Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Sógor-sógornő fórum

Sógor-sógornő (beszélgetős fórum)


1 2
35. Che Guevara (válaszként erre: 1. - Msaca)
2011. dec. 7. 16:23

Hát...az ember a barátait megválogathatja...


Ne szervezz közös programot,vagy mondd ell neki,hogy próbáljon már viselkedni vagy maradjon otthon!

2011. aug. 23. 21:13
Érdekes történet nálunk olyan a hangulatuk mint az időjárás ,nem vagyunk közeli barátok:(
33. spinneli (válaszként erre: 27. - Msaca)
2010. okt. 27. 15:22

Érdekes a párom húga, az én izlésemnek eléggé életképtelen, de kedves és jóindulatú.

Ha tudok igyekszem segíteni neki, hogy kicsit jobban menedzselje az életét, illetve menedzselje valahogyan...soha nem volt köztünk kofnliktus, pedig 9 hónapig párom családjánál éltünk.

2010. okt. 27. 14:59

Hát én nem tudom, de én imádom a sogornőmet, csodálatosan jó a kapcsolatunk, de a két sogorommal se volt soha gondom! Mi igyekezünk olyannak elfogadni a másikat amilyen, nem akarjuk meg változtatni!

Ezen a téren szerencsés vagyok!

2010. okt. 27. 14:47
Sziasztok! Nagyon örülök, hogy rá találtam erre az oldalra. Sajnos nekem is hasonló problémáim vannak a sógornőmmel.Korábban jól megvoltunk , kb. 3 éve romlott meg a "kapcsolatunk". Ahogy írtad smaca "rám ragad a világfájdalma, hogy nem tudok a gondolatától szabadulni", teljesen elveszi az energiám. Próbáltam kideríteni mi a gondja velem. Mindig magamban keresem a hibát, és rágódok.
2010. máj. 25. 21:50

A párom azt mondta, hogy annyi neki, ha megütött volna...a hugom meg, mintha mi se történt volna...

A családban senki nem mer, akar neki szólni, számon kérni...vagy bármi.mindenki csak nyeli a dolgait.Én lennék a fekete bárány..aki őszintén az arcába mondja..csak sajna ilyenkor a hugi is megsértődik valamilyen szinten. Mondjuk én is így reagálnék, fordított helyzetben..bár én beismerem, ha nincs igazam..

29. msaca (válaszként erre: 28. - MarcsiD)
2010. máj. 24. 21:17

Micsoda? Tettlegesség? Majdnem pofon? És ilyenkor a többiek vajon mit szólnak? Nem veszi észre a húgod, hogy a párja néha gáz?

De Te legalább kimondtad neki. Én nem merek konfrontálódni, én itt élem ki magam a hoxán.

:-)))

2010. máj. 24. 20:53

Nekem a hugom párjával van bajom..., vagyis oda -vissza.egy sunyi alak. Úgy irányítja, ahogy tudja, 2kézzel szórja a pénzt, aztán vakaródzik. 30 akárhány évesen még semmije nincs,és még csak tervek se. Minden fontosabb a családnál.

Szóval egyszer sikerült is összetűzésbe keveredni, kisebb őszinteségi rohamom volt... veszekedésbe fajult, majd kis híján nekem esett. Egy hajszál választott el, hogy ne kapjak egy pofont...Még jó, hogy ott volt a párom, és a hugom is...

Addig se volt a szívem csücske, ezután se lesz. köszönünk, pár szimbolikus szó és ennyi.. Ha netán több ideig vagyunk egy fedél alatt már izzik a levegő..

Csak azt sajnálom, hogy így a hugommal se olyan jó már a kapcsolatunk, mint előtte, mielőtt megismerte volna..

27. msaca
2010. máj. 24. 20:49

újabb hozzászólók?

nem bírok a véremmel! ki kell dumálnom, és érdekelnek a story-k!

