Senki nem szeret. Mit tegyek? (beszélgetés)
Hogy alakult ugyan a z élete?
A nagy titok, megsúgom! Szeress, hogy szeressenek! :)))
Ha megszereted magadat soha nem lesz az a kérdésed szeretnek e.Mindig az a baj hogy másoktól elvárod hogy szeresen amikor magadat utálod.Az embertől az sugárzik le amit magáról érez.Ha azt sugárzod ki hogy szeretetre méltó vagy más is azt érzi.Próbáld ki.
Én sem szeretlek :-D Na és???
Ilyen rokont én sem kedvelnék. Az ilyen szerintem nem érdemli meg, hogy szeressék.
Senkit nem kötelező szeretni, de szerintem a családi kapcsolatokat nem szabad teljesen felégetni, több emberrel találkoztam, aki megtette, megbánta, aztán idős korában "visszatért" a rokonaihoz.
Nekem is azt mondták, h. magamnakvaló vagyok, és elfogadtam, hogy tényleg introvertált vagyok. Azóta nem stresszelek ezen, és amikor néha nyitok valaki felé, látom rajta a meglepetést, és az illetők hozzá(m)állása teljesen pozitívnak hat. Szóval elfogadtam a rám akasztott imidzst és jólérzem benne magam.
Lenne egy kérdésem. Kötelező a rokonaimat szeretni? Mert unokatesóm konkrétan lehülyézett és közölte, hogy az ő 7 éves lánya okosabb nálam. A fia meg közölte, hogy lúzer vagyok. Hát szóhoz sem jutottam. Ilyesmi szerintem gyereknek magától nem jut eszébe. Gondolom hallotta otthon.
Én megpróbáltam őket szeretni, mert ugye rokonok, de semminek néznek. Vagy hagyjam a fenébe, nem érdemlik meg?
Miért gondolják azt az emberek, hogy ha nem nagyon beszélgetek velük, akkor már nagyképű és lekezelő vagyok. Nem értem. Egyik osztálytársam mondta régebben, aki nem is ismert. Más is így gondolja? Mit lehetne ezzel a dologgal kezdeni? Kezd az agyamra menni, hogy ha nem szövegelek megállás nélkül, már azt mondják, hogy magamnak való vagyok, nem akarok barátkozni, meg hasonlók.
Ne bánkódj, hogy nem fogadtak be. Nem vesztettél semmit. És adj hálát, hogy korán kiderült miféle emberek.
Tehát csak meg akart felelni.
Az egészséges mentalitással rendelkező emberek azt a csoportot választják, akikkel azonosulni tudnak. Akik nem egészségesek, azok csak az ingatag énűket és bizonytalanságukat akarják kompenzálni.
Kimberly az ilyen emberek nem igaz barátok.
mindig jobb barát nélkül mint egy ál baráttal.
Nekem se volt sokáig barátom, tudom milyen sz@r, de az ál barátok még rosszabbak:-(
talán mert te se szereted önmagad akkor hogy várod el, hogy mások is szeressenek?
Én a barátaimnak tekintettem őket, ők azok, akik engem már nem tekintenek annak. De hogy mi kínjuk-bajuk van, azt nem tudom.
Ha valakinek segítek, nem várok érte semmit.
Pont az egyik barátom volt az, aki csak addig és ezért jött hozzánk, mert nekem volt netem, neki meg még nem. Mióta neki is van, ide nem dugja az orrát. De miért ne engedtem volna, hogy netezzen?
Egyik ismerősöm van úgy, hogy a férje menni akart valahová segíteni, erre azt kérdezte a nő, hogy ők segítettek? Akkor te sem mész.
Ha valóban a barátaidnak tekintetted volna őket,még mindig azok lennének,függetlenül attól ,hogy segítettek-e vagy sem.
Ez egy teljesen természetes emberi tulajdonság.Mindenki tartozni akar valakikhez,valahová,az már eltérő,hogy ki melyik "csoportot" választja.
Nem azért akar bekerülni, mert jaj de jó ott, hanem mert egyedül van, és inkább tartozik olyanokhoz, akikhez nem is igazán akar, minthogy egyedül legyen. Ismertem ilyet, aki csak azért csapódott egy társasághoz, mert azok menők meg lenézik a többieket. De látszott, hogy azért húz oda, hogy őt ne nézzék le.
