgy elvégeztem a Műszaki Egyetemet, mint bármelyik gimnazista.

Most, ebben a hülye gazdasági helyzetben nem igen megy az egyetemi "szakma", és nem egyszer segített ki, hogy kivettem a fiókból a középiskolait. Ezt a gimnazisták nem tudták megtenni...

A lelket én aztán nagyon megértem, de a többi meg szintén nagyon megfontolandó...

Érdekes adalék, hogy az első érettségi találkozón meg nagyon összemelegedett az osztály, megbántuk, hogy hülyék voltunk egymással. Már a második találkozón is túlvagyunk.... Nálunk mindenkinek van munkája, senki sem munkanélküli... A legtöbben persze diplomáztak, de sokan a munkájukat a középsulinak köszönhetik...

Igen igaz nem mondtak nemet csak erről az iskoláról már van tavalyi negatív tapasztalatom.

Nem ragaszkodunk az egyházi gimihez csak mivel kicsit ugy érzem én is hibás vagyok, hogy így alakult mivel én beszéltem rá a lányomat 3-nak a mostani sulira (persze fene sem gondolta, hogy idekerül)szóval így most csak rá bíztam a választást ő pedig valamiért ezt az iskolát érzi magáénak amit az igazgató Úrnak is elmondtam.

Na majd lesz valami ha nem sikerül maradunk nem hiszem, hogy tovább kajtatok lehet, hogy a sulink is alakul jövőre ha pár gyerkőcöt megbuktatnak és tényleg átveszi az egyház(bár szerintem a gyerekösszetétel nem fog változni)

Köszönöm de attól tartok nem fog sikerülni.

Voltam ma a gimiben de az igazgató azt mondta már az általános tagozaton is zsúfoltan vannak.És nem hiszem, hogy egy gimnáziumban olyan nagy lenne az év végi népvándorlás vagy buktatás.Mindenesetre azt mondta hagyjam meg a telefonszámomat a titkárságon és a gyerek félévi bizonyítvány másolatát.De szerintem csak az illendőség kedvéért mondta kb 2 perc alatt lezavartuk a beszélgetést se azt meg nem kérdezte milyen volt a tavalyi felvételije, se azt vallásosak vagyunk-e igazából ugy tünt nem foglalkoztatja különösebben az ügyünk.Na mindegy holnap azért a félévi másolatot beviszem de nem remélünk semmit.

Köszönöm mindenkinek a tanácsokat.

Ma kiválasztotta azt a gimit és azokat a szakokat amire szívesen átmenne holnap pedig megyek be a suliba és utánajárok.

Jozsu!

Azért nem szeretnénk ismét kezdeni a 9-et mert a lányom egyébként is késett egy évet illetve ha péld egy 5 éves képzésre sikerül bejutni (most is ilyenre jár)az még 1 év plussz tehát lesz 20 éves mire leérettségizik azért ezt sem szeretnénk.

Ez a gimi ahová menni szeretne tavaly is meglett próbálva de mi szúrtuk el mert mindenhol csak egy nyelvi tagozatot jelöltünk meg ami nem sikerült mivel talán erre a területre lehet a legnehezebben bejutni viszont most több szakot is szívesen választana magyar, töri, általános és ebben a gimiben több olyan gyerkőcről is tudok akik tőllünk rosszabb tanulmányi eredménnyel illetve felvételi pontszámmal kerültek be remélve ezzel, hogy talán nem lehetetlen vágy számunkra sem.

Lehet, én is így mentem át anno félév után.

Nekem semmiféle vizsgát nem kellett tenni, megnézték a bizit, behívtak elbszélgetni, következő héten mehettem.

Nem akarok hiú reményeket kelteni, de szerintem biztos, hogy át fogják venni a lányod gimnáziumba. Az első év végén ki szoktak esni diákok onnan is, és sokszor létkérdés a létszám... Ha a lányod jó tanuló, márpedig ezt írtad, akkor nyert ügyetek van. Én már készítettem fel gyereket különbözeti vizsgára, nem kérnek lehetetlent.

Szorítok nektek!!!

Szerintem nézegessetek, érdeklődjetek sulikról, rangsoroljatok....és ahová a legjobban szeretne menni, és ami a legjobb lenne neki, oda menjetek be...a vezetőséghez..mert ez inkább kérvényezés...és felesleges egyszerre 5 helyen...és úgyis kiderül már az elsőnél, hogy milyenek az esélyek, ha kicsi, akkor kell tovább menni...

Ha 9-es akkor még viszonylag jobb a helyzet...de ez az mindentől függ....hogy átveszik-e...

Most kezdte 9-es.Igen csak a következő évtől gondoljuk és szintén nyelv vagy kéttanos tagozatot képzeltünk el amire most is jár de ugy látom igazából már ez is mindegy neki csak menjen.

Köszönöm a héten be is megyek néhány gimibe érdeklődni.Az nem baj ha több iskolát is megkérdezek?

Milyen évfolyamba jár a lányod?

Csak úgy érdemes, hogy a következő évtől....

Már most felvenni a kapcsolatot a választott Gimnázium vezetőségével..akár a héten...nézzetek olyan szakos/ tagozatos gimit....és go...

Kérhetnek különbözeti vizsgát..

Ó köszi most adtál egy kis bíztatást mert már kezd kicsit felőrölni minket ez a kínlódás.Holnap el is mondom neki.

És jobban érezted magad a gimiben? Nem bántad meg?

Év végén mentél át? És mikor kell jelezni a giminek a szándékunkat?Azt nem tudod ha ugyan arra a szakra esetleg át tudnák venni akkor is kell különbözetit tenni? Most kéttanos magyar-angol szakra jár és az angolnál jó lenne megmaradni.