Jó, ha tudom nem vagyok egyedül. :-)

26. msaca
2010. máj. 24. 16:29

Egyébként nekem van egy öcsém, neki pedig élettársa, kvázi sógornőm ő is. Vele is voltak konfliktusok, de csak azért, mert 6 évvel fiatalabb nálam, nincs még gyerekük, és néha besokall tőlem, mikor a gyerekekkel vagyok elfoglalva. Voltunk együtt nyaralni egyszer, és puffogott, meg durrogott, hogy mindig a gyerekekkel vagyok elfoglalva, vagyis rájuk fogom, hogy nem csinálok semmit.Vagyis 6 felnőtt, két gyerek felállásban voltunk. Én szoptattam a fél éves fiamat, és kergettem a 3,5 évest. Örültem, ha le tudtam ülni, és élvezni a nyarat. Ezért volt jó, hogy ott volt ő és az anyukám is, mert legalább főznöm nem kellett.

De megbocsátottam, mert ő még nem tudja, amit én tudok, hogy gyerekkel már nem ugyanaz az élet. Most meg van egy kutyájuk, akit úgy gardíroz, mintha egy gyerek lenne. Sokszor el is mosolyodok rajta...ugye-ugye. Majd megtudja. Néha hülye, de elfogadom ilyennek, mert nem lekezelő és lenéző velem amúgy, mint a másik sógor-asszony.

És ha havonta egyszer találkozunk normális bír lenni.És szeretettel fordul a gyerekeimhez, ami nekem nagyon fontos. Ő a kisebbik keresztanyja, a nagyobbé pedig a másik sógor-asszony. Na ő még bottal sem piszkálja meg egyiket sem. Én meg próbálok jó keresztanyja lenni a lányának, mert ő nem tehet róla, hogy az anyja egy tuskó.

25. msaca (válaszként erre: 24. - Tündi anya)
2010. máj. 24. 16:21

:-)

Na ez is érdekes lehet!

24. Tündi anya (válaszként erre: 23. - Tündi anya)
2010. máj. 24. 16:10

De nem veszekedés céljából.

Most pl. mondtam neki, hogy kiakarom megint lővetni az orromat, mert már kivolt csak elhagytam belőle. Akkor pár nap múlva írja nekem sms-be, hogy fáj-e az orr lővés és kb. mennyibe kerül. Már neki is kell.

Ő ilyeneket csinál. Engem ez ideegesit fel kegyetlenül. Utánoz majdnem mindenben.

Terhes lettem ő is pár hónap múlva az lett. Akkor nem értünk egyet a gyerekek nevelési terén. Tavaly azt mondta nekem, hogy nem jól nevelem a gyerekeimet nem jó anya vagyok. Mert én, ha rossz a gyerekem akkor rászólok erélyesebben és, ha kell kicsit rá is vágok a valagára és a kezére, ha olyan rosszaságot követ el. Ő meg nem. Ő amikor rosszak a lányok akkor elbújik és sír. Igyen, kisírja magát és elő jön. Ennyi neki a fenyitése. Én most, hogy már beszél mind két gyerekem akkor adok nekik enni amikor ők kérik. Nem tömöm őket akaratuk ellenére.

Na a sogórnőm meg tömi a lányokat, ha éhesek, ha nem. Nekik muszály enni. Igy jó, hogy fáj a lányok hasa.

Na meg van egy pár ilyen esett.

Meg vagyok nélküle is.

2010. máj. 24. 16:01

Hú nem is tudom, hogy hol kezdjem. A párom és a húga között 10 év van. Jó testvéri visszony volt köztük mindig is. Aztán én közbe léptem. Ez a húgicának nem nagyon tetszett és féltékeny volt rám.

Köztem és a sogórnőm között 5 év van. Semmiben sem adunk közös véleményt. Gyereknevelésben sem, megélhetésben sem.