Mint írtam, minden elvárás nélkül segítettem. Nem úgy vagyok vele, hogy segítettem egyet, most te jössz egyel. És én szívesen segítek. Örülök, ha segíthetek. De egy 10 perces munkába az állítólagos barátaim nem halnának bele. Mondjuk azóta sem kértem tőlük semmit. Most nehogy az legyen, hogy megsértődtem. :) De félek bármit kérni. Egyébként legutóbb egy számomra teljesen idegen ember hamarabb segített, mint az állítólago barátaim. Esküszöm, meghatódtam.
ha valaki be akar kerülni egy társaságban, akkor el kell fogadnia a szabályait. De ez téged ne zavarjon, az az ő dolga.
Azt veszem ki a szavaidból, hogy bánt téged, hogy ők nem segítettek, különben nem rónád fel. Ez meg akkor lehetséges, ha elvártad tőlük. Te is mondhatsz nemet. Ha adsz, akkor az neked jó, akár viszonozzák, akár nem. Ha meg nem jó, hogy adsz, akkor csak kötelességből és nem szívből tetted.
Az öltözködés dologgal arra gondoltam, hogy pl suliban azért öltözik, viselkedik esetleg úgy, ahogy, hogy egy klikk befogadja, mert valahová tartozni akar.
Ők jöttek hozzám, hogy légyszi csináld meg ezt vagy azt. Én nagyon szívesen segítettem, ha tudtam, mindenféle elvárás nélkül. De mikor meg nekem kellett volna, hogy segítsenek, nem értek rá, meg húzták a szájukat. És nem azért kértem a segítségüket, hogy én is segítettem.
Most már csak magamnak akarok megfelelni. Miért kellene pl úgy öltöznöm, ahogy másnak megfelel, ha nekem nem tetszik és nem érzem jól magam?
Ne akarj másoknak megfelelni! És ne azért tegyél meg dolgokat, hogy szeressenek, ne a viszonzásért!
Megérzik az emberek, ha zsarolják őket. Senki se szereti, ha bármire is kötelezik!
Te is azért vagy kedves hozzájuk, mert valamit akarsz: szeressenek téged.
Légy önmagad, fogadd el önmagad és fogadd el a többi embert is. és akkor ha megérted őket, szereted őket feltételek nélkül. akkor hidd el, neked is viszonozzák mindezt! de ha nem, akkor se keseredj el! :)
Nekem magammal szemben voltak nagy elvárásaim, azt gondoltam, ha a kedvükben járok a barátaimnak, szeretni fognak. De nem így lett. Ha csak azért kedves velem, mert valamit akar, inkább ne legyenek barátaim.
A csalódásokat mindig az elvárások okozzák. ha neked hatalmas elvárásaid vannak a barátaid irányában, akkor mindig csalódni fogsz. De kérdem én, mi jogon vársz el bárkitől bármit is? ki vagy te, hogy a te elvárásaidnak mindenkinek meg kell felelnie? Gondolom, ha neked írnak elő valamit, akkor mélységesen felháborodsz!
Igen,szerintem is ez a megbocsátás,valami hasonlót próbáltam megfogalmazni:))
"Az igazi megbocsátás arról szól,hogy az illetőt aki vétett ellenünk,ugyanoda,pontosan ugyanabba a státuszba fogadjuk vissza, ahonnan a vétke miatt kiesett."
Próbáltunk volna, de nem nagyon válaszolt! Én meg ezt nem nagyon tudom megérteni, ha valaki feltesz egy kérdést kap rá választ és úgy gondolja nem foglalkozik többet a dologgal miért nem írja be, hogy köszönöm, ennyi volt a témát befejeztem.
Igen tedd azt, próbáld meg élni és élvezni az életet a maga apró örömeivel, amit csak Te tudsz magadnak kicsikarni, ha társad nincs még! Kívánok Neked minden jót és sokat mosolyogj az Emberekre, mert egy mosoly csodát művel :)
További ajánlott fórumok:
- Már nem szerelmes, mit tegyek? Annyira szeretem, mégis napról napra meghalok...
- A férjemet az édesanyja folyamatosan érzelmileg zsarolja, mert engem jobban szeret, mint őt, és ezt anyuka nem tudja elviselni. Mit tegyek?
- Mit tegyek? A férjem 7éve szeretőt tart!!
- Nagyon szeretnék egy édesapát, mit tegyek?
- Babát szeretnék, párom viszont terel, ha ezt felhozom, mit tegyek?
- 27 éves vagyok, terhes vagyok, a párom nem akarja a bébit, én szeretném...nem tudom mit tegyek...