Van amikot jól kijővünk egymással van amikor nem. Mindig változó. Ő mást mond én annak az ellentetjét. D

22. msaca (válaszként erre: 19. - Tamianyu)
2010. máj. 24. 14:57

A mi kapcsolatunkban az is érdekes momentum, hogy anno, mikor a férjem bátyja őt hazahozta és bemutatta nekünk én nagy szeretettel fogadtam. A férjemnek és a testvérének nagyon jó volt a kapcsolatuk. Szerettük volna, ha összetartunk, kis grillezés, dumálgatás, kirándulás, stb. Aztán jött ez a nőci és elkezdte kritizálni az egész családot. Vagyis a férje szüleit, a testvérét, annak feleségét (vagyis engem), a gyerekét. A férjem tesója pedig két tűz közé került. Kinek adjon igazat? A szüleit védje a feleségével szemben, vagy hajoljon meg a felesége akarata előtt, és fordítson hátat a családjának. Igazából ő az igazi áldozata ennek az egésznek. Persze magának is köszönheti!

Egy darabig védtem anyóst a sógornő előtt, és védőbeszédet tartottam sógornő mellett anyós előtt. Nem sikerült a dolgot hatékonyan mediálni. Ezért aztán feladtam. Nyilván ezek után ne is csodálkozzak azon, hogy a sógornőm kígyót-békát kiabál rám, hiszen nem adok neki igazat.

ÁÁÁÁ nem is írom tovább...

túl vagyunk az ebéden, egy darabig úgysem látom!

21. msaca (válaszként erre: 14. - Puritan)
2010. máj. 24. 14:46

Tényleg!

És nem ez az egyetlen ellentmondás az életemben.

De per pillanat ez okozta bennem a feszültséget.

Nagyon rossz úgy leülni valakivel egy asztalhoz, hogy tudom, vagy legalább is sejtem mi gondol most éppen rólam, vagy éppen a gyerekeimről.

20. Galagonyabogyó (válaszként erre: 19. - Tamianyu)
2010. máj. 24. 12:28
Valamilyen szinten ismerős a helyzet,csak nálam cifrább. Nálam pont az van,hogy az én családommal(már amennyi tagja még van:( ) nem tartjuk jóformán a kapcsolatot,csakis a bátyámmal és a sógornőmmel. Nem hiúsági kérdés,hanem annál sokkal több. Az a jó,hogy tesóm olyan nőt választott,aki sokkal több mint egy feleség,vagy (majdani ) anya,vagy társ. Nagyon reális minden témában a rálátása a dolgokra,és segítőkész,nem önző. El sem kell mesélnem, neki milyen a családja,imádom őket,csak sajnos nagyon ritkán látom őket,több,mint 100 km-re laknak. Tesómék viszont elég közel szerencsére.
19. Tamianyu (válaszként erre: 18. - Galagonyabogyó)
2010. máj. 24. 12:14

Én nagyon család centrikus vagyok,szeretem a nagy famíliát,a közös összejöveteleket,egymást segíteni együtt lenni..stb.Amikor bekerültem a férjem családjába,tátva maradt a szám sokszor a sógornőm beteges féltékenységén.Minden áron meg kell neki mutatni,hogy ő a szebb jobb okosabb,sokkal többet ér bárkinél..stb.Habár ezt a szüleik nevelték bele,ezzel egymás ellen is fordították a testvéreket rendesen.Szóval nálunk már a kezdetek óta nem jó a viszony,de ez addig fajult,hogy több éve nem találkozunk,mert annyira túlzásba vitte a dolgot,hogy véget vetettem neki.

Anyóssal együtt,ha engedtük volna,nekünk már egy önálló gondolatunk nem lehetne,mert ez a 2 nő ott okoskodna állandóan nálunk.Szóval ez rettenetes,és a férjem nem tud velük beszélni,mert egyszerűen mintha nem egy nyelvet beszélnének.A szülőknek csak a kislányuk fontos,foggal körömmel védik akkor is ha senki nem támadja,betegesen bizonygatják a tökéletességét(már olyan utáló tábora van a lakókörnyezetében,a munkahelyén,az ismerősei között,hogy azt tanítani kéne ahogyan csinálja).

Nem veszik tudomásul,hogy nekünk nem a lányuk az etalon.Szóval nekünk a férjem családja mintha nem is lenne sajnos:(((De már bele törődtünk,szerencsére nekem sok rokonom ismerősünk van,akikkel szívesen összejárunk,szerethetjük egymást békében.

18. Galagonyabogyó (válaszként erre: 16. - Tamianyu)
2010. máj. 24. 11:49

de tényleg:)

Szerencsére a természete is nagyon jó,türelmes tipus,és olyan ember,akivel tényleg úgy tudom megosztani a gondjaimat,hogy érdekli és segít.

2010. máj. 24. 11:39
Ilyen minden családban van.Nálunk is,de inkább a nejem családjára jellemző.Neki van egy öccse és egy nővére,na ott megy a rivalizálás rendesen.Már ott tartunk,hogy a gyerek nem mehet ugyanabban a cipőben mert megszólják!Tiszta agyrém!
16. Tamianyu (válaszként erre: 15. - Galagonyabogyó)
2010. máj. 24. 10:31
De még milyen szerencsés vagy,jajj de irigy vagyok....:-))
2010. máj. 24. 08:31
Én imádom a sógornőmet. Egy fél évig nálunk lakott anno,és akkor jobban megismertük egymást. Ennek már 10 éve. Nagyon jó a kapcsolatunk,mindent meg tudunk beszélni és mondhatom,hogy a legjobb barátnőim közzé sorolom. Olvasván az előző hozzászólásokat szerencsésnek is érzem magam.
14. puritan (válaszként erre: 5. - Msaca)
2010. máj. 24. 08:22

"Utálom, hogy utálom!...Az én világomban rend és szeretet van."


ez némi ellentmondás :)


mutass neki példát, mást nem tehetsz

13. Hisztikirálynő (válaszként erre: 1. - Msaca)
2010. máj. 24. 07:44

na, mintha az enyémről írtál volna...

nem a szívem csücske a lelkem, már lassan 1 éve én sem beszélek vele, csak ha nagyon muszáj, meg 1-1 szia repül néha a levegőbe. Még szerencse, hogy csak 2-3 hetente látom. A családi kajázások is megszűntek, pedig fúúú, hogy ment a pofavágás a részéről... azon mindig jót mulattam:D

12. 35c81b79eb (válaszként erre: 8. - F2ee98befc)
2010. máj. 23. 22:47
Nálunk ugyanez a helyzet. :)
2010. máj. 23. 22:45
Én az egyik sógornőmmel nagyon jól kijövök, viszont a másik magasabb rendübbnek képzeli magát. Nem vagy egyedül.
2010. máj. 23. 22:40
nálunk is ez van.
9. msaca (válaszként erre: 8. - F2ee98befc)
2010. máj. 23. 20:52

Valószínűleg intelligencia kérdése az egész!! (?)

:-)

2010. máj. 23. 20:50
22 éve van sógornőm, de jól kijövünk egymással, pedig teljesen ellentétesek vagyunk mindenben, még a gyerek nevelésben sem egyezzik a véleményünk. még sem volt vita vagy veszekedés soha köztünk. tiszteletben tartjuk egymás véleményét. mondhatom azt is, hogy szeretjük egymást.
2010. máj. 23. 20:40

Én nagyon szerettem volna, ha jó a kapcsolatunk. Úgy is indult. Kávéztunk, beszélgettünk, meghallgattam, segítettem, fuvaroztam....

Azután két tűz közé kerültem, mert nem szidtam vele együtt a férjeink édesanyját, vagyis az anyósomat. Így átkerültem a sötét oldalra.

2010. máj. 23. 20:37
Sziasztok! Akkor én kilógok a sorból. Nekem jó a kapcsolatom a sógornőmmel, pedig hetente többször is találkozunk. Nincs könnyű természete, de alapjában véve csípem.
1 2

Